A Szerbiai Képviselőház csütörtökön a szociális védelemről szóló törvényjavaslatról vitázott. Ahogyan arról már néhány nappal korábban írtunk, a szóban forgó törvényjavaslat többek között a szociális segélyt igénybe vevők körét bővíti ki. A munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium kimutatásai alapján a jogszabály hatályba lépésével mintegy 40–60 százalékkal növekszik a szociális segélyre jogosultak száma. Ez azt jelenti, hogy akár 80 ezer emberrel több tarthat igényt segélyre. A törvényjavaslat részleteiről, a legfontosabb újdonságokról Kovács Elvira , a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságának a tagja nyilatkozott lapunknak.
Mennyire van okunk elégedettnek lenni a szóban forgó törvényjavaslattal?
– Egyrészt dicsérni kell a törvényjavaslatot, ezt meg is tettem tegnapi parlamenti felszólalásom alkalmával. Másrészt viszont azt is el kell ismerni, hogy nem tökéletes. A legjelentősebb pozitívum talán az, hogy sokkal többen jutnak majd pénzügyi segélyhez. A gyermeküket egyedül nevelő szülők 20 százalékkal nagyobb támogatást kaphatnak a törvényjavaslat elfogadása után. A munkaképtelenek szintén nagyobb segélyt kaphatnak. Az is fontos, hogy kibővült a munkaképtelenek köre: az egyetemisták, a várandós nők is munkaképtelennek számítanak és 20 százalékkal nagyobb juttatásra formálhatnak majd igényt. Nőként fontosnak tartom kiemelni, hogy a jövőben a családon belüli erőszak, vagy az emberkereskedelem áldozatai is szociális segélyt kaphatnak. Jó megoldás, hogy a szociális központokat bizonyos értelemben összekötnék a munkaközvetítővel és így próbálnák meg segíteni a rászoruló munkanélkülieket az álláskeresésben. A javaslatot illetően problémásnak tartom, hogy bár a szociális védelem megvalósításának terén is a decentralizáció lenne a cél, ehhez kapcsolódóan ezután is központi szinten hoznak majd meg számos döntést. Emellett van néhány olyan terület, amelyet illetően a törvényjavaslat nem tér ki a részletekre, csupán az a megállapítás szerepel a szóban forgó szakaszokban, hogy a részleteket az illetékes miniszter határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ezeket a területeket kormányrendeletekkel kell majd pontosan megfogalmazni. A VMSZ két dologgal kapcsolatban nyújtott be módosítási indítványt. A törvényjavaslat értelmében az a személy, akinek van egy kis háza és a ház mellett egy 0,5 hektáros kertje, vagy földterülete, az nem kaphat segélyt. A munkaképtelenek esetében pedig egy hektár ez a határérték. Azt kértük, hogy a 0,5 hektáros határértéket 1 hektárra növeljék, az 1 hektáros határértéket pedig kettőre. Azt még nem tudjuk, hogy elfogadják-e a módosítási indítványunkat.
Parlamenti felszólalása alkalmával felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzelést illetően problémák merülhetnek fel a tartományban. Milyen nehézségekre gondolt?
– A törvényjavaslatban nem szerepel, hogy a tartomány honnan teremti majd elő a különböző programok végrehajtásához szükséges pénzt. Itt van példának okáért a Tartományi Szociális Védelmi Intézet, amelynek a tartomány az alapítója. A tartománynak saját költségvetésében 17 millió dinárja van az intézet költségeinek a fedezésére. Ebből 13 millió dinárt a bérekre és egyéb alapköltségekre kell fordítani, a fennmaradó 4 millió dinárból pedig nagyon nehéz kihúzni az évet és fontosabb programokat megvalósítani. Ezen a téren is megoldást jelentene, ha végre elfogadásra kerülne a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény, azonban a kérdésemre, hogy ez mikor történik meg, egyelőre nem kaptam választ. Jó, hogy hatásköreink vannak, de ezeket tartalommal is fel kellene tölteni.
A kormány számítása szerint csak a növekedő pénzügyi-szociális juttatások miatt négymilliárd dinárral több pénzt kell előteremteni a költségvetésből. Már eddig is gond volt fenntartani és pénzelni a szociális rendszert, hogyan sikerül majd most biztosítani a nagyobb keretet?
– Pont ezért nem került korábban parlament elé a törvényjavaslat: mert nem különítették el a költségvetésben a szükséges összeget. Az idei költségvetés összeállításakor betervezték ezt a pénzt, tehát elvileg nem merülnek fel gondok a finanszírozást illetően.
