A tejtermelők nemrégiben azzal vádolták a Salfordot, hogy a hozzájuk tartozó szabadkai és újvidéki tejgyár, valamint a belgrádi Imlek kihasználják erős piaci pozíciójukat és a termelőknek egy-két dinárral kevesebbet fizetnek az átvett tejért, sőt néhányan arra is panaszkodtak, hogy a tejgyárak kevesebb tejet vesznek át, mint korábban. Egy liter tej előállítása nagyjából 32 dinár, de ha a tejgyárak nem fizetnek annyit, amennyiből a termelők fenn tudják tartani a tejgazdaságot, sokan kénytelenek lesznek azokat felszámolni. A Salford viszont cáfolta, hogy csökkentették az átvett tej árát.
Dr. Goran Stoparić, a szabadkai Tejgyár nyersanyagrészlegének vezetője elmondta, hogy a Salford szabadkai vállalata magasabb áron veszi át a tejet, mint más tejgyárak, ezért szerinte a vádak alaptalanok, legalábbis a szabadkai Tejgyárat illetően. Az átvett tejért a zombori tejgyár fél, a belgrádi tejgyár pedig egy dinárral fizet kevesebbet, mint a szabadkai Tejgyár.
– A tejtermelők helyzete semmiképp sem könnyű, mint a tejgyáraké sem. Igyekszünk minden termelőnket kifizetni, a decembert tisztáztuk, a januári kifizetések pedig a napokban esedékesek. Mindegyiküktől átvesszük a tejet, mint eddig, és kéthetente ki is fizetjük őket. Nyolcvanhárom felvásárlóállomásról vesszük át a tejet, és eddig egyet sem kellett bezárni, míg Újvidéken már csak négy működik. A múlt hónapban százharminc millió dinárt fizettünk ki a több mint ötmillió liter tejért. A nehéz helyzetből adódik, hogy újra csökkenni fog a tej ára, vagyis az eddigi huszonöt dinár helyett várhatóan huszonhárom dinárért vesszük át a tejet – tudtuk meg Stoparićtól.
A tejipar az elmúlt években sokat fejlődött, amíg tíz évvel ezelőtt csak huszonöt farm működött, addig ma számuk eléri a száznegyvenet, és a legnagyobb tejgazdaság naponta akár 2500 liter tejet is megtermel. A szabadkai Tejgyár elsősorban azoktól a farmoktól vásárolja fel a tejet, amelyekkel már évek óta együttműködik, s ha nincs szüksége több tejre, nem kapcsol be új termelőket a láncba. Ugyanakkor vannak, akik hajlandók átvenni a felesleges tejet, de nevetségesen alacsony árat kínálnak érte, a tejtermelők viszont nincsenek abban a helyzetben, hogy válogassanak a tejgyárak között, örülnek, ha valaki átveszi tőlük a tejet.
– Azt is tudni kell, hogy hiába tartozunk a Salfordhoz, nincsenek egységesen megszabott árak, tehát mindegyik tejgyár önálló jogi személy, saját gazdaságpolitikával. Mi itt, Szabadkán abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a felvásárlóállomások közel vannak, így a szállítási költségeink alacsonyabbak. Azt a hasznot, amit ilyen módon megspóroltunk, átengedtük a termelőknek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a termelőktől olyan áron vesszük át a tejet, mint azt az európai országokban teszik, viszont Szerbiában az állami támogatás összege sokkal kevesebb. Azt gondolom, igazságtalan a támadás, mert a tejtermelők nehéz helyzete miatt nem, vagy nem csak a tejgyárakat okolhatók. Van néhány olyan szabály, előírás, amely kissé logikátlan, viszont pluszköltségeket jelent, erről viszont nem mi tehetünk – jelentette ki Stoparić.
Beszélgetésünk idején egy európai uniós bizottság is járt az országban, többek között a szabadkai Tejgyárban is, hogy értékelje a tejipari rendszert, vagyis a mezőgazdasági minisztérium munkáját, a törvénykezést, a felügyelőszerveket, az állatorvosi szolgálat munkáját és három tejgyárat. Ha a működő rendszert pozitívan értékelik, ez a kivitel szempontjából is nagy előnyt jelent majd az országnak és a vizsgált tejgyáraknak is. Jelenleg a szabadkai Tejgyár Macedóniába, Bosznia-Hercegovinába, valamint Montenegróba importál tejet, viszont mostantól rendelkezik egy olyan tanúsítvánnyal, amely lehetővé teszi, hogy az arab és a muzulmán országok piacaira is szállítsanak termékükből. Ezt a tanúsítványt néhány évente meg kell hosszabbítani, és ezzel jogot formálnak a kivitelre, ami egyaránt előnyös a tejgyár és a tejtermelők számára is.
– Csupán a szállítást kell megoldanunk, mert Európával ellentétben az említett területek messzebb vannak, mások a feltételek, amelyekhez alkalmazkodni kell, de remélem, hogy még az idén elkezdhetjük a kivitelt. Azt gondolom, hogy a termékeink biztosan megütik a mércét, sőt felülmúlják azt a színvonalat, amely a külföldi piacokon a tejtermékekre jellemző, és árban is konkurensek tudunk lenni. Ezzel pedig mindenki jól fog járni.
