A szerb kormány az új vírus figyelemmel kísérésével megbízott munkacsoportja múlt keddi ülése után úgy döntött, hogy átmenetileg le kell állítani a H1N1 elleni védőoltás beszerzését, erről ajánlást tett az egészségügyi minisztériumnak, aminek folyományaként Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter továbbította a szóban forgó ajánlást a kormánynak és a Köztársasági Egészségügyi Biztosítási Intézetnek (RZZO). Lapunk még ezen a napon elküldte e-mailben a vakcinációhoz kapcsolódó kérdéseit Predrag Kon járványszakértőnek, a munkacsoport vezetőjének. A járványszakértő válaszai a hétvégén érkeztek meg.
A H1N1 vírus terjedésének kezdetén a munkacsoport meghozta a döntést, hogy Szerbiának legalább 3 millió oltóanyagra van szüksége, az RZZO ennek a mennyiségnek a beszerzéséről írt alá szerződést a svájci Novartis gyógyszergyárral, vagyis annak szerbiai képviselőjével, a Jugohemijával. Az aktuális döntés értelmében az országnak elegendő kevesebb védőoltást átvennie. Minek függvényében született meg a munkacsoport új döntése, és pontosan mennyi védőoltásra van Szerbiának szüksége?
– A H1N1 vírus járványügyi helyzete pillanatnyilag előnytelennek nevezhető, becsléseink szerint pedig tovább romlik. A szerb kormány még 2005. október 6-án elfogadta a járványok idején és után végrehajtandó intézkedések tervét. Ennek értelmében egy járvány esetén az országban rendkívüli vakcinációt kell végrehajtani, amely során legalább 1,5 millió személynek kell felvennie az aktuális vírus elleni védőoltást. A 6 hónapos és 8 éves kor közötti gyermekeket, a 60 évnél idősebb felnőtteket, valamint az immunhiányban szenvedő személyeket két adag vakcinával lehet immúnissá tenni. Az egyéb csoportokba tartozó gyermekek és felnőttek számára elegendő egy adag oltóanyag. Tekintettel ezekre a számításokra, és tekintettel arra az előrevetítésre, hogy a csoportos, szervezett vakcináció során az országban tartalékolt védőoltás 10-15 százalékát fogjuk elhasználni, a munkacsoport megállapodott abban, hogy a 2011 tavaszáig tartó időszakban legalább 2,2 millió vakcinára van szüksége Szerbiának. Mindig előfordulhat, hogy a járványügyi helyzet hirtelen romlani kezd, erre való tekintettel az országban mindig kell lennie legalább 300 ezer adag H1N1 elleni védőoltásnak, vagy szezonális influenza elleni oltóanyagnak.
A svájci Novartis gyógyszergyárral kötött szerződés módosítása esetén Szerbiának kell-e büntetőpontokat fizetnie? Módosítható-e egyáltalán a szóban forgó szerződés?
– A védőoltáshoz kapcsolódó gazdasági és jogi kérdések nem tartoznak a kormány munkacsoportjának feladatkörébe.
Hány polgár vette fel eddig a védőoltást? A vakcináció kezdetén személy szerint mekkora érdeklődésre számított a lakosság körében?
– Nem egész egy hónap alatt megközelítőleg 148 ezer polgár vette fel az új vírus elleni védőoltást. Mivel ebben az időszakban egymást követték az ünnepnapok, az említett polgárok 19 nap alatt oltatták be magukat. A korábbi évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy a szezonális influenza ellen kétszer, vagy akár háromszor kevesebb polgár vette fel az oltóanyagot. Mégsem lehetünk elégedettek, még mindig nem döntött elég polgár a vakcina beadatása mellett. Személy szerint nem is vártam nagyobb érdeklődést. Sokkal kifejezőbb felvilágosítási, illetve népszerűsítési tevékenységre és az egészségügyi dolgozók ajánlására van szükség ahhoz, hogy több ember oltassa be magát. Úgy tűnik, hogy az aktuális járvány megfékezését szolgáló vakcináció kiterjedése közvetlenül rámutat a járványügyben megelőző tevékenységeknek nevezett aktivitások minőségére az elmúlt évtizedekben.
Hogyan lehetne minél több polgárt a védőoltás felvételére ösztönözni?
– Csakis az orvosok tudják a vakcina felvételére ösztönözni pácienseiket. Ez vonatkozik minden egyes orvosra. Ugyanakkor szükség van a társadalom támogatására és összefogására is. A vakcinával nemcsak magunkat, hanem minden körülöttünk élő embert megóvunk. Ha a lakosság legalább 60 százaléka felveszi a védőoltást, akkor az országban nemcsak az emberéletek védettsége biztosított, hanem a gazdaságé is.
Miért fontos megszervezni az iskolákban a vakcinációt?
– Az aktuális és a szezonális influenza vírusa leginkább az iskolákban terjed. Még ha ritkán is, de az iskoláskorú gyerekek körében is előfordul a fertőzés súlyosabb formája. Az iskolaközösségeket a vírus terjedése szempontjából generátornak lehet nevezni. Ha az iskoláskorú gyerekeket védetté tesszük az új vírussal szemben, azzal jelentősen csökken a járvány ereje. A tévedés elkerülése miatt el kell mondani, hogy a vakcinációt nem az iskolákban szervezik meg, hanem az egészségházakban vagy a gyermekgondozó rendelőkben.
Ha az iskoláskorú gyermekek számára megszervezik a tömeges vakcinációt, akkor miért nem lehet ugyanezt megtenni nagyobb üzemekben, közvállalatokban, ahol több száz ember dolgozik?
– A közegészségügyi intézetek magukra vállalták, hogy a nagyobb vállalatokra vonatkozólag elkészítik a járványügyi terveket, ez magába foglalja a munkások immúnissá tételének megszervezését is. Így nagyos sok vállalatban – legalábbis Belgrádban – már folyamatban van a vakcináció, bár eddig nagyon kevés munkás oltatta be magát.
A járványokról leggyakrabban a lakosság egészségének, illetve az emberéletek megőrzésének függvényében beszélnek. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényezőt, hogy egy járvány jelentős mértékben befolyásolhatja egy ország gazdaságát. A H1N1 vírus okozta járvány terjedésének kezdetén Szerbiában gazdasági szakértők nagyon pesszimista hangnemben nyilatkoztak az ország gazdasága szempontjából várható következményekről. Mi a véleménye ezekről a sötét jóslatokról?
– Az aktuális járvány még mindig nagyon enyhe, ezért nem sok esélyt látok arra, hogy országunkban megáll az élet, vagy hogy nagyobb csapást mér a gazdaságra. Ugyanakkor sohasem szabad elfelejteni, hogy egy járványt természeti csapásnak kell tekinteni. Ez a meghatározás szerepel a júniusban hatályba lépő rendkívüli helyzetekről szóló törvényben is. A vakcináció költségeit elemző és negatív fényben feltüntető írásokkal kapcsolatban viszont leszögezném, hogy a vakcináció eddig sokkal kevesebbe került, mint amekkora kára az országnak a járványból származott.
Mire számíthatunk az elkövetkezendő időszakban a járványügyi helyzetet illetően?
– Január végén, valamint február és március folyamán a járványügyi helyzet jelentős romlására számítunk. Többé nem beszélhetünk a járvány természetes lefolyásáról, hiszen megkezdődött a vakcinácó, az emberek pedig – ha csak tehetik – csökkentik az érintkezést más emberekkel. Bár ahogy már említettem, még mindig túlságosan kevesen vették fel a védőoltást, tehát valószínűleg februárban és márciusban nem kímél meg bennünket a járvány újabb nagy hulláma. Az aktuális vírus ugyanúgy átalakulhat, mint bármelyik más vírus, ezért fennáll a veszély, hogy egy átalakult vírustörzs a fertőzés sokkal komolyabb formáit idézheti elő, illetve ellenállóvá is válhat a vírusellenes gyógyszerekkel szemben. Természetesen az is előfordulhat, hogy az átalakulás után a vírus gyengébbé válik. Megismétlem, minél többen vegyék fel a védőoltást.
