A következő fél évben havonta 3 ezer tonna kristálycukrot bocsátanak az üzletek rendelkezésére (Fotó: Molnár Edvárd)
A Köztársasági Árutartalékokból szerdán 3 ezer tonna kristálycukrot szállítottak az üzletekbe. A polgárok a boltokban 98 dináros áron vásárolhatják meg az árutartalékokból származó kristálycukor kilogrammját.
Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszter közölte, hogy a következő fél évben havonta ugyanennyi, azaz 3 ezer tonna kristálycukrot bocsátanak az üzletek rendelkezésére, vagyis a cukorhiányról folytatott párbeszéd ezzel értelmét veszítette. Szerbia tavaly rekordmennyiségű, 490 ezer tonna cukrot termelt meg – közölte Milosavljević, hozzátéve, hogy az Európai Unióba 180 ezer tonna cukrot szállított ki az ország.
Goran Tasić, a Köztársasági Árutartalékok igazgatója elmondta, hogy eddig 1300 üzlet 40 képviselője érdekelt az árutartalékokból származó kristálycukor értékesítésére. Szerdán a Delta Maxi, az Idea, a Merkator és az SOS üzletekbe kezdték meg a hiánytermék szállítását. Az elmúlt hetekben a cukor ára kilogrammonként elérte a 130 dinárt.
Miért következett be egyáltalán a cukorhiány?
– Több ok egybeesése vezetett a cukorhiány kialakulásához. Először is a rossz privatizációra lehet visszavezetni a jelenlegi helyzetet. A ma már nem dolgozó cukorgyárakat külföldi cégek vásárolták meg és bezárták őket, hogy így védjék meg saját piacukat külföldön. A jelenleg is dolgozó cukorgyárak szintén külföldi tulajdonban vannak. A működő öt, vagy hat cukorgyár nem egy tulajdonban van, ennek ellenére azonban egyértelműen monopolhelyzetről beszélhetünk. Biztos, hogy ezek a gyárak valamilyen megállapodás formájában együttműködnek. Az is elképzelhető, hogy a nagykereskedések és áruházak visszatartják a cukrot. Az is tény, hogy a működő cukorgyárak nem dolgoztak teljes kapacitással. Másfél-két hónap alatt a teljes cukorrépa-mennyiséget feldolgozták. Korábban ez a munka több hónapig is eltartott. Emellett azt is tudni kell, hogy évről évre csökken az országban a cukorrépa-termelés. Évente nagyjából 10–15 százalékkal kevesebb földterületet vetnek be cukorrépával. Az is megdöbbentő, hogy tavaly a földekről szállították a cukorrépát külföldre, nevezetesen Horvátországba. Az állam pedig tudott erről. Az más téma, hogy Szerbia meghatározott kiviteli kvóta alapján szállíthatja külföldre a feldolgozott cukorrépát. Arra viszont tudtommal még nem volt példa, hogy külföldi tehergépkocsikkal a földekről szállították el a nyersanyagot. Főleg a vállalatok és szövetkezetek földjeiről szállították a cukorrépát Horvátországba.
Említette, hogy évről évre kevesebb cukorrépát termelnek meg a termelők. Ez azt jelenti, hogy az állam nem serkenti kellőképpen a cukorrépa-termelést?
– Nincs külön támogatás a cukorrépa-termelésre. Vajdaságban tavaly összesen 64 542 hektáron vetettek cukorrépát. Ebből 32 262 hektár szövetkezetek, illetve vállalatok tulajdonában van. Ez a szám csökken, mivel nem kifizetődő a cukorrépa-termelés, az állam pedig semmit sem tesz a folyamat ellenkező irányú alakulását illetően. Azok a cukorrépa-termelők, akik fizetik a nyugdíjalapot, tavaly hektáronként 14 ezer dinár támogatást kaptak, vagyis ugyanannyit, mint azok, akik valamilyen más kultúra termelésével foglalkoztak.
A hallottak alapján úgy tűnik, hogy a cukorhiány is a kormány rossz mezőgazdasági politikájára vezethető vissza.
– Igen, bizonyos mértékben egyezek a megállapítással. A kormánynak nem a mezőgazdaság jelent prioritást. Véleményem szerint fontos lenne, ha a mezőgazdasági minisztérium a cukorgyárak esetében is kérné a monopolhelyzet kivizsgálását. Valamint azt is érdemes lenne a minisztériumnak felülvizsgálnia, hogy miért kellett már most az árutartalékokból szállítani cukrot a boltokba. A kivitel megfékezését illetően szintén lépéseket tehetne a kormány, illetve a minisztérium. Különböző ösztönzésekkel kellene a termelőket serkenteni, hogy minél nagyobb földterületen vessenek cukorrépát. Szeretném hangsúlyozni, hogy a cukor körüli probléma mellett a közeljövőben más mezőgazdaság termékek hiányára, valamint húshiányra is számítanunk kell.
Ez indokolatlan egy olyan országban, amelyet általában agrárországként jellemeznek...
– Ez így van. Szerbia elsősorban mezőgazdasági ország, Belgrádban erről azonban sajnos nem vesznek tudomást. Sajnálom, hogy a mezőgazdaság nem kap több figyelmet. A médiában is általában csak akkor foglalkoznak a mezőgazdasággal, ha valami hiányterméknek számít.
Visszatérve a cukorhiány kérdésére: az idén milyen termés várható? Jövőre is megismétlődhet az idei helyzet?
– Információim szerint még kevesebb cukorrépát vetnek majd a termelők. Tudok olyan termelőkről, akik tavaly cukorrépát vetettek, ám már most kijelentették, hogy az idén már biztosan más kultúrával foglalkoznak. A kiadás valamennyivel több mint a bevétel, a kifizetésekre várni kell, a minőség-ellenőrzést csak a gyárak végzik, független ellenőrzés nem létezik. Mindennek függvényében a termelők elégedetlenek és előfordulhat, hogy a cukorhiány jövőre is megismétlődik. Sőt, ha a kormány és a mezőgazdasági minisztérium nem intézkedik és nem teszik meg a megfelelő lépéseket, akkor elképzelhető, hogy a következő évben még nagyobb problémák jelentkeznek ezen a téren.
