A Szerbiai Képviselőház idei első rendkívüli ülésén tegnap a parlamentről szóló törvényjavaslatról vitázott. A hatalmi koalíció képviselői szerint a törvényjavaslat elfogadásával erősödne a képviselőház pozíciója. Egy erős parlament az első lépést jelenti egy demokratikus társadalom kiépítése felé, hangzott el az ülésen. Ezzel szemben az ellenzék nem támogatja a szóban forgó jogszabályt, az ellenzéki képviselők számos kivetnivalót sorakoztattak fel az ülés folyamán.A Szerb Radikális Párt szerint a törvényjavaslat csak kifogás arra, hogy a köztársasági parlamenti választásokon a jövőben többségi rendszer alapján válasszák meg a képviselőket. Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke úgy véli, hogy a himnusz előadására, illetve a parlament épülete előtt álló díszgárdára vonatkozó rendelkezések megalázzák a választópolgárokat. Szinte mindegyik ellenzéki párt bejelentette, hogy nem szavaz igennel a szóban forgó törvényjavaslatra.
Lapunk a hatalmi koalíció három pártjának képviselőjét, illetve egy ellenzéki párt parlamenti képviselőjét kérdezte a törvényjavaslat legfontosabb újdonságairól.
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője:
– Mindenféleképpen a parlament költségvetéséről szóló szakaszokat tartom fontosnak. Eddig a kormány tervezte a parlament költségvetését, és a parlament akkora kerettel rendelkezett, amekkorát a kormány jónak látott. Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását követően a képviselőház terjeszt be a saját költségvetésére vonatkozó javaslatot a Pénzügyminisztériumnak. A szóban forgó minisztérium, illetve a kormány vagy elfogadja a tervezetet úgy ahogy van és beleépíti az állami költségvetés javaslatába, vagy, amennyiben nem ért egyet a javaslattal, akkor rámutat a kérdéses szakaszokra. Ugyanakkor a parlament ennek ellenére is kitarthat javaslata mellett. Ez egy olyan pénzügyi önállóság, amivel a parlament eddig nem rendelkezett. A törvény elfogadható alapot jelent arra, hogy a parlament elkezdje gyakorolni már meglévő hatásköreit. Itt elsősorban az ellenőrző funkciókra gondolok. A képviselőház elméletileg a kormány munkáját hivatott ellenőrizni, ugyanakkor az elmúlt években pontosan ennek az ellenkezője volt a jellemző, a kormány uralkodott a parlament felett. A törvény azonban sem ezt, sem a többi jellemző problémát nem oldja meg teljes mértékben. Változnia kell a képviselők hozzáállásának is, a jövőben elsősorban nem pártjuk belgrádi központjának érdekeit kell képviselniük, hanem azokét a polgárokét, akik őket a képviselőházba juttatták. A borítékolt lemondásoknak, amelyeket ez a törvény nem törölhetett el, veszíteniük kell szerepükből. A törvényjavaslat egyébként a képviselői fizetéseket, nyugdíjakat és egyéb juttatásokat illetően sem irányoz elő módosítást, tehát a képviselők nem jutnak semmilyen privilégiumhoz.
Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője:
– Véleményem szerint a törvény egyik leglényegesebb jellemzője az, hogy a jövőben a parlament sokkal több befolyással bír a kormány és állami szervek irányába. Ez eddig nem működött a legmagasabb szinten, ezért a törvényjavaslat kidolgozásakor igencsak odafigyeltünk erre a részletre. Ez nagyon fontos, mivel meg kell szüntetni a végrehajtó hatalom nyomásgyakorlását a törvényhozó hatalomra. Ezenkívül fontosnak tartom a parlament pénzügyi önállóságára vonatkozó rendelkezést. Harmadikkénta parlament bizottságaira vonatkozó szakaszokat emelném ki, azok ugyanis ennek a törvénynek köszönhetően szélesebb hatáskörökhöz jutnak. Természetesen a törvényjavaslatnak hiányosságai is vannak, erre vonatkozólag módosítási indítványt is benyújtottam: sem eddig, sem ebben a jogszabályozásban nem tértek ki a parlamenti képviselőnők szülési szabadságának, illetve a várandós képviselőnők betegszabadságának kérdésére. Pártunk részt vett a törvényjavaslat kidolgozásában, tehát egyértelműen igennel szavazunk.
Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője:
– Mindenekelőtt a parlament jövőbeni pénzügyi önállóságát emelném ki fontos újdonságként. A kormány a jövőben nem szólhat bele a parlament költségvetésébe. Ennek a valós értelme az, hogy a kormány az elkövetkezendőkben semmilyen módon nem zsarolhatja a parlamentet. A parlamentnek kell ellenőriznie a kormány és az állami szervek munkáját, nem függhet anyagilag a kormány döntéseitől. Azt is fontosnak tartom, hogy a jogszabályban érthetően megfogalmaztuk a parlament munkájának nyilvánosságát. Az erre vonatkozó rendelkezésekkel sikerült elérni, hogy a nyilvánosság a parlament munkájának minden egyes mozzanatátfigyelemmel kísérhesse. Ebbe tartozik majd a TV-közvetítés, a honlap átszerkesztése, a rendszeres sajtótájékoztatók, konferenciák szervezése. A parlamenti bizottságok szintén nagyobb szerephez jutnak majd a törvény elfogadása után. A bizottságok a jövőben tudományos szakemberek, intézmények közreműködését, tanácsadását is igénybe vehetik munkájuk során. Ez kiváltképp az európai integráció miatt fontos, mivel a jövőben meghozandó törvényeket illetően kívánatos lenne, hogy szem előtt tartsuk az európai mércéket, ezt pedig csakis szakemberek segítségével érhetjük el. Ennyi dicsérő szó után még leszögezném, hogy nem hiszek a tökéletes törvényekben. Erre a törvényre is azt mondanám, hogy jó alap, de minden benyújtott módosítási indítványt figyelembe veszünk és örömmel fogadjuk el azokat, amelyek tovább javítják a jogszabályt. Véleményem szerint nem merülnek fel gondok a törvény elfogadását illetően, ugyanakkor nagyon szeretném, ha bizonyos ellenzéki pártok kicsit visszafognák magukat abbeli igyekvésükben, hogy mindennel szemben ellenkezzenek, amiről a parlamentben dönteni kell.
Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt képviselője:
– Egyedül a parlament költségvetéséről szóló szakaszt nevezném újdonságnak, a törvényjavaslat ezenkívül semmi újat nem tartalmaz. Ilyen formális dolgokra térnek ki benne, mint a himnusz, vagy a parlament előtt sorakozó díszgárda. Szárnyra kapott az a téves hír is, hogy a törvényjavaslat majd kitér a parlamenti képviselők számának kérdésére, ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a szóban forgó kérdés nem a parlamentről szóló törvény hatáskörébe tartozik. Véleményem szerint ez a jogszabályozás semmit sem változtat a parlament helyzetén. Ha a hiányosságokat kellene összefoglalnom, akkor azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslatot úgy ahogy van, vissza kellene vonni, mert nem jó. Mi nagyon vártunk erre a jogszabályozásra, és végül egyetlen komolyabb kérdésre, ezen belül a parlament helyzetére sem ad választ. A parlamentnek a jövőben számos új törvényt kellene elfogadnia, illetve számos meglévő törvényt kellene módosítania az európai mércék szerint. Ebben a törvényjavaslatban az erre vonatkozó határozatok miatt nagyon lassúvá és nehézzé válik majd ez a munka. A jogszabályozásban egyáltalán nem tükröződik, hogy Szerbia átadta európai uniós tagfelvételi kérelmét. Az LDP semmi esetre sem fog igennel szavazni a törvényre.
