Albert Jäger és Diana Dragutinović (Fotó: Beta)
A szerb kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői kedden megállapodtak a készenléti hitel utolsó, hetedik részletének lehívásáról. A tárgyalások középpontjában a szakszervezetek követelése nyomán kidolgozott platform állt. Az IMF küldöttségének vezetője és a szerb pénzügyminiszter kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a közalkalmazottak nem számíthatnak jelentősebb béremelésre.
Az IMF és a szerb kormány közötti sikeres megállapodás függvényében Szerbia újabb 365 millió eurót hívhat le a készenléti hitelből. Az ország az összeget a devizatartalékokra fordítja majd. A készenléti hitel utolsó részletének a lehívásáról a Nemzetközi Valutaalap vezetősége, illetve a pénzügyi szervezet Végrehajtó Bizottsága dönt.
Az IMF és a kormány egyetértett azzal kapcsolatban, hogy amennyiben az állami költségvetés bevételei nagyobbak lesznek a tervezettnél, akkor a 365 millió euróból azoknak fizetnének ki egyszeri segélyt, akik alacsony bérekből, illetve nyugdíjakból kénytelenek megélni, közölte Albert Jäger, a Nemzetközi Valutaalap szerbiai küldöttségének a vezetője. Szerbiának ugyanakkor folytatnia kell a fegyelmezett költségvetési politikát, komolyabban el kell mélyülnie az állami szektor reformjában, valamint át kell szerveznie a közvállalatokat, a magánszférának pedig stabil és megbízható üzleti környezetet kell biztosítania, hangzott el az egyeztetés után. Az IMF megítélése szerint Szerbiában az idén 3 százalékos gazdasági növekedés fog megvalósulni, jelentette ki Jäger.
– A gazdasági helyzet továbbra is nehéz lesz. A teher legnagyobb része a magánszektor vállán nyugszik majd. A kormánynak ezért kell figyelmesen terveznie a költségvetés felhasználói számára tervezett kifizetéseket, hiszen nekik biztosabbak a munkahelyeik. Példának okáért: egyszázalékos béremelés 8 milliárd dináros kiadást jelentene az állam számára. Ezért lényeges, hogy az esetleges béremelés egyszeri legyen. Fontos, hogy a béremelésből származó terhet ne kelljen átvinni a jövő évi költségvetésbe – részletezte Jäger.
Az IMF 2009 közepén hagyta jóvá Szerbia számára a 3 milliárd eurós készenléti hitelt. Ebből az összegből az ország eddig 1,5 milliárd eurót hívott le. A hitelkonstrukció áprilisban jár le.
Diana Dragutinović pénzügyminiszter szerint a tárgyalások legkritikusabb részlete a szakszervezetek követelései alapján kidolgozott platform volt. A tárcavezető elmondta, hogy a szakszervezetek elégedetlenségének ellenére sincs lehetőség a költségvetési hiány növelésére. Hozzátette: a szakszervezetek követelésének a teljesítése összhangban lesz majd a költségvetési bevételek alakulásával. A munkások helyzetének javítását a szolidaritás elvére kell alapozni, szögezte le Dragutinović.
– Az IMF ragaszkodott ahhoz, hogy határokat szabjunk meg a munkások követelésének teljesítéséhez. A Nemzetközi Valutaalap ahhoz is ragaszkodott, hogy a bérek és a nyugdíjak emelésére szánt összegek ne haladják meg a 10 milliárd dinárt. A pénzügyi szervezet képviselői úgy vélik, hogy a pénz elosztásakor meg kell találni a legigazságosabb megoldást. Ha eleget szeretnénk tenni a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok követeléseinek, akkor módosítani kellene az állami büdzsén. A kormány, a szerbiai gazdaság és a külföldi befektetők számára is az lenne a legjobb, ha Szerbia és az IMF egy újabb hitelkonstrukcióról állapodna meg – összegezte Dragutinović.
A pénzügyminiszter szerint az utóbbi két évben az IMF-től igényelt hitelnek köszönhetően sikerült megállítani a közkiadások emelkedését, fejlettebbé vált a pénzügyi piac, a nemzetközi pénzintézetektől sikerült pénzt szerezni a költségvetési hiány és az infrastrukturális befektetések fedezésére, a költségvetés rendszeréről szóló törvénybe pedig beépítették a költségvetési szabályokat.
