Branko 150 eurós, vízhatlan gumicsizmában közlekedik
December 7-én tört be a víz a telepre, az elmúlt évben akkor már harmadszor – a törökbecsei mérőállomás adatai szerint a Tisza vízállása ekkor 480 cm volt. Először tavaly januárban úsztak vízben itt a házak, ekkor azonban egy hét után visszavonult a Tisza, és mivel nem fagyott azonnal, csak a visszamaradt víz jegesedett be. Második alkalommal május és június folyamán került ismét víz alá ez a terület.
Branko Čurčić gyönyörű házat épített magának itt, a feleségével télen-nyáron itt élnek. Most neoprén halászcsizmában kalauzol a jégmezőn: néhol ropog alattunk a jég, de azt mondja, addig nincs baj, amíg recseg – a jégpáncél másodperc töredéke alatt, minden figyelmeztető jel nélkül szakad be alattunk, ha rossz helyre lépünk.
– Eleinte csak egy vékony jégréteg alakult ki, amit megtörhettünk: vízhatlan csizmában én mentem elöl és törtem a jeget, hogy a feleségemet csónakkal kihúzhassam a telepről – így lehetett akkor még innen munkába járni. Amikor annyira befagyott a víz, hogy törni már nem lehetett a jeget, de rajta járni sem tudtunk még, ki kellett költöznünk. Véleményem szerint a hét végére a folyó visszahúzódik a medrébe, de az iszap itt marad, és rengeteg munka lesz újra élhetővé tenni a telepet. Március végén ismét ki fog önteni a Tisza, és félek, megismétlődik a 2006-os árvíz – mondja a nyugdíjas rendőr.
Jégtenger a házak között
A telepen jelenleg is mintegy 60 fő él, azaz több mint húsz házban vannak itt családok télen-nyáron. Az ötvenes évek vége óta közel 200 nyaraló és lakóház épült itt. A legtöbben még akkor építkeztek, amikor a Tisza kiszámíthatóbb és szelídebb volt.
– A 2006-os árvíz idején hallottam a tévében egy a belgrádiakhoz intézett felhívást, mely szerint az árterületen élők forduljanak kártérítési igényeikkel az illetékes hivatalhoz, és kártalanítani fogják őket. Ezen felbuzdulva mi is felkerestük az önkormányzatot, de ők elutasították a megkeresésünket azzal az indoklással, hogy ez az életmód a mi szabad választásunk volt. Én ezzel egyetértek: pontosan tudtam, hogy a Tisza árterületén építkezem, de 2000-ig a Tisza hol kiöntött, hol nem, és ha áradt, akkor is maximum fél méterre öntött el bennünket, és legfeljebb két hétig maradt – ezek akkoriban még számomra valamelyest vállalható életfeltételek voltak. Télen soha nem öntött ki a folyó, mindig március végén jött el az ideje, amikor a Kárpátokban megkezdődött a hóolvadás. A helyzet azonban 2000-től egyre súlyosabb lett – meséli Branko, aki mára már úgy gondolja: bár beadta legalizációs kérvényét, már nem biztos abban, hogy ilyen körülmények között valóban szeretné rendezni a ház jogi helyzetét.
– Tudom, hogy soha nem fogok kártérítést kapni, nem is kérek, de ők se kérjenek tőlem semmit. Ha emelték kezeiket rólunk a bajban, ne várjanak tőlünk sem együttműködést.
Kalapos András feleségével és 14 éves élsportoló kislányával él itt. Amíg csizmában tudtak közlekedni, még tűrhető volt a helyzet, de amikor befagyott, először törni kellett a jeget, most pedig jégen járnak. A tűzifa is jégben áll, András most zsákban hordja haza a tüzelőt, hogy legyen mivel fűteniük.
Kalaposéknak nincs hova költözniük, itt vészelik át a jeget
– Nekünk nincs hova mennünk. Tudom, hogy senki nem fog segíteni rajtunk, de azt gondolom, mindannyian ugyanabban a Szerbiában élünk – ha tőlünk délebbre kiönt egy folyó, odafigyelnek az árterületen élőkre, velünk azonban nem törődik senki. Nagy hiba volt ide építkezni, elismerem. Ha tudom, hogy ilyenné válik a helyzet, nem jövök ide élni – mondja a férfi. András is kérvényezte a legalizációt, 2003 óta lakóház utáni ingatlanadót is fizet az üdülőtelepen felépített épület után. Azt mondja, több figyelmet érdemelne az üdülőtelep, játszótér is van itt, de tavaly egyetlen alkalommal sem kaszálták körülötte a füvet, és a romos házak sorsa felől is rendelkezni kellene.
– Ha már van üdülőtelep a városban, legyen rendezett. Az erdészek a kamionokkal például teljesen tönkretették itt az utat, a házunk előtt esős időben csak gumicsizmában lehet közlekedni. Tavaly kértük az önkormányzatot, hogy járuljon hozzá egy fél méter széles, cseréptörmelékes út kiépítéséhez – már csak ennyit kérnénk, mert ez nem élet így. Nincs itt már mit legalizálni az árvízen kívül… – teszi hozzá megtörten.
A Stankom Közvállalat asztalán jelenleg mintegy 120 legalizációs kérvény vár az illetékes bizottság döntésére, és a nyilvántartásuk szerint megközelítőleg 180 ház van az üdülőtelepen.
– Tisztában vagyunk azokkal a gondokkal, amelyekkel az üdülőtelep lakói nap mint nap szembesülnek, szeretnénk is ezt a gondot megoldani. Ennek egyik módja a legalizáció, azonban mi emellett más megoldási lehetőségeket is szeretnénk feltérképezni, és majd csak ezután döntünk arról, hogy melyik utat választjuk – tájékoztatott bennünket Zvonimir Stankov igazgató.
Egy hétvégi háztulajdonos: vajon beszakad-e jég?
– A gondok jelentős része a tulajdonjog tisztázásával rendezhető, és ez a legalizáció nélkül is megoldható. Az épület tulajdonosának személye nem lehet vita tárgya. Ha jelenleg az önkormányzat szerepel tulajdonosként, peren kívüli kiegyezéssel ez megváltoztatható – ebben az önkormányzat minden bizonnyal partner lesz, mert nem érdeke, hogy bármilyen üdülőtelepi ingatlan tulajdonosaként legyen nyilvántartva. Az ingatlan építtetője a földhivatalban ily módon birtokosként kerül bejegyzésre, és szabadon rendelkezhet az objektummal. Az emberek azonban nem kezdeményezik ezt az eljárást – fűzte hozzá az igazgató.
Van, aki örül a töltés melletti jégpályának
Az üdülőtelepen építkezési és használatbavételi engedély nélkül épült hétvégi és lakóházak sorsára a közvállalat tehát több megoldást is megfontol, de dönteni csak azután fog, ha kikristályosodik egy általános gyakorlat, és kiderül, hogy Újvidék hogyan rendelkezik a Duna mentén megépült villaépületekről, valamint miként dönt a hasonló ingatlanokról Magyarkanizsa vagy Zenta önkormányzata. Ha végre sikerül maradéktalanul rendezni a jogviszonyokat, talán az üdülőtelep területrendezési tervének újragondolása és megvalósítása is új lendületet kap. Hogy erre mikor kerül sor, egyelőre senki nem tudja megjósolni.
