Az EU Belügyminisztereinek Tanácsa csütörtökön tárgyal erről a problémáról, amely nem csak Szerbiát, hanem a Nyugat-Balkán más országait is érinti. Az Európai Bizottság a csütörtökön kezdődő kétnapos ülésén a belügyminisztereknek bemutatja azt az eljárást, amely a vízummentes utazás felügyeletét hivatott szolgálni. Kidolgozásáról tavaly novemberben született meg a döntés, amikor Bosznia-Hercegovina és Albánia is a schengeni fehérlistára került. Az EB ennek a mechanizmusnak a keretében szükség esetén a vízummentesség átmeneti eltörlését kérheti egyes országok számára.
Ivica Dačić belügyminiszter szerdán biztosította a közvéleményt arról, hogy az ország kész szembenézni a tömegesen kivándorló szerbiai – zömében albán és roma – polgárok okozta problémával, és igyekszik útját állni ennek.
– Különböző intézkedésekkel fékezzük majd meg azokat, akik visszaélnek a vízumliberalizációval. Felülvizsgáljuk, hogy a visszaélések szervezetten történnek-e. Szükségünk van az EU tagállamainak a segítségére is. Az unió tagországainak szigorítaniuk kell az előírásaikat, amelyek szintén teret engednek ezeknek a visszaéléseknek – magyarázta Dačić.
Vincent Degert, az EU szerbiai küldöttségének a vezetője számít a szerb állam közreműködésére a fennálló probléma megoldását illetően. A szerbiai államhatárokon, sőt az EU tagállamaiban is szigorítani kell az ellenőrzést, hangsúlyozta Degert. Hozzátette: Magyarországnak és Szlovéniának különösen nagy szerepe van a ki-, illetve beutazás felülvizsgálatában.
A téma kapcsán Varga László, a Szerbiai Képviselőház európai integrációs bizottságának az elnöke nyilatkozott lapunknak.
Előfordulhat, hogy a tömegesen kivándorló szerbiai állampolgárok miatt Szerbia ismét a vízumköteles országok listájára kerül?
– Úgy érzem, az ilyen irányú kijelentések elsősorban figyelmeztető jellegűek. Jogi szempontból ebben a pillanatban nem kell attól tartani, hogy Szerbia ismét a vízumköteles országok listájára kerül. Az unión belül egyelőre arról tárgyalnak, hogy egyszerűbbé váljon-e az az eljárás, amellyel vissza lehet állítani a vízumkényszert. Egyelőre nagyon bonyolult a vízumkényszer visszaállítását eredményező folyamat, eddig csak ennek a mechanizmusnak az egyszerűsítését kezdeményezte néhány uniós tagállam képviselője. Tehát nem a vízumkényszer visszaállításáról folyik a vita. Erről tárgyal csütörtökön a Belügyminiszterek Tanácsa, valamint arról, hogy erősödjön-e a vízummentes beutazási lehetőség felülvizsgálata.
Az illegálisan menedékjogért folyamodó szerbiaiak kérdése hogyan befolyásolja az ország európai uniós integrációját?
– Ez az a szempont, amely miatt Szerbiának komolyan kellene vennie az unió jelzéseit. Látszólag semmilyen összefüggés sincs a kivándorlók áradata, illetve a tagjelölti státus megszerzése között, ugyanakkor a valóságban ez nem így van. Az EU tavaly ősszel a pozitív országvélemény megfogalmazásán kívül meghatározott tizen-egynéhány problémás területet, amelyeket illetően megoldásokra van szükség. Ezen a listán szerepelt az illegálisan menedékjogért folyamodó polgárok ügye. Sokat lehet hallani a hágai törvényszékkel való együttműködésről, a Koszovóval folytatandó párbeszédről, az igazságügy reformjáról, a vagyon-visszaszármaztatásról és politikai pártok pénzeléséről szóló törvényről, erről a gondról viszont nem beszéltek sokan eddig, pedig rajta van a problémák tízes listáján. Ha az állami szervek a jövőben sem lesznek hatékonyabbak a jelenség megfékezésében, akkor a tagjelölti státus megszerzését illetően komoly gondok merülhetnek fel. Tehát ebben a pillanatban nem a vízumkényszer visszaállítása a valós veszély, hanem a tagjelölti státus megszerzése körül kialakuló esetleges nehézségek. A tagfelvételi kérelmünkkel kapcsolatos országvélemény egyik sarkalatos pontja éppen ez a kérdés lesz. Ezért is nevezném borzasztóan felelőtlennek Szerbia hozzáállását az illegális kivándorlókhoz.
Hogyan fékezhetnék meg Szerbia, illetve az EU tagállamai a kivándorlók áradatát?
– Vannak alkotmányos korlátozások arra vonatkozólag, hogy milyen módon fékezhetik meg az illetékesek a kivándorlókat. Egy érvényes útlevéllel rendelkező szerbiai állampolgárt nem lehet csak úgy megállítani a határon. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a menedékért folyamodó személyek jelentős része szervezetten utazik, illetve utazott. Az ilyen szervezett kiutazásokat emberek vagy embercsoportok irányítják. Úgy gondolom, hogy az államnak nagyon sok lehetősége van megállítani ezeket a folyamatokat. Az államnak azokban a szegény községekben is intézkedéseket kellene végrehajtania, ahonnan ezek az emberek elindulnak szerencsét próbálni. Nem adminisztratív intézkedésékre gondolok, hanem olyanokra, amelyek perspektívát kínálnának az ott élőknek. A szerb hatóságoknak hatékony lehetőségek állnak rendelkezésére. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly év végén több hónapon át visszaesett a kivándorlók száma. Egyértelműen látszott a határozott állami reakció eredménye. Az a gond, hogy Szerbiában általában csak akkor kezdenek el foglalkozni egy problémával, amikor az már hatalmas méreteket öltött. Amikor pedig javul a helyzet, akkor nem összpontosítanak tovább a dologra, mivel úgy érzik, hogy megoldották a dolgot. Az unió a bevándorlást állítja meg, méghozzá úgy, hogy minden egyes menedékjogért folyamodó személy kérvényét elutasítják és visszatoloncolják Szerbiába. Az EU tagállamaiban az a probléma, hogy a kivándorlók az elutasítással szembesülve nem is kérnek menedékjogot, hanem illegálisan vállalnak munkát.
Vannak-e adatok arról, hogy a vízumkényszer eltörlése óta hányan hagyták el azzal a céllal Szerbiát, hogy az unió valamelyik tagállamában folyamodjanak menedékjogért?
– Pontosan nem tudnám megmondani, de úgy tudom, hogy több ezren. Volt olyan hónap, amikor kétezer szerbiai kért valahol menedékjogot. Persze azoknak a száma is biztosan több ezerre tehető, akik illegálisan vándoroltak be valamelyik uniós országba.
Azt tudni lehet-e, hogy a toloncegyezmény értelmében hány szerbiait utaztattak vissza az országba?
– Ezt nem tudom. Annyi biztos, hogy mindenki sorra kerül. Akit nem toloncoltak vissza, azt majd vissza fogják. Nincs olyan menedékjogért folyamodó, akinek a kérvényét jóvá hagyták volna. Egyetlen uniós tagállam sem ismeri el, hogy Szerbiában bárkit politikai, vallási vagy ideológiai meggyőződése miatt meghurcolnak.
