(Fotó: Beta)
A hatalmi pártok képviselői szerint jó úton halad az ország – annak a közösségnek készül Szerbia a tagjává válni, amelyhez természetszerűleg csatlakoznia kell: mindenekelőtt gazdasági, regionális együttműködési, életminőségi okoknál fogva. Az ellenzék egy része ugyan egyetért azzal, hogy az út megfelelő, de a haladás gyorsaságát már elmarasztalhatónak tartják. Más ellenzéki pártok viszont stratégiaváltásról beszélnek, felfüggesztenék az európai közeledés folyamatát, de még az annak részét képező stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazását is.
A képviselőházban elfogadott, európai mércékkel összhangban álló nagy számú jogszabály miatt Szerbia az európai integrációs folyamat bajnokának számít – állapította meg hétfőn Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnöke. A parlament integrációs bizottsága által szervezett, a szerbiai képviselőház uniós csatlakozási folyamatban betöltött szerepéről szóló nyilvános meghallgatáson a házelnök eredményként említette meg, hogy 2010 augusztusa óta minden törvényjavaslatnak összhangban kell állnia az európai joggal is. Winston Churchillt idézve Dejanović azon véleményének adott hangot, hogy az EU nem díványnak számít, ahol kipihenhetjük a fáradalmakat, hanem munkaasztalnak, melynél igen szorgalmasan kell dolgozni. Mint mondta, legitimnek számít nem hinni az unió sikerében épp úgy, mint örülni annak, amennyivel Szerbia gazdagabb lesz, ha az unió tagjává válik.
Az EU számít Szerbia legnagyobb befektetési, támogatói és kereskedelmi partnerének – közölte Milica Delević, a kormány integrációs irodájának vezetője. Mint mondta, az árucsere 56 százalékát bonyolítjuk le az uniós országokkal, nagyságrend tekintetében a CEFTA-szerződést aláírt régióbeli államok következnek, melyek ugyancsak valamennyien az EU tagjává szeretnének válni. A maga 2,2 milliárd eurós támogatásával az EU számít Szerbia legnagyobb donátorának is – tette hozzá Delević.
HOL AZ EREDMÉNY?
Ivan Andrić, a Liberális Demokrata Párt képviselője azt a kérdést tette fel: miért nem kapta meg Szerbia a tagjelölti státust, ha minden olyan jól megy, ahogyan azt a hatalom állítja. Úgy fogalmazott, a szerb kormány az integráció folyamatában kedvetlenül vesz részt, a kudarcokért pedig rendre másokat tesz felelőssé, mint például a képviselőket, Németországot vagy Hollandiát. Amiatt is bírálta a kormányt, hogy a nyilvános meghallgatásra sem küldte el egyetlen képviselőjét sem. Kijelentette, az LDP szerint a felvázolt utak közül az EU-ba vezető a legkézenfekvőbb, s javasolta egy, a kérdéssel foglalkozó parlamenti ülés megtartását.
Az Új Szerbia elnöke is azt kérdezte, hol maradt a tagjelöltség, ha valóban minden úgy van, ahogyan azt a vezetőség véli. Velimir Ilić elmondta, a jelenlegi kormányzás alatt negyven százalékkal nőtt a korrupció, hetvennel csökkent az ipari, harminccal pedig a mezőgazdasági termelés, 300 ezer személy maradt munka nélkül. Egyre távolabb kerülünk az uniótól – tette hozzá, amiért szerinte kizárólag a kormány tehető felelőssé.
A polgárok egy olyan rendezett államban szeretnének élni, amelyben mindenki számára azonos lehetőségek adottak – hangsúlyozta Gordana Čomić, a Demokrata Párt képviselője, s az uniós tagság az egyetlen elképzelhető válasz a polgárok ezen akaratára. Úgy véli, a polgárok tisztességes közigazgatást, kevesebb korrupciót, megbízhatóbb igazságügyet, a törvény előtti egyenlőséget akarják megvalósítani. Az ellenzéket arra kérte, közölje, milyen úton kellene Szerbiának haladnia, ha nem az európai integrációk útján.
Suzana Grubješić, az Szerbiai Egyesült Régiók képviselője szerint az EU valóban nem jelent tökéletes vagy egyedüli megoldást, de a felvázoltak közül ez számít a legjobb lehetőségnek. Mint mondta, csak az marad számunkra, hogy haladjunk e hiányosságoktól nem mentes, mégis legmegfelelőbb alternatíva felé. Aláhúzta: mindent, amit teszünk, elsősorban saját érdekünkben kell megtennünk.
Dr. Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi frakcióvezetője Vajdaság legfőbb érdekének nevezte Szerbia EU-csatlakozását, mert, mint mondta, anélkül a tartomány nem értékesítheti a földrajzi helyzetéből és természeti adottságaiból eredő lehetőségeket, történelmi, civilizációs és anyagi hagyatékát sem. Úgy fogalmazott, Vajdaság EU-tagállamokkal vagy olyan államokkal van körülvéve, melyek az unióba igyekeznek, ezért Szerbia EU-tagsága a tartomány normális gazdasági kommunikációját szavatolja környezetével. Tóth sürgette a tartomány finanszírozásáról szóló jogszabály mielőbbi elfogadását is, mely nélkül nem lehet valódi vajdasági autonómiáról beszélni.
UNIÓELLENES ÉRVEK
Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője szerint Szerbiának lapoznia kéne az integráció ügyében a Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozó európai követelések és a stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazásának káros következményei miatt. Ez utóbbit taglalva Samardžić elmondta, az alacsonyabb vámilletékek miatt Szerbia évente 180 millió eurót veszít el, a jövőben pedig teljesen törölni kéne az EU-tagállamokkal szembeni vámokat, miközben Szerbia nem részesülhet az uniós alapok összegeiből úgy, mint Horvátország és más kelet-európai államok. Úgy fogalmazott, az unió „jégre tette” a bővítési politikát, s kizárólag a válsággal, saját belső problémáival foglalkozik.
Az EU nem megfelelő választás Szerbia számára – közölte Dejan Mirović, a Szerb Radikális Párt képviselője, ezért e párt teljességgel ellenzi a csatlakozást. Mint mondta, a külkereskedelmi partnerek sorában az unió mindössze tízszázalékos részesedéssel vesz részt, s Oroszország számít a legnagyobb külkereskedelmi partnernek.
SIKER ÉS CSALÓDÁS
Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője világosnak és teljesíthetőnek nevezte azokat az előfeltételeket, melyeket Szerbiának teljesítenie kellene ahhoz, hogy február 27-én elnyerje a tagjelölt-státust. Hozzátette, alkalmazni kéne a Prishtinával korábban megkötött egyezményeket, lépéseket kellene tenni Koszovó regionális fórumokon történő részvétele ügyében, s szavatolni kéne az EULEX és a KFOR számára azt, hogy Koszovó egész területén egyformán elvégezhesse munkáját. Úgy fogalmazott, az integráció folytatásához, beleértve a csatlakozási tárgyalások megkezdését is, szükség lenne a korrupcióellenes harc fokozására, a médiareform és az igazságügy reformjának végrehajtására, illetve a gazdaság versenyképességének javítására. Degert cáfolta az SZDP képviselőjének azon állítását, mely szerint az EU „jégre tette” a bővítést. Azt mondta, a régió minden országát szeretnék az EU teljes jogú tagjaként látni a jövőben. Elismerte, hogy Szerbia fontos lépéseket tett meg az elmúlt évek alatt az integráció folyamatában.
A Magyar Szónak nyilatkozva Varga László, az integrációs kérdésekkel foglalkozó képviselőházi bizottság elnöke kifejtette, egyrészt sikernek, másrészt csalódásnak számít a tegnapi közmeghallgatás. Úgy fogalmazott, azért döntöttek egy efféle vitafórum megszervezése mellett, hogy a politikai pártok és a civil szféra képviselői is hangot adhassanak véleményüknek az integráció kérdése kapcsán. A vitafórum létrejött, s ebből a szempontból sikerről lehet beszélni – mondta Varga.
– Csalódásnak számít viszont, hogy ezen a közmeghallgatáson semmi új sem hangzott el, nem volt előremutatónak tekinthető, márpedig vészesen fogy az idő február végéig, amikor is a tagjelölt-státussal kapcsolatos újabb vélemény megszületik. Nem láthattuk azt, hogy a politikai döntések meghozásában illetékes szereplők készek lennének más lépések megtételére annak érdekében, hogy a közelgő újabb döntés már kedvező legyen.
