A Románia és Szerbia gázhálózatát összekapcsoló interkonnektor fejlesztéséről és a két ország közti gyorsforgalmi összeköttetés megteremtéséről tárgyalt egyebek mellett tegnap Bukarestben Nicolae Ciucă román és Ana Brnabić szerb miniszterelnök.
A kétoldalú gazdasági együttműködés további lehetőségeiről egyeztetve egyetértettek a közös energetikai projektumok megvalósításának, illetve a Belgrád–Vatin (Versecvát) gyorsforgalmi út és a Temesvár és Moravita (Temesmóra) között építendő autópálya mielőbbi összekapcsolásának szükségességében. (A Belgrád–Vatin és a Moravita–Temesvár szakasz összekapcsolásáról szóló megállapodást az idén július végén írta alá Temesváron Tomislav Momirović kereskedelmi miniszter és Sorin Mihai Grindeanu román közlekedési miniszter.)
Szóba került a Szerbiában élő román közösség helyzete is, ennek kapcsán Ciucă üdvözölte a szerb hatóságok azon döntését, hogy „feltételek nélkül” átadják a román államnak a verseci Luceafarul épületkomplexum tulajdonjogát. A térség román elitje által 120 éve épített, 2400 négyzetméteres, eredetileg bankként működő, majd a román közösség kulturális központjává vált ingatlan átadásáról júniusi bukaresti látogatása alkalmával írt alá megállapodást a szerb és a román külügyminiszter.
A tegnapi bukaresti találkozón a két kormányfő arról is egyeztetett, hogyan tudja segíteni a román fél Szerbia előrehaladását az európai integráció útján. Ciucă leszögezte, Románia elkötelezett támogatója Szerbia európai uniós tagságának, ugyanakkor hangsúlyozta az ügyintézési képesség erősítését és a reformok fontosságát is.
A román kormányfő üdvözölte a Belgrád és Pristina közti – a két éve tartó rendszámtáblavitában – uniós közvetítéssel született megállapodást. Mint kiemelte, az ukrajnai orosz agresszió körülményei közepette a felek kompromisszumképessége életbevágó a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzése szempontjából.
Brnabić háláját fejezte ki, hogy Románia továbbra is kiáll Koszovóval kapcsolatos álláspontja mellett, és nem tervezi változtatni álláspontját, vagyis nem ismeri el Koszovó függetlenségét – közölte a Tanjug hírügynökség.
– Mindannyian tudjuk, hogy arra az öt EU-tagállamra, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét nagy nyomás nehezedik azon államok részéről, amelyek úgy gondolják, hogy az EU nem lehet státussemleges – hangsúlyozta Brnabić, majd hozzátette, hogy az elmúlt 48 órában tárgyalt a spanyolországi, most pedig a román partnerekkel is, és mindkét oldalról megerősítették, nem kívánják megváltoztatni álláspontjukat Koszovóval kapcsolatban. Üdvözölte ezt a határozottságot, mondván, a nemzetközi jogokhoz, az ENSZ Alapokmányához, vagyis a területi integritás sérthetetlenségéhez való elvszerű ragaszkodás hozzájárul a kontinens, illetve a világ stabilitásához.
A müncheni vezetők találkozóján, amit Bukarestben tartottak meg a müncheni biztonsági konferencia keretében, az egyik napirendi pont éppen a Nyugat-Balkán kérdése volt. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak, ám a konferencia után Brnabić elmondta, szóba került az egész régió euroingetrációjának kérdése. Szót ejtettek az Open Balkan kezdeményezésről, illetve a Belgrád–Pristina-párbeszédről is. A szerb kormányfő rámutatott arra, hogy Aleksandar Vučić államfő konstruktív szerepét is megemlítették ebben a párbeszédben, a kompromisszumos megoldások megtalálásában, ami nemcsak a Nyugat-Balkán, hanem egész Európa békéjéhez és stablitásához járul hozzá.
A müncheni vezetők találkozója olyan fórum, amely megközelítőleg 50 állami vezetőt tömörít magába, és amelyen nemzetközi biztonsági politikát érintő aktuális kihívásokkal foglalkoznak.
Brnabić romániai látogatása során szóba került a szerb–román gazdasági kamara megalakítása is. A szerb kormányfő bejelentette, hivatalos meghívót intéz majd Nicolae Ciucă hivatalos szerbiai látogatása érdekében. E látogatása során a két ország gazdasági kamarái közötti együttműködési megállapodást és a szerb–román gazdasági kamara létrehozását célzó szerződéseket szándékozzák megkötni.
