2024. július 18., csütörtök

Politikai haszon a kereskedelmi megállapodásból

Varga László: Akkor számíthatunk majd jelentős külföldi tőkebeáramlásra, amikor a külföldi befektetők Szerbiát kevésbé kockázatos országnak élik meg

Tegnaptól hivatalosan is megkezdődött az átmeneti kereskedelmi megállapodás kétoldalú alkalmazása. A témával kapcsolatban felmerülő kérdésekre lapunknak Varga László , a Szerbiai Képviselőház európai integrációs bizottságának elnöke válaszolt.

Milyen változásokat hoz Szerbia és az Európai Unió kapcsolatába a megállapodás kétoldalú alkalmazásának megkezdése ?

– Két okból kifolyólag semmi lényeges változásra nem kell számítani: az EU a megállapodásba foglalt kedvezmények legnagyobb részét már 2000 vége óta biztosítja Szerbia számára. Ugyanakkor a másik oldalról, vagyis Szerbia irányából egyoldalúan majdnem egy éve alkalmazzák az átmeneti kereskedelmi egyezményt. A gazdasági válság visszahúzódása után konkrét kedvezményt a megállapodás következő részlete jelenthet: a jelen pillanatig, amikor egy termék egy része, vagy a nyersanyag a Nyugat-Balkán valamelyik országában készült, származott, amit végül Szerbiában állítottak össze végleges termékké, az nem kerülhetett kedvezményes tarifával kiszállításra a EU-ba. Az egyezmény hatálybalépésével ez megváltozik. Most már mindegy, hogy egy termék melyik része honnan származik, a termék előállítójának Szerbiát fogják tekinteni, tehát kedvezményesen szállíthatja ki a terméket az EU-ba. És ez fordítva is érvényes, tehát ha egy szerbiai áru bizonyos része, alkotóeleme az unióból származik, akkor ezek a termékek kedvezményes vámtarifával kerülhetnek Szerbia szomszédos országaiba. Jogi értelemben ez a konkrét változás.

Milyen előnyei származnak Szerbiának a megállapodásból?

– Az átmeneti kereskedelmi megállapodás kétoldalú alkalmazásának legpozitívabb következménye az, hogy Szerbia egy pici lépést tett az uniós tagság felé. A megállapodás a stabilizációs és társulási egyezmény gazdasági-kereskedelmi része. A tegnapi napra úgy kell tekintenünk, hogy hatályba lépett a stabilizációs egyezmény gazdasági része. Természetesen sokkal fontosabb lenne a politikai rész, az viszont nem lépett hatályba. Sőt, a ratifikációs folyamat sem indult el. Erre legelőbb fél év múlva számíthatunk, amennyiben a hágai főügyész elégedett lesz a hágai törvényszékkel való együttműködéssel.

Mennyire valós az az elképzelés, hogy az egyezmény kétoldalú alkalmazásának függvényében növekedni fognak a külföldi beruházások Szerbiában?

– Csak a legkisebb mértékben befolyásolja a külföldi beruházásokat. A kedvezmények nagy része az eddig is működött, a külföldi befektetések sokkal fontosabb követelménye a politikai stabilitás, és még számos feltétel, amelyek tekintetében a kereskedelmi egyezmény nem tud változtatni. Akkor számíthatunk jelentős külföldi tőkebeáramlásra, amikor a külföldi befektetők Szerbiát kevésbé kockázatos országnak élik majd meg befektetéseik szempontjából.

Szerbia majdnem egy évig egyoldalúan alkalmazta a megállapodást. Ez milyen következményeket vont maga után az ország számára?

– Az egyoldalú alkalmazásból gazdasági szemszögből nézve Szerbia költségvetésének több tízmillió eurós kára származott, mivel az ország vámbevételektől esett el. Ugyanakkor az egyoldalú alkalmazás mellett szóló tavaly februári döntés jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az EU-ban hitelt adtak Szerbia csatlakozási szándékának. Én úgy vélem, hogy a költségvetést ért kár nem mérhető össze az egyoldalú alkalmazás függvényében észrevehető politikai haszonnal. Az már más kérdés, hogy országunk sok más nyilatkozata, lépése nehezítette az uniós csatlakozás folyamatát, ez viszont már nem függ össze az átmeneti kereskedelmi megállapodással.