Lassú pusztulásra volt ítélve a bácsfeketehegyi evangélikus templom, nem jutott ugyan a szeghegyi sorsára, nem bontották le, hanem odaadták a helybeli mezőgazdasági birtoknak, amely azután évtizedeken át raktárként használta. Ahogyan Dolinszky Árpád, evangélikus püspök fogalmazott, ezt a sorsot szánta Isten hajlékának az akkori hatalom.
A harang első megkongatása fél évszázad után
- Elszorult a torkom 1980-ban, amikor először utaztam át Bácsfeketehegyen, és megláttam ezt a magtár-templomot. Ezt a büntetést szabta Isten hajlékára az akkori hatalom, de mindig is éltek olyan emberek, akik tudták és érezték, hogy ez itt Isten háza, s hogy ezt csak erre lehet használni. Az elmúlt 55 év alatt azt gondoltuk, hogy elhagyott bennünket az isteni irgalom, de íme, Isten megmentette ezt a templomot, és most felszentelhetjük a harangot is, amely több mint fél évszázada kondult meg utoljára, hogy imára szólítsa az embereket. Ezzel élni kezd, a holt templom élővé válik. A sokéves némaság után a harang elindul a toronyba, hogy hívogasson, hogy intsen, bátorítson és reményt adjon. Ma ötven év után először gyűltünk itt össze imádságra, hogy megbizonyosodjunk arról, milyen végtelenül kegyes az Isten. Hívogasson ez a harang mindannyiunkat.1904-ben szenteltek itt utoljára harangot, egy évvel azután, hogy felszentelték a templomot, s hálát kell adnunk az Úrnak, hogy mi lehetünk az a nemzedék, amely ezt ismét megteheti — mondta többek között Dolinszky Árpád, evangélikus püspök a harangszentelés alkalmából tartott beszédében.
A harangszentelési szertartást a püspök Dolinszky Gábor lelkésszel és Dolinszky Márta esperessel közösen végezte, amelyen jelen voltak a község vezetői is.
A templomot, mint Dolinszky püspök a szentelést követően elmondta, talán az mentette meg, hogy sokáig folyt elődjének harca azért, hogy ne váljon raktárrá. Ezzel kapcsolatban, a dokumentumok szerint, még egy utolsó levelet is írt 1953-ban Titónak, de erre már nem érkezett válasz.
- Megtudtuk azt is, hogy a templom teljes belső felszerelését, a padokat, a szószéket, az oltárt Szlovéniába vitték, de azután már nem kutattunk, hogy végül is hová került. Egyedül a keresztelő maradt meg. Igaz, hiányosan, és sérült is egy kicsit, de fel tudjuk újítani, mert ugyanilyen stílusú keresztelő van a verbászi templomban is. Ezen a felirat magyar nyelvű, ami azt bizonyítja, hogy a templomot magyar evangélikusok is használták — mondta a püspök.
A felújítást a Tartományi Nagyberuházási Alap pénzeli, és a tervek szerint 27 millió dinárba fog kerülni. Ez az első templom, többnyire németek által használt, amelyet állami eszközökből újítanak fel. A Szeghegyről és Bácsfeketehegyről elüldözött németekkel való kapcsolattartást koordináló Új Kezdet nevű egyesületben megtudtuk, hogy a Duna menti németek egyesületének adományából kap a templom berendezést, padokat, oltárt orgonát, vagyis a külső és belső felújítást követően felszerelik a templomot, hogy használni lehessen istentiszteletekre, ökumenikus megmozdulásokra, s ahogyan fogalmaztak, minden olyan kulturális rendezvényre is, amely illő egy templomhoz, értve alatta természetesen a koncerteket vagy énekkarok fellépését.
A templom felújítását a tervek szerint október végéig végzik el, és a reformáció napján fogják újraszentelni. Ezen az ünnepségen jelen lesznek a németek képviselői, és meghívnak minden olyan települést is, amely kapcsolatot tart az elüldözött németekkel. Mint az egyesületben mondják, nagyon fontos ennek a templomnak a felújítása. Azt üzeni mindenkinek, hogy ez a közösség meg tud újulni, tud előre nézni, és szembesülni is a múlt hibáival.
