Az Európai Parlament szerdán fogadta el azt az állásfoglalást, amely a Szerbia által teljesített feladatokat és a megoldásra váró kérdéseket veszi lajstromba. A nemzeti kisebbségeket érintő számos pont mellett a határozatban olvashatunk a borítékolt lemondások intézményének, illetve a parlamenti képviselőkre gyakorolt pártvezetőségi nyomásgyakorlás megszüntetésének a fontosságáról, a sajtó függetlenségének a növeléséről, és egyes vállalatok monopolhelyzetének a felszámolásáról. Az állásfoglalás világos iránymutatás, hogy az Európai Unió mit vár el Szerbiától, nyilatkozta lapunknak Varga László , a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője.
Az állásfoglalás felhívja a szerb államvezetés figyelmét arra, hogy a nemzeti kisebbségek alulreprezentáltak a közigazgatásban, a bíróságokon és az állami tulajdonú vállalatoknál. Az európai parlamenti állásfoglalás dicsérettel illeti a köztársasági és tartományi ombudsmant a kisebbség- és gyermekvédelem, valamint az állami intézmények szabályos működése terén megvalósított munkájáért.
– A decentralizáció jelentős és szükséges folyamat. A decentralizáció végrehajtása egyet jelent az állam és a kisebbségi önkormányzatok jobb működésével. Vajdaság statútumának és a hatáskörökről szóló törvény elfogadása előrelépést jelent a szerb alkotmány alkalmazását illetően. Kívánatos lenne elfogadni a tartomány, valamint a helyi önkormányzatok vagyonáról, és a tartomány bevételeiről szóló törvényeket is. A szóban forgó jogszabályok az előfeltételei annak, hogy Vajdaság megkezdhesse hatékonyan gyakorolni az új statútum szerinti jogköreit – olvasható az állásfoglalásban.
Az EP elégedettséggel nyugtázza Szerbia igyekezetét a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően. Az európai parlamenti határozat a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényről és a nemzeti tanácsok megválasztásáról is pozitív hangnemben nyilatkozott a dokumentumban. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben meghatározott hatáskörök kerüljenek végrehajtásra. Ehhez kapcsolódóan az EP felszólítja a szerbiai hatóságokat arra, hogy reagáljanak a nemzeti tanácsok hatásköreit megsértő minisztériumi és önkormányzati döntésekre. Az európai parlamenti állásfoglalás szerint főleg a második világháború idején elkövetett gaztettek, atrocitások átvilágítási folyamata, illetve a regionális megbékélés miatt nem lehet megkerülni a titkosszolgálati archívumok megnyitását.
ÚTMUTATÓ SZERBIÁNAK
A szóban forgó dokumentum azért fontos, mert leltárba veszi mindazokat a feladatokat, amelyekkel Szerbiának a következő években szembe kell néznie, nyilatkozta lapunknak Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője. Hozzátette: az állásfoglalás nem olyan részletes, mint az Európai Bizottság jelentése, de kitér arra a 20–30 legfontosabb kérdéskörre, amely európai szemszögből pillanatnyilag lényeges.
– Koszovó kérdésével és a hágai törvényszékkel való együttműködéssel több ponton keresztül foglalkozik az állásfoglalás. Emellett többek között a vagyon-visszaszármaztatás, a szervezett bűnözés és korrupció ellen folytatott küzdelem, a parlament működésének, valamint a gazdasági élet különböző problémáinak a témájára tér ki. A dokumentum világos iránymutatás azzal kapcsolatban, hogy mit vár el tőlünk az Európai Unió. Tudni kell, hogy az EP a következő néhány évben, vagy esetleg évtizedben többször is visszatér majd a dokumentumba foglalt problémákra. Az EP időről időre felszólítja majd Szerbiát, hogy kezdje meg az ajánlások végrehajtását – foglalta össze Varga.
A kisebbségeket érintő témákat illetően a VMSZ képviselője közölte, hogy szerinte minden lényeges probléma bejegyzésre került a dokumentumban. Az állásfoglalás minden tekintetben kiegyensúlyozott. Ez azokra a pontokra is vonatkozik, amelyek a kisebbségi kérdésekkel foglalkoznak, szögezte le Varga.
– Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az EP első ízben fogadott el olyan dokumentumot, amelyben olyan kérdések is helyet kaptak, amelyeket a vajdasági magyarság, illetve a VMSZ fogalmazott meg. A magyar európai parlamenti képviselőkkel együttműködve megfogalmaztunk néhány módosítási indítványt. Egyik ilyen módosításban az EP felhívja a figyelmet a kisebbségek alulreprezentáltságára a bíróságokon, a közigazgatási szervekben, és állami vállalatokban. Egy másik módosítási indítvány által kibővült a második világháború során és azt követően elkövetett atrocitásokkal foglalkozó pont is – részletezte Varga.
NEM KÖTELEZŐ, DE KÍVÁNATOS
Jogi értelemben az EP ajánlása nem kötelező erejű, mondta a VMSZ képviselője. Hozzátette: a szerb politikusok nem is késlekedtek erről nyilatkozni a sajtónak. Ugyanakkor az EP az az intézmény, amely az EU polgárait képviseli, hangsúlyozta Varga.
– Az EP az unió három legfontosabb intézményének egyike. A bővítési kérdéseket valóban nem elsősorban a parlament határozza meg, hanem a tagállamok külügyminisztereiből álló tanács és az EB. Viszont a legfontosabb bővítési kérdéseket illetően az EP-nek is van szavazati joga. Ennek tudatában nagyon helytelen megpróbálni kicsinyíteni az EP szerepét azzal, hogy az állásfoglalás kapcsán egyesek szájából csakis arról esik szó, hogy nem kötelező végrehajtani. Ha Szerbia ezeket a kérdéseket nem oldja meg, vagy nem kezdi el a folyamatot, akkor rövid időn belül más európai intézmények is szembesítik ugyanezekkel a problémákkal. Az egyik ilyen intézmény az EB, amely technikai értelemben kíséri figyelemmel az integrációs folyamatot. Az EB készíti el ősszel az országvéleményt Szerbia tagfelvételi kérelme kapcsán. Az EP ajánlásai és az EB tavaly őszi országjelentése között óriási az átfedés. Persze az EB jelentése részletesebb, több problémát tartalmaz, de az átfedések jelentősek. Ez érvényes más uniós dokumentumra is: a Szerbiát illetően legsúlyosabbnak minősített problémák minden uniós dokumentumban felsorolásra kerültek, és fognak kerülni a következő években is – magyarázta Varga.
