Az új összetételű köztársasági képviselőház működése óta a csütörtöki a hetedik volt, amelyet Vladimir Orlić házelnök sürgősségi eljárásban hívott össze. Ezúttal 24 óra állt a képviselők rendelkezésére, hogy felkészüljenek az ülésre – neheztelt az ellenzék a ma megkezdett parlamenti ülésen, amelynek naprendjén a közszolgálati médiát érintő törvény, több államközi megállapodás szerepel. Mindez mellett több bíróság élére elnököt is választanak a képviselők. Az ellenzéki képviselők felszólalásukban rámutattak, azzal, hogy egységesített vitában szólalhatnak fel a képviselők a napirenden szereplő mintegy 20 pont kapcsán, a hatalmi párt a demokrácia elveit veszi semmibe.
Csütörtök révén a parlamenti képviselők az állami szervekhez és intézményekhez intézhettek kérdéseket. Mindenekelőtt az ellenzéki képviselők tettek fel kérdéseket, így szóba került a közvitán levő, a rendőrségről szóló törvény, de a Resavica bányában dolgozó bányászok és a bori réz és aranybánya dolgozóinak tüntetését is érintették.
Ivana Parlić, a Néppárt parlamenti képviselője az államvezetést vádolta meg azzal, hogy lehetővé teszik, hogy a szerbiai gyerekeket külföldön fogadják örökbe. Példaként egy hatéves kislány esetét említette, akiért az örökbefogadó svédországi szülők 14 500 eurót fizettek. Kiemelte, 71 gyerek vár arra, hogy külföldön fogadják őket örökbe. A felszólalás kapcsán a családpolitikával és demográfiával megbízott minisztérium közleményben elítélte Parlić felszólalását, egyrészt azért, mert egy kiskorú gyermek adatait tette közzé élő közvetítésben, majd cáfolta a minisztérium az állításokat. Kiemelték, a képviselő nem mond igazat, szavaival csak felzaklatta a közvéleményt. Reakciójukban elmondták, az említett kislány esetében az eljárás folyamatban van, az örökbefogadásról még nem született végleges döntés.
Fotó: Beta
A napirenden szereplő törvények ismertetésekor Aleksandar Martinović, államigazgatási és önkormányzatokkal megbízott miniszter rámutatott, hogy a közszolgálati televíziók (RTS és RTV) számára újabb eszközöket különítenek el, ugyanis ezzel biztosíthatják azok zavartalan működését, míg a köztisztviselőkről szóló törvény kapcsán rámutatott, hogy a járvány idején, a munkafeladatok megnövekedése miatt például az igazságszolgáltatásban 1900 tisztviselőt alkalmaztak meghatározott időre, versenypályázat kiírása nélkül. Ezeknek a személyeknek a munkaszerződését hosszabbítják meg. Kiemelte ugyanakkor, hogy nemcsak az igazságszolgáltatásban, hanem a pénzügyminisztériumhoz tartozó szervekben is, valamint a vámigazgatóság és más intézményekben 10 ezer személy maradna munka nélkül, ha a parlament nem módosítaná a törvényt. Ezeknek a személyeknek a munkaszerződése a törvénymódosítás szerint 2024 végéig él majd.
Maja Popović igazságügyi miniszter a mindenekelőtt Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodásokra tért ki, amelyek a két ország igazságszolgáltatásának, illetve a bírósági eljárásokban történő együttműködésre vonatkoznak, illetve a bűnözők kiszolgáltatásáról. Mint mondta, ezek az országközi megállapodások erősítik a két ország jogi együttműködését.
Boško Obradović, a Dveri mozgalom képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a közszolgálati televíziók még mindig nem hagynak elég felületet az ellenzéki képviselők szereplésének, míg a köztisztviselők foglalkoztatásáról szóló törvény módosításával a Szerb Haladó Párt csupán a saját pártkádereinek foglalkoztatását biztosítja. Miután napirenden szerepel az adott bíróságok elnökeinek megválasztása is Robert Kozma, a Zöld – Baloldali Klub képviselője rámutatott, hogy a hatalmi párt az alkotmánymódosításról szóló népszavazást követően az érintett törvények össze nem hangolása miatt kialakult jogi vákuumot használja arra, hogy saját párthű bíráit helyezzen a bíróságok élére. Erre Martinović miniszter azzal reagált: nevezze meg mely bírósági elnök tagja az SZHP-nek. Obradović egy 2010-ben megjelent RTS-hírrel reagált, miszerint a munka nélkül maradt 650 bíró és ügyész tagosodott az SZHP-be. Egyet személy szerint is megnevezett, akivel akkor a párt büszkélkedett is, hogy pártjuk tagjává vált, ma pedig az egyik lebanei bíróság elnöke. Maja Popović azzal reagált, hogy a bírák és az ügyészek védelmére kelt, mondva, hogy nem korrumpált személyek töltik be ezeket a posztokat, a bírák nem lehetnek párttagok és azok nem is azok. Rámutatott, az igazságszolgáltatásban végrehajtott reformok végzetesek voltak, azok következményeit a mai napig érzik a bíróságok és akkor munka nélkül maradottaknak alkotmányos joguk nyílt rá, hogy párttevékenységet folytassanak.
A parlament napirendjén szerepel még a Szerbia és Magyarország közötti, a diplomáciai, konzuláris és műszaki személyek családtagjainak foglalkoztatásáról szóló megállapodás is.
Nyitókép: A köztársasági képviselőház ülése (Fotó: Beta)
