A nyugat-balkáni térség európai uniós perspektívájáról, továbbá a Szerbia és az Oroszország közötti kapcsolatokról, valamint a Belgrád és a Pristina közötti párbeszédről is nyilatkozott a Deutsche Wellenek albániai és észak-macedóniai látogatása előtt Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök. Mint kifejtette, továbbra is igyekeznek meggyőzni Szerbiát arról, hogy jelenlegi politikai irányvonala megkérdőjelezi az európai uniós csatlakozás iránti elkötelezettségét. „Hiszem, hogy a szerbiai polgárok óhaja ugyanaz, mint a többi nyugat-balkáni országban élőké: egyre közelebb kerülni az EU-hoz és egyszer csatlakozni ahhoz. Remélem, hogy ez valóban így van, valamint igyekszem meggyőzni a szerb államvezetést arról, hogy továbbra is az uniós csatlakozás elkötelezettje maradjon” – fejtette ki Steinmeier, aki ezzel összefüggésben rámutatott: az ukrajnai háború vonatkozásában Albánia és Észak-Macedónia egyaránt szolidaritásról tett tanúbizonyságot, például úgy, hogy csatlakoztak az egységes állásponthoz és növelték az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást.
A Szerbia és a Koszovó közötti kapcsolatok vonatkozásában Steinmeier kifejtette: az említett válság kezelése újfent rávilágított, mennyire fontos Európa és az EU a térség számára. Ha a régió országainak nem az uniós csatlakozás lenne a stratégiai célkitűzésük, akkor az EU nem jelenhetne meg befolyásoló tényezőként a Szerbia és a Koszovó közötti tárgyalásokhoz hasonló válságkezelő folyamatokban, magyarázta a német államfő. Ha az EU-nak volt kapacitása megoldani a rendszámtáblákkal kapcsolatos vitát, akkor feltehetőleg a Szerbia és a Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásához is hozzájárulhat – tette hozzá.
Steinmeier nem adott egyértelmű választ a kérdésre, vajon Oroszország ukrajnai agressziójának következtében felgyorsul-e a nyugat-balkáni térség integrációja az EU-ba, azt azonban leszögezte, hogy albániai és észak-macedóniai látogatásának is az a célja, hogy egyértelműsítse: az EU nem feledkezett meg a Nyugat-Balkánról. Ha a Nyugat-Balkán országai egyértelmű előrehaladást érnek el a belső reformok tekintetében, akkor az EU irányába vezető út is átláthatóbbá válik, emelte ki Steinmeier, aki arra a kérdésre sem kívánt válaszolni, hogy a térség országai csatlakozásának a szempontjából reális-e a 2030-as dátum, mivel „nem jós”. Albánia és Észak-Macedónia érdemi eredményeket mutattak fel, ez egyrészről erősíti önbizalmukat, másrészről pedig tudatosítja a térség többi országával, hogy megéri előrehaladni, nyomatékosította a német elnök.
Az EU belső reformjáról, azaz arról, hogy amíg ezt nem hajtják végre, addig a közösség egyesek szerint nem áll készen új tagállamok fogadására. Steinmeier azt mondta, semmi nem utal arra, hogy a belső reformot gyorsan végrehajtják, elsősorban azért nem, mert az EU az elmúlt 7 évben egyik válsággal szembesült a másik után.
Nyitókép: Frank-Walter Steinmeier és Sztevo Pendarovszki macedón államfő tegnapi szkopjei közös sajtóértekezletükön (Fotó: AP via Beta)
