Konkrét támogatás

Megtartották Tiranában az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, amelyre meghívták mind a 27 uniós tagállam, valamint a nyugat-balkáni térség minden országának a vezetőjét. Ez volt az első alkalom, hogy az EU és a térség vezetőinek csúcstalálkozóját a Nyugat-Balkán valamelyik országában szervezték meg.

A csúcstalálkozón az uniós és a nyugat-balkáni mobiltelefon-szolgáltatók aláírták a roamingdíjról szóló megállapodást, amely révén 2023. október 1-jétől csökkennek a roamingdíjak a két térség között – egyelőre nem tudni, hogy mennyivel. Az elképzelések szerint 2027 végéig teljesen megszűnnek a roamingdíjak az EU és Nyugat-Balkán között. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szavai szerint az említett megállapodás a térség valódi és konkrét integrálása az EU-ba.

A csúcstalálkozón a felek elfogadták a határozatot, amely egyebek mellett az EU a térség integrációja iránti elkötelezettségét, valamint a demokratikus és a joguralmi reformok és a külpolitikai harmonizáció fontosságát hangsúlyozza.

Az EU-nak szívügye a Nyugat-Balkán támogatása, mivel meg van róla győződve, hogy a térségnek az EU-ban a helye – emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a délután megtartott sajtótájékoztatón. Mint arra rámutatott, ez volt a partnerség megerősítésének a csúcstalálkozója. A fő témák egyike az energiaválság volt, mondta, megerősítve, hogy az EU első körben egymilliárd eurós válságkezelő csomaggal segíti a térséget. Ennek felét a válság által legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok és gazdasági társaságok támogatására fordítják – Szerbia 165 millió euróban részesül –, a többit pedig konkrét projektumok kivitelezésére.

Ursula von der Leyen szavai szerint a térség a jövőben is számíthat az EU támogatására az integráció vonatkozásában, az országok legtöbbje ugyanis az elmúlt időszakban jelentős előrelépést valósított meg. Mint hozzátette, a csúcstalálkozón megismételték, hogy a migrációkezelés közös érdek, az EB hétfőn mutatta be a Nyugat-Balkánra vonatkozó tervet – nyilatkozta von der Leyen. A folytatásban megerősítette, hogy a nyugat-balkáni országok egyetemei integrálódhatnak az európai egyetemek rendszerébe, a folyamat hamarosan megkezdődik.

Oroszország ukrajnai agressziója felfedte a dolgok esszenciáját – mondta a folytatásban von der Leyen, kiemelve, hogy ennek folyományaként számos folyamat vette kezdetét, kibővült az eddigi együttműködés, valamint felgyorsult az integráció.

GYENGÍTENI AZ OROSZ BEFOLYÁST

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: az EU bővítése a nyugat-balkáni országokkal kulcsfontosságú mindkét fél számára. Hozzátette, a csatlakozás szempontjából a joguralmi reformok, továbbá a korrupcióellenes, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem tartozik a kiemelt prioritások közé. Oroszország ukrajnai háborúja csak megerősítette a térség integrációjának fontosságát – szögezte le. Kitérve a roamingdíjakról szóló megállapodásra Michel megállapította, hogy ez nem kizárólag a turizmus szempontjából fontos előrelépés, hanem a gazdasági társaságok üzletelése tekintetében is.

Edi Rama albán miniszterelnök szavai szerint az EU-nak ugyanannyira szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Mint hozzátette, talán még sosem volt annyira fontos, hogy az EU éreztesse és szemléltesse odafigyelését, mint most. Rama reméli, hogy az EU a jövőben is segíti a térséget Oroszország befolyása gyengítésének céljából. Az albán miniszterelnök értékelése szerint az elmúlt egy évben felgyorsult az uniós integráció folyamata, azaz utóbbit egyre inkább konkrétumok jellemzik, nem csupán nyilatkozatok. A tagjelölt országok feladata az, hogy elvégezzék házi feladataikat – jegyezte meg.

SZERBIA NYOMATÉKOSÍTOTTA ÁLLÁSPONTJÁT

A tiranai összejövetelen Szerbiát Aleksandar Vučić államelnök képviselte. Értékelése szerint eddig szinte soha nem beszélgettek ennyire őszintén a felek, mind a félelmeikről, mind az elvárásaikról. Jó döntést hozott, amikor úgy határozott, hogy mégis részt vesz a csúcstalálkozón – nyilatkozta a belgrádi sajtónak Tiranában. Mint hozzátette, az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos követelésekre reagálva megismételte Szerbia már korábban ismertetett álláspontját. A szankciókkal kapcsolatos követelés a csúcstalálkozón elfogadott határozat 4. szakasza – erősítette meg Vučić.

Vučić, saját elmondása szerint nyolc államvezetővel egyeztetett Tiranában, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. Erről a találkozóról korábban Instagram-bejegyzésben számolt be, mondva, hogy a közös tervekről és projektumokról, továbbá a globális folyamatokról, valamint a térségben jellemző helyzetről beszélgettek, valamint megállapodtak abban, hogy mielőbb találkoznak.

Hasonló témákról egyeztetett a szerb államelnök Emmanuel Macron francia kollégájával, külön hangsúlyt fektetve az EU és a Nyugat-Balkán közötti együttműködés erősítésére. „Ismét elmondtam, hogy Szerbia a béke, a stabilitás és a párbeszéd elkötelezettje” – fogalmazott közösségi oldalán Vučić.

Mark Rutte holland miniszterelnökkel ugyancsak a nyugat-balkáni térségben jellemző helyzetről beszélgetett a szerb államfő. Mint arra Instagram-bejegyzésében rámutatott, meg van róla győződve, hogy Hollandia a jövőben is támogatja Szerbiát a nyitott kérdések párbeszéd általi megoldásában. Mindemellett szó volt a hollandiai beruházók szerbiai befektetéseiről, amelyek révén erősödik a két ország gazdasági együttműködése.