Tavaly év végén néhány újvidéki katolikus hívő arra hívta fel a figyelmem, hogy nagyon rossz állapotban van a telepi templomuk. A torony már szinte ledől, dramatizálták a helyzetet. Tenni kellene valamit a torony és az egész templom felújítása érdekében, mondták. Szeretnék ismét hallani harangjuk hangját.
Először Sztrikovits János esperest kerestük fel ebben az ügyben.
Sztrikovits János: Az új újvidéki hatalomnak nem fontos a belvárosi templom
– A telepi templomot, de nemcsak azt, hanem a belvárosit, a Mária Neve-nagytemplomot is fel kell újítani. Az egyháznak sajnos nincs erre pénze. El is mondom, hogy miért. Húsz évvel ezelőtt kerültem ide, a központba. Akkor 1200 család fizetett egyházi adót. Ma mindössze ötszáz család fizeti. Nincs az embereknek pénzük. A telepi templom 1930-ban épült. Azóta semmit sem csináltak rajta, és nem lepődnék meg, ha a torony hamarosan ledőlne, ugyanis olyan állapotban van, hogy valóban ledőlhet. Ki kellene cserélni a torony szerkezetét és rézzel befedni. Ez tartós megoldás volna. Ha ismét palával borítják, hamarosan újra javíttatni kell. A kommunizmus alatt teljesen elválasztottak minket az államtól. A híveink akkor is, most is fizetnek adót, de abból mi semmit nem kapunk vissza. Nyugatról érkezett segély, de ők sem segíthetnek a végtelenségig. A Tartományi Nagyberuházási Alaptól kapunk pénzt a templomok javítására. A rókusi templom tatarozására tizenötezer dinárt adtak. Mondja meg, uram, hány cserepet lehet venni ennyi pénzből? Püspökünk azt javasolta, hogy az alap ne a plébániáknak ossza a pénzt, mert így szétforgácsolódik, hanem adják a püspökségnek, és mondják meg azt, hogy melyik templom az, amelyiket sürgősen meg kell javíttatni. A javaslatot nem fogadták el. A belvárosi templomon ki kellene cserélni a cserepeket. A cserepek nem olcsók, ugyanis zsolnay-cserepek. Amikor még Maja Gojković volt hatalmon Újvidéken, a terv el is készült, az előszámla 50 millió dinár volt, ám Gojković asszony távozott, az új vezetőségnek pedig ez a templom nem fontos. Ezt azért mondom, mert mindössze 3 millió dinárt hagytak jóvá a cserepek kicserélésére. Ennyi pénzből semmit sem tehetünk.
Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese a telepi templom felújításáról a következőket nyilatkozta:
– Először is el kell mondanom, hogy az alap sem a püspökségnek, sem egyes plébániának nem utal át pénzt, hanem a kivitelezőnek. Mellesleg, úgy tudom, hogy ma már a plébániáknak is lehet saját folyószámlájuk, eddig úgy volt, hogy csak a püspökségnek volt folyószámlája, és ebből több gond is adódott. De térjek vissza a telepi templomhoz. Annyit tudok mondani, hogy felújítása a prioritások között van. És nem mi, hanem a szabadkai egyházmegyei püspökség tette a prioritások közé. A sorrend a következő: első a palánkai katolikus templom, a második a sziváci, majd az őrszállási. A negyedik helyen áll a szabadkai Szent György-templom felújítása és az ötödik az újvidéki Szent Erzsébet-templom. Majd csak egy hónap múlva tudom megmondani, hogy ezekre a munkálatokra mennyi pénzt tud az alap fordítani, de valószínű, hogy ezeket a templomokat idén vagy legkésőbb jövőre mind felújíthatják.
A telepi Nikola Tesla helyi közösség elnökének, Pető Károlynak több ötlete is van, miképpen lehetne a templomot rendbe tenni.
Pető Károly: Hiányolom az újvidéki magyarok összefogását
– A telepi templom harangját már régen nem hallottuk, mert ha megszólalna, lehet, hogy ledőlne a torony. Több helyen is szóvá tettem már, hogy tenni kellene valamit a templom megmentése érdekében. Különböző templomok és bazilikák épülnek körülöttünk, a sajátunkat meg hagyjuk tönkremenni. Tíz évvel ezelőtt hasonló állapotban volt a budiszavai templom. Ott a falu lakosságának összefogásával újították fel, tatarozták. Szerintem a módosabb magyar újvidékiek összefogásával, és minden újvidéki magyar adományából sokat tehetnénk. De segítséget kell kérni a Magyar Nemzeti Tanácstól is. Tudom, hogy anyagi támogatást nem tudnak adni, ám lobbizhatnának az ügy érdekében.
Nagy Attila, a telepi Szent Erzsébet-templom plébánosa nem szívesen nyilatkozott, mondván, hogy a templom körül sokan bábáskodnak, és különböző álinformációkat terjesztenek.
– Tény, hogy a torony és az egész tetőszerkezet rossz. Beázik. Sürgősen javítani kell. Nemrég egy csapat szakember fel is mérte a helyzetet és ennek alapján anyagi támogatásra pályáztunk a Tartományi Végrehajtó Tanácsnál. Minderről azonban még nem akarok bővebben beszélni, majd két-három hét múlva, amikor is több információ lesz a birtokomban. Nem szeretném a közvéleményt félretájékoztatni.
A tartományi kisebbségügyi titkárságnak is van pénzügyi kerete a templomok felújítására. A vallási közösségekkel megbízott szolgálat igazgatójától, Milan Aleksićtől megtudtuk, hogy idén még nem írták ki a pályázatot a templomok felújítására. Tavaly ezt januárban tették meg, most viszont erre február elején kerül sor.
– Mivel a pályázatot nem írtuk ki, nálunk még senki sem pályázhatott. Nincs azonban kizárva, hogy a tartományi kormány kabinetjének címezték a beadványt, de ez még nem került hozzánk. Az idei költségvetésből az egyházi közösségek épületeinek javítására összesen 21 millió 705 ezer dinárt tervezett a kormány. Ezt a pénzt osztjuk majd szét, figyelembe véve a hívők számát és egyéb, az egyházközösségek számára ismert paramétereket. Miután ez megtörténik, a pénzt a beérkezett pályázatokkal együtt a püspökségeknek utaljuk, ugyanis úgy tartjuk, hogy a püspökségeken tudják a legjobban megítélni, hogy melyik templom tatarozása a legsürgősebb. Ha a kormány kabinetje értesít minket a telepi templom plébánosának beadványáról, akkor mi is értesítjük majd őt a pályázati feltételekről és a pályázat meghirdetésének napájáról.
Mindezek tudatában bízunk abban, hogy az újvidéki Szent Erzsébet-templomban hamarosan ismét megszólalnak a harangok.
