A hazai valuta euróhoz viszonyított értéke múlt év decemberétől napjainkig zuhanórepülésben egyre mélyebb szintre csökkent. Míg tavaly december végén egy euró megközelítőleg 95 dinárt ért, addig múlt hétfőn egy euró értéke 97,4490 dinárt volt. Az euró bevezetése, vagyis 2002 óta ezen a napon volt a dinár értéke a legalacsonyabb. Az aktuális helyzetet lapunknak Miša Brkić , a Politika nevű szerb nyelvű napilap gazdasági rovatának szerkesztője, gazdasági szakújságíró elemezte.
Véleménye szerint mi vezetett a dinár feltűnő értékvesztéséhez?
– Hajlamos voltam azt hinni, hogy a hazai valuta euróhoz viszonyított értékének csökkenése a dinár piaci helyzetének folyománya. Szerbiában gyönge a gazdaság, egy ország nemzeti valutája pedig sohasem lehet jobb helyzetben, mint az ország gazdasága. Ha a piacon bármilyen termékből sok van, annak a terméknek az ára csökken, ez a kínálat és kereslet törvénye. Pont ez volt a helyzet a dinárral is. Időközben azonban egyre többet beszélnek a szakértők arról, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) és az ország kormányának munkája között rossz a koordináció, és hogy ez vezetett a dinár értékének csökkenéséhez. Ezzel az elmélettel egyetértek, és pont ez a megállapítás az, ami leginkább okot ad az aggodalomra, és elkeseríti a gazdaságot és a polgárokat is. Úgy tűnik, valami bezavart a kormány és a jegybank kapcsolatába, így lépett fel a koordinációhiány, ez pedig a dinár értékébe került. Ez egy nagyon rossz üzenet a polgárok és a gazdaság irányába.
A napokban végigkísérhettük, ahogy Mirko Cvetković szerb kormányfő és Radovan Jelašić, a jegybank kormányzója egymást okolják a dinár elértéktelenedése miatt. A kormányfő kijelentette, hogy a kormány tavaly év végi, illetve idei év eleji intézkedései semmiféle módon nem vezethettek a dinár értékének zuhanásához. Cvetković szerint a jegybanknak tudnia kellett volna, hogy év végén mindig megnő a kereslet a külföldi deviza iránt, ezért időben és határozott intézkedésekkel kellett volna stabilizálnia az árfolyamot. Van-e valóságalapja az alábbi kijelentésnek?
– Mindannyian végigkísérhettük Cvetković és Jelašić vitáját az elmúlt napokban. Ha valaki valamivel kapcsolatban rosszul informált, ha a valós történések a nyilvánosság elől rejtve maradnak, akkor csak a meglévő információk alapján tud állást foglalni. Ez azonban nem elegendő. Mi ebből az egész vitából – a hiba egymásnál való kereséséből – csak azt a következtetést vonhattuk le, hogy valami nagyon nem működik a kormány és az SZNB kommunikációját illetően. És arra is rájöttünk, hogy más hibáiért Szerbia polgárai és vállalkozói fizetik a legmagasabb árat. Ez nem jó, mivel a nemzeti valutáról van szó. Ha más termékről lenne szó, mondjuk a kenyérről, senki sem háborodna fel ennyire. De a nemzeti valutáról van szó, és az mindannyiunk életét befolyásolja. Mindenkiét, aki dinárban veszi át fizetését, mindenkiét, aki dinárral fizeti kenyerét, kölcsöneinek részletét viszont euróban törleszti. Ez főleg a vállalkozókra vonatkozik, akik most nagyon rossz helyzetbe kerültek kölcsöneik és a dinár elértéktelenedése miatt. Ezért van az, hogy ők hibáztatják leginkább a jegybank kormányzóját. Megértem a vállalkozókat, amikor azt mondják, hogy ilyen feltételek mellett szinte lehetetlen sikeresen üzletelni.
A központi bank kormányzójának vélekedése szerint a hazai valuta értékében fennálló helyzet az állam költekezésének folyománya, mivel szerinte Szerbia többet költ, mint amennyit valójában módjában állna. Egyezik ezzel az állítással, vagy inkább megcáfolná?
– Jelašićnak igaza van. Ő már tavaly is folyton arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia nagy költekező, költségei jóval meghaladják lehetőségeit. A bruttó hazai össztermék értékéhez viszonyítva Szerbia közkiadásai Európa bármelyik más országáét meghaladják. Jelašić időben figyelmeztetett erre a problémára. A jegybank kormányzója engem leginkább egy kakasra emlékeztet, aki egy éven át minden reggel kukorékolt, hogy csökkenteni kell a közkiadásokat. A baj az, hogy nagyon kevesen hallották meg figyelmeztetését. Nem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy az árfolyam körül kialakult turbulenciákat a nagy közkiadások okozták, azzal viszont teljes mértékben egyetértek, hogy sokkal olcsóbb és hatékonyabb állammá kell csiszolni Szerbiát. Ellenkező esetben egyik probléma fogja követni a másikat, és a legnagyobb gondok a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban lépnek majd fel.
Rossz döntésnek tartja-e, hogy a jegybank kormányzója nem volt hajlandó nagyobb mértékben hozzányúlni az ország devizatartalékaihoz, hogy ily módon stabilizálja a dinár értékét?
– Jelašić kijelentette, hogy a külföldi hitelek törlesztésére őrzi a devizatartalékokat, ezt az állásfoglalást teljes mértékben megértem, mivel Szerbia csakis a devizatartalékokból tudja törleszteni tartozásait. Viszont az is igaz, hogy a devizatartalékok a nemzeti valuta egészségének megőrzésére szolgálnak. Jelašić a jegybank kormányzójaként felelős megítélni, hogy a devizatartalékokból mennyit fordíthat a dinár értékének megőrzésére. Úgy érzem, hogy sürgősen párbeszédre van szükség a dinár értékének növelését illetően, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy bele kell avatkozni a jegybank függetlenségébe, az ugyanis ebben a pillanatban végzetes lenne Szerbia számára.
Olyan kijelentéseket is hallhattunk, hogy a dinár euróhoz viszonyított értéke valójában még alacsonyabb. Egyesek szerint egy euró reálértéke 150 dinár. Egyetért ezzel az elmélettel?
– Nem hiszek a mesékben. Az almához, a kenyérhez vagy a gépkocsikhoz hasonlóan a dinár is a piacon van. Vagyis a piac határozza meg, hogy mennyit ér a nemzeti valuta. Az árfolyam alakulása több tényezővel is befolyásolható, de ezt bízzuk az illetékesekre, vagyis a jegybankra és annak kormányzójára.
Meglátása szerint mire számíthatunk a nemzeti valuta értékének alakulását illetően az elkövetkezendő időszakban?
– Ismétlem, mivel a dinár a piac része, ezért értéke ott fog kialakulni. Hogy ez hogyan fog kinézni az elkövetkezendő időszakban, azt nem tudnám megmondani, és kétlem, hogy bárki előre tudná látni ebben a pillanatban. A dinár biztosan erősebb lesz, amennyiben fellendül a gazdaság, amennyiben az ország kevesebbet költekezik, és amennyiben mindannyian egy kicsivel többet dolgozunk. A nemzeti valuta értékének növekedéséhez az is kell, hogy mindannyian egy kicsit jobban megbecsüljük. Szerbia és polgárai napjainkban sajnos egyáltalán nem becsülik a dinárt.
