Tovább bonyolódik a Szerbiai Telekom eladásának folyamata. Az illetékes munkacsoport a közelmúltban március 31-éig hosszabbította meg a telekommunikációs vállalat 51 százalékának eladására kiírt versenypályázatot. Állítólag azért tolták ki a határidőt az ajánlatok átadására, hogy a német Deutsche Telekom és a francia France Télécom, valamint a többi érdeklődő hosszabb ideig tanulmányozhassa a versenypályázat dokumentációját. Időközben a franciák elálltak vásárlási szándékuktól, a már résztulajdonos görög OTE pedig bejelentette, hogy saját 20 százalékát is áruba kívánja bocsátani. Az egyre áttekinthetetlenebb folyamat kapcsán Milan Ćulibrk, az Ekonom:east hetilap fő- és felelős szerkesztője nyilatkozott lapunknak.
A Szerbiai Telekom részvényeinek 58,5 százaléka az állam tulajdonában van, 20 százalékkal pedig a görög OTE telekommunikációs vállalat rendelkezik. A görög partner a közelmúltban úgy döntött, hogy kiszáll a szerbiai telekommunikációs vállalatból és eladja részvényeit. Ennek függvényében a szerb kormány megmásította korábbi döntését és nem részvényeinek 51, hanem 31 százalékát kínálja eladásra. Így nem csekély összegtől esik el az állam.
– Valóban meglepetésszerű volt az OTE döntése, hogy kiszáll a szerbiai telekommunikációs vállalatból. Szerbia a cég részvényeinek 51 százalékát 1,4 milliárd euróért szándékozta eladásra kínálni. A 31 százalékért nagyjából 850 millió eurót kaphat. Számomra ez egyáltalán nem rossz hír. Minél kevesebb elkölteni való pénze lesz az idén az államnak, annál jobb.
Miért vélekedik így? Úgy véli, hogy az állam nem megfelelő célokra fordítaná a pénzt?
– Igen, pontosan ez a helyzet. A szavazást megelőző évbe léptünk, jövőre írják ki a parlamenti választásokat. Minél közelebb kerülünk hozzájuk, annál nagyobb az esély arra, hogy a pénzeket nem a megfelelő dolgokra költik. Számos gazdasági szakértő, sőt politikus is úgy véli, hogy a Szerbiai Telekom eladásából befolyó összeget a korábbról fennmaradt külföldi adósságok rendezésére kellene fordítani. Mondjuk a Párizsi és Londoni Klub irányába lehetne törleszteni a tartozásokat.
– A szóban forgó hiteleket illetően az átütemezéssel kapcsolatos megállapodás, vagyis a 2000-es évek eleje óta gyakorlatilag semmi sem történt. A nyugalmi időszak lejárta után Szerbia csak bizonyos kamatokat fizetett. Az idén kezdjük törleszteni a szóban forgó tartozás teljes összegét. Tudtommal a tartozás ára a kamattal együtt 6,75 százalék. Ez a kamatláb sokkal nagyobb annál, mint amekkora kamatláb miatt Szerbia most eladósodhatna. Az ország euróalapú kötvényeket kezdett kibocsátani, melyek után 5,5 százalékos kamatot fizet. Megérné egy ilyen hitelkonstrukciót elfogadni, mivel az alacsonyabb kamatú hitelből lehetne törleszteni a korábbi, magasabb kamatú hitelt. Bármely átlagpolgár felvenne egy 8 százalékos kamatú hitelt, ha abból vissza tudná fizetni korábbi hitelét, amelyre 12 százalék a kamat. Ilyen alapon kellene az államnak is mérlegelnie. Tartok azonban attól, hogy a sokasodó béremelési követelések, illetve a közelgő választások miatt az állam inkább a tiltakozók követeléseinek tesz majd eleget, és nem az állami tartozásokat rendezi.
Véleménye szerint miért kívánja az OTE elhagyni a szerbiai piacot?
– Nehéz lenne megmondani, miért, valószínűleg több szempontot mérlegelve lehetne megmagyarázni elhatározásukat. Elképzelhető, hogy az OTE döntése összefüggésben áll a Deutsche Telekom döntésével. Tudjuk, hogy a Deutsche Telekom az OTE résztulajdonosa. Lehetséges, hogy a németek ezzel kívántak valamit jelezni Szerbiának, de hogy mit, azt ebben a pillanatban még nehéz lenne pontosan felmérni.
Mindez tehát azt is jelentheti, hogy a Deutsche Telekom, a korábban komoly érdeklődőként feltüntetett telekommunikációs vállalat mégsem érdekelt a Szerbiai Telekom megvásárlásában?
– A Deutsche Telekom részéről már tavaly is hasonló célzások érkeztek. A németek tudatták, hogy 2011-ben nem terveznek komolyabb befektetéseket, pontosabban közölték, hogy az idén legfeljebb 1 milliárd eurót költenének beruházásokra. Ugyanakkor semmilyen lehetőséget sem szabad kizárni. Nem kell mindenben kételkedni. Az is elképzelhető, hogy stratégiai lépésről, taktikázásról van szó a versenypályázat és az ajánlatok átadására vonatkozó határidő lejárta előtt. Hamarosan minden kiderül. Végül is úgy gondolom, hogy a Telekom eladásának híre mégsem váltott ki olyan jellegű reakciót külföldön, mint amilyenre a szerbiai államhatalom számított. Úgy tűnik, kisebb az érdeklődés, mint azt gondolták. A kisebb érdeklődés pedig kevesebb pénzt jelent.
A szerbiai telekommunikációs vállalat részvényeinek 31 százalékáért az orosz VimpelCom is versenybe száll. Erről a cégről tudni kell, hogy kizárólag a volt Szovjetunió tagállamainak piacán van jelen, vagyis nem működik a szabályozott európai piacon. Egy ilyen vásárló esetében számíthatnánk-e komoly befektetésekre, a Telekom fejlesztésére?
– A Szerbiai Telekom egyike azoknak az utolsó nagy telekommunikációs rendszereknek Európának ezen a részén, amelyeket még nem magánosítottak. Nem szabad elfelejteni, hogy a Telekom Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is rendelkezik vállalattal. A szerbiai telekommunikációs vállalat részvényeinek megvásárlója az említett két ország piacán is részesedéshez jut. Na de hogy kérdésére is válaszoljak: nehéz bármit is előre megmondani vagy jóslatokba bocsátkozni. Még nem ért véget a gazdasági válság, ebben az időszakban senki sem kíván túl nagy kockázatot vállalni, mindenki csökkentené a kiadásait. A magánosítás után én sokkal előbb számítanék elbocsátásokra, mintsem befektetésekre.
A korrupcióellenes ügynökség véleménye szerint a Telekom eladásának folyamata nem átlátható. Hogyan vélekedik e megállapításról?
– Egyetértek az ügynökség megállapításával, a folyamat teljesen átláthatatlan. Semmilyen hivatalos információról nem értesülünk. Úgy tűnik, hogy még az illetékes tárca vezetőjét sem tájékoztatják mindenről. Egyedül az eladás lebonyolításával megbízott munkacsoport tud minden részletről, az azonban semmit sem közöl a közvéleménnyel. Én ezt nagy hibának tartom. Ilyen magatartással téves kép alakul ki az emberekben az eladás kapcsán. Amint hiányosak az információk, azonnal gyanú ébred mindenkiben. A munkacsoport elnökének hetente egyszer sajtótájékoztatót kellene tartania, vagy közleményt kellene kiadnia az eladás fejleményeiről.
Lát-e összefüggést a Telekom eladása és a közszférából indult tömeges tiltakozások, béremelési követelések között?
– Nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek. Ha a kormány a közalkalmazottak egy részével komolyan tárgyalásokat folytatna a béremelésekről, akkor az kinyitná Pandóra szelencéjét. Ha az oktatásügyesek megkapják a béremelést, akkor valószínűleg az egészségügyesek és a rendőrök is ragaszkodni fognak saját igazukhoz. Egyébként kétlem, hogy a tiltakozásoknak, béremelési követeléseknek bármi közük is van a Telekom eladásához. Ha sikerül is az idén eladni a Telekomot, a pénz majd csak valamikor ősszel érkezik meg, a tiltakozók pedig most azonnal akarnak fizetésemelést.
