A Pénzügyminisztérium illetékes munkacsoportja március 31-ig hosszabbította meg a Szerbiai Telekom 51 százalékának eladására kiírt versenypályázatot. A magyarázat szerint azért tolták ki az ajánlatok átadására megszabott határidőt, hogy a német Deutsche Telekom és a francia France Télécom, illetve a többi érdeklődő elegendő idővel rendelkezzen a versenypályázat dokumentációjának áttanulmányozására, amelyet eddig a következő vállalatok vásároltak meg: a Deutsche Telekom, a France Télécom, az osztrák VIP, a mexikói América Móvil, a török Turkcell, az orosz Vimpelcom és a Weather Investments. Érdemes megemlíteni, hogy a Deutsche Telekom a görög OTE vállalat társtulajdonosa, amely a Szerbiai Telekom 20 százalékát már birtokolja, a VIP pedig mobilszolgáltatóként már működik az országban.
A szerb kormány 1,4 milliárd euróban határozta meg a vállalat kezdő árát. Abban az esetben, ha több ajánlat is érkezik, nyilvános árverést szerveznek tévékamerák előtt.
A Telekom eladása, illetve az ehhez fűződő részletek kapcsánMiša Brkićgazdasági elemző, a Politika napilap gazdasági rovatának szerkesztője nyilatkozott a Magyar Szónak.
Valósnak tartja-e a Pénzügyminisztérium állítását, hogy főleg a Deutsche Telekom és a France Télécom miatt hosszabbították meg a versenypályázatot? Hihetünk az eddigi sajtóinformációknak, hogy ez a két legkomolyabb érdeklődő a Szerbiai Telekom iránt?
– A versenypályázat meghosszabbítása negatív ómen is lehet. Előfordulhat, hogy a még mindig kedvezőtlennek számító gazdasági helyzetben egyetlen telekommunikációs vállalat sem érdeklődik komolyan a Telekom iránt. Lehet, hogy a szerb fél olyan magasan pozicionálta a Telekom értékét, hogy pillanatnyilag ezt senki sem akarja, vagy tudja kifizetni. A szerb kormány nagy reményeket ébresztett a nemzeti telekommunikációs vállalat többségi részvényeinek eladásához, ezért most igencsak rossz helyzetbe került. Az eladás – úgy tűnik – mégsem halad olyan problémamentesen, mint ahogyan azt az államhatalom várta és bejelentette. Elképzelhetőnek tartom, hogy a kormány nem szeretné beismerni az embereknek, hogy felelőtlenül tett ígéreteket az eladás kapcsán és ezért hosszabbították meg a versenypályázatot. A Deutsche Telekom valós szándékaival kapcsolatban nem tudnék semmit mondani. Tény, hogy a szóban forgó német telekommunikációs vállalat a régió mindegyik országában jelen van. Ebből kiindulva logikus lenne, ha a szerbiai telekommunikációs vállalatban is többséget kívánna szerezni.
A szerb kormány 1,4 milliárd eurót határozott meg kezdőárként. Mennyire tartja ezt reális összegnek?
– A vételár a legjobb vevő ajánlatától függ majd. Hogy mi a reális, vagy mi nem, azt nem tudnám megmondani. A primitív szerb patrióták persze azt gondolják és azt hangoztatják, hogy az államnak nem kellene eladnia a Telekomot. Ennek függvényében a patrióták egyetlen vételárral sem lesznek elégedettek. Olyan nevetséges kijelentéseket is olvastam, hogy a Telekom ötmilliárd eurót ér. A szerbiai telekommunikációs vállalat értékének a meghatározásában egy megbízható nemzetközi cég vett részt, ezért én személy szerint nem kérdőjelezném meg a véleményüket.
Ki nyer, és ki veszít a szerbiai telekommunikációs vállalat eladásával?
– Ennek az eladásnak nem lesz vesztese. A patrióták persze azt állítják, hogy az állam hatalmas értéket veszít el az eladással. Ez alaptalan és nevetséges állítás. Nyerni azonban mindenki nyerni fog: a Telekom, az állam és a polgárok is. Nemzeti telekommunikációs vállalatunk valószínűleg részévé válik egy nagy és sikeres nemzetközi vállalatnak. Lehetőség nyílik majd a már meglévő technológia felújítására és várhatóan különböző fejlesztéseket is végrehajtanak. Egyesek azt hiszik, hogy a Telekom az aranytojást tojó tyúk. Akik ezt állítják, azok semmit sem tudnak az üzleti életről. Szerbiának nincs annyi pénze, hogy igazi újításokat eredményező befektetésekkel fejlessze olyan szintig a Telekomot, hogy az vezető pozíciót töltsön be a régióban. Ehhez egy nemzetközi, sikeres vállalatra van szükség. És végül, de nem utolsósorban, a Telekom eladásával a polgárok is nyernek. Nem igaz, hogy az új többségi tulajdonos megdrágítja a telekommunikációs szolgáltatás árát. Ennek az ellenkezője fog történni. A piac megnyitásával minőségesebb, olcsóbb és széleskörű szolgáltatást kapnak az emberek.
A témához kapcsolódik az ingyenrészvények kérdése is. Ön szerint mekkora összeget kapnak majd valójában a polgárok?
– A szerbiai politikusok kicsit túlzásba vitték az ingyenrészvényekről folytatott meséket. Tették ezt természetesen annak reményében, hogy több szavazathoz jutnak a választásokon. A történet során ismét bebizonyosodott, hogy milyen hiszékeny is a szerb társadalom. Ez nemcsak a politikum hibája. Le kellene szoknunk arról, hogy arra szavazunk, aki különböző javakat ígér nekünk. Nem ennek alapján kell szavazni. A gazdaságban semmi sincs ingyen. Arról fogalmam sincs, hogy végül ki mennyi pénzt kaphat ingyenrészvény címén. Ha őszinte vagyok, én senkinek nem adnék semmit sem.
