Állítólag elégedetten távozott a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége Belgrádból, miután két hétig a kormány és a jegybank vezetőivel tárgyalt. Csupa sikertörténeti beszámoló, számos vállveregetés, igazi dicsőségről szóló jelentések sorozata övezte az elválás pillanatait, s a megállapodás megszületett, hogy az eddigi két részlet után, ami 1,12 milliárd eurót tett ki, lehívható lesz majd a harmadik is, azaz a 350 millió euró. Miután megszületett a megállapodás Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap között, a pénzintézet jóváhagyta a készenléti hitel harmadik részének lehívását, már csak az maradt hátra, hogy a valutaalap igazgatótanácsa megerősítse ezt, s március vége felé jöhet a pénz.
Albert Jäger, a valutaalap küldöttségének vezetője értékelte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az idén minden bizonnyal 2 százalékos lesz, holott ők 1,5 százalékos növekedést jósoltak.Emellett azt is kedvezőnek találták, hogy az infláció további csökkenése várható. Tavaly 6,6 százalékos volt az infláció szintje, ez az utóbbi 9 hónapban 0,14 százalékkal csökkent.
Ezek dicséretes dolgok, viszont a küldöttségvezető kifogásolta, hogy az állami közigazgatásban a létszámleépítésbe még bele sem kezdtek, ezért dorgálóan kijelentette, hogy Szerbiának továbbra is kötelessége a 10 százalékos létszámcsökkentés. A közszféra alkalmazottjainak a bére továbbra is befagyasztva marad, s ugyanez vonatkozik a nyugdíjakra is. Nézete szerint a nyugdíjak és a bérek az idén változatlanok maradnak. Ha netalán a gazdasági növekedés nagyobb lesz a tervezettnél, esetleg szó lehet a bérek és a nyugdíjak befagyasztásának feloldásáról. Ezzel a kérdéssel a következő, a májusi találkozó alkalmával fognak behatóbban foglalkozni. Mint ahogy akkor kívánják tisztázni majd azt is, hogy a nyugdíjak növekedését 2011 áprilisától 18 hónapon át a közszféra béreinek növekedéséhez kössék.
Az IMF vezetője nyomatékkal hangsúlyozta a legfontosabb teendőt, hogy ne változzon a közfogyasztás csökkentésére vonatkozó terv. Meglátása szerint Szerbiának két esélye van. Az egyik szerint a gazdasági növekedést a fogyasztás ösztönzésére kell fordítani, vagy pedig feltételeket teremteni a gazdaság versenyképességének növelésére, ebből fakadóan a nagyobb kivitelre és a beruházások ösztönzésére. Rámutatott, hogy az országban a legnagyobb gondot a munkanélküliség növekedésében, a termelés és a beruházások csökkenésében és a gazdaság nagyon alacsony fizetőképességében látja. Még a készenléti hitel harmadik részeként lehívható 350 millió eurós összeg felhasználását is megszabta, amit csak az ország devizatartalékának a feltöltésére lehet hasznosítani.
Szigorú és bíráló kijelentések után a hazai érintett személyeknek mit sem változott a bizakodó jókedve. Szinte mindegyikük talált valamilyen biztató jelzőt vagy utalást abban, amit Albert Jäger elmondott. Jovan Krkobabić a nyugdíjak tekintetében derűlátó, szerinte még csak ezután kezdődik a reform, és meg fogják találni a módot arra, hogy lehetőség nyíljon, legfeljebb 2011 áprilisától az ellátmány növelésére. Noha erre vonatkozólag a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője azt nyilatkozta, hogy már egyszázalékos nyugdíjnövelés is akár 7 milliárd dinárral növelné a szerbiai költségvetési hiányt.
Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója csak dicsérő szavakat tudott mondani a pénzintézetről, csökkentették az inflációt, odafigyelnek az árfolyamingadozásra és a dinár árfolyamának alakulására.
Diana Dragutinović pénzügyminiszter azt bizonygatta, hogy a nyugdíjak növekedése követni fogja a közszféra bérszintnövekedését és megdicsérte önmagát: tavaly a tervezett költségvetési mérleghiány 134 milliárd dinár volt, amit végül 121 milliárdra csökkentettek.
Mlađan Dinkić gazdasági miniszter a közszféra béreinek befagyasztására tekintett derűlátóan. Szerinte még az idén a második félévben mód lesz rá, hogy feloldják a bérnövekedési tilalmat, mert ezt a gazdasági növekedés lehetővé fogja tenni.
Látszatra úgy tűnik, hogy mindenki elégedett, az IMF képviselői a felmutatott eredményt nem találják túl rossznak. A szakminiszterek és a jegybank vezetője pedig meg tudták magyarázni a saját reszortjukban elért sikerek és sikertelenségek miértjét. Mi meg reménykedve várjuk a majd érkező 350 millió eurót, s közben azt tapasztaljuk, hogy a hazai valuta hivatalos középárfolyama napról napra újabb rekordot dönt. A Szerbiai Nemzeti Bank az idén 371,5 millió eurót adott el, hogy szinten tartsa a dinár árfolyamát. Januárban több mint 751 000 munkanélkülit tartottak számon az országban. Ez 2,9 százalékkal többet jelent, mint amennyi decemberben volt. A keresetünk értéke folyton csökken, hiszen napok kérdése a telefon, az áram, a távfűtés, a kábeltévé-előfizetés árának emelkedése. A közfogyasztási cikkek közül pedig jó néhány esetében már januárban tapasztalhattunk drágulást. Lehet, hogy a Nemzetközi Valutaalap megfigyelőinek értékelése pozitív az ország gazdálkodásáról, s az is lehet, hogy talán enyhül a válság, de egy biztos, mi ezt még nem érezzük.
