A nemzeti tanácsok tagjai nem számítanak tisztségviselőknek (Molnár Edvárd)
A vagyonbevallás átadásáról határozó rendelkezés figyelmen kívül hagyása, vagy téves adatok közlése magas pénzbírságot, sőt, akár több évig terjedő börtönbüntetést is maga után vonhat. Felmerül a kérdés, hogy vajon az újraválasztás előtt álló nemzeti tanácsok tagjaira szintén vonatkozik-e ez a rendelkezés. A korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény második szakaszának értelmében köztisztségviselőnek számítanak: a Szerbia Köztársaság, a Vajdaság Autonóm Tartomány és a helyi önkormányzatok szerveiben kinevezett és megválasztott személyek, a köztársaság, a tartomány vagy a helyi önkormányzatok alapította közvállalatok, intézmények, közszolgálatok és szervezetek szerveiben kinevezett, illetve megválasztott személyek, valamint minden olyan személy, akiket a Szerbiai Képviselőház nevezett ki bizonyos tisztségekre. A felsorolást folytatni is lehetne, hiszen a törvény köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szinten is részletesen meghatározza a tisztségviselőnek minősíthető személyeket.
Čedomir Čupić, a korrupcióellenes ügynökség bizottságának elnöke lapunknak kifejtette, hogy az ügynökségről szóló törvény értelmében a nemzeti tanácsok tagjait nem tekintik tisztségviselőnek, tehát nem kellett benyújtaniuk vagyonbevallásukat. Ugyanakkor Čupić elismerte: ha a tanácsok tagjai bármilyen juttatást kapnak az állami költségvetésből, akkor nekik is át kellene adniuk vagyonuk listáját.
– Ha ez így van, akkor a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvénybe hiba csúszott. Az esetleges mulasztást minden gond nélkül meg lehet oldani módosítási indítvány benyújtásával. Az ügynökségnek jogában áll a törvény tökéletesítésének érdekében annak módosítását kezdeményezni a Szerbiai Képviselőháznál – összegezte Čupić.
Muškinja Heinrich Anikótól, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium államtitkárától megtudtuk, hogy a nemzeti tanácsok pénzelése – mivel azok már létező intézmények – megoldott kérdés. A nemzeti tanácsok jogi személyek, a szervezés és a pénzelés részletei tanácsonként eltérőek, részletezte az államtitkár.
– Bizonyos nemzeti tanácsoknál egy személy sincs munkaviszonyban, más nemzeti tanácsoknak van alkalmazottjuk. Annyi biztos, hogy az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium minden hónapban eljuttatja a tanácsoknak az előre meghatározott pénzeszközöket, vagyis pénzelésük az állami költségvetésből történik. Ezekkel az eszközökkel minden tanács saját maga rendelkezik. Ismétlem, a tanácsok jogi személynek számítanak, tehát többek között alkalmazottakat vehetnek fel, esetükben ugyanazok az előírások érvényesek, mint bármelyik hagyományos vállalatot illetően – közölte Muškinja Heinrich, a folytatásban pedig elmondta, hogy a nemzeti tanácsok tagjait nem lehet tisztségviselőnek tekinteni. A nemzeti tanácsok a nemzeti kisebbségi közösségek képviseleti testületei, nem állami szervek, csak partnerei az államnak az oktatást, a kultúrát, a hivatalos nyelvhasználatot és a tájékoztatást érintő döntéshozatalban, vélekedett az államtitkár.
– A nemzeti tanácsok nem állami szervek, de nem is úgynevezett munkaszervezetek, valamiféle köztes intézményekről van szó, esetükben talán a kisebbségi önkormányzat meghatározás a leghelyesebb – szögezte le az államtitkár, aki szerint ezért nem tekinthető mulasztásnak, hogy a nemzeti tanácsok tagjainak nem kellett átadniuk vagyonbevallásukat.
A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői mindkét törvényt, vagyis a nemzeti tanácsokról és a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvényt is támogatták szavazatukkal. Ezért jogosnak éreztük Pásztor Bálintot, a VMSZ parlamenti képviselőjét is felkeresni kérdéseinkkel. Pásztor megerősítette, hogy a törvény természetesen bármikor módosítható, maga a korrupcióellenes ügynökség is indítványozhatja a módosítást.
– Én is úgy vélem, hogy a nemzeti tanácsok tagjai az ide vonatkozó törvény értelmében nem kötelesek átadni vagyonbevallásukat. A törvény egyik szakasza pontosan meghatározza, hogy ki számít köztisztségviselőnek, és csakis rájuk vonatkoznak a törvény rendelkezései. Tehát csakis abban az esetben lehetne a nemzeti tanácsok tagjait kötelezni vagyoni helyzetük feltárására, amennyiben a törvény módosul, és amennyiben a nemzeti tanácsok tagjait köztisztségviselőnek nyilvánítják. Ehhez azért hozzátenném, hogy a korábbi törvénnyel ellentétben most az önkormányzati képviselők sem kötelesek átadni vagyonbevallásukat, tehát valamilyen analógia alapján elfogadható megoldásnak tartom, hogy a nemzeti tanácsok tagjainak sem kell – vélekedett Pásztor, a továbbiakban pedig kifejtette: az, hogy a nemzeti tanácsok pénzt kapnak az állami költségvetésből, még nem elegendő ok arra, hogy a tagjait köztisztségviselőnek tekintsék. A költségvetésből többek között civil szervezetek, médiumok is kapnak támogatást, de attól ezeknek a szervezeteknek a vezetőit, tagjait nem kell köztisztségviselőnek tekintenünk, hangsúlyozta a VMSZ parlamenti képviselője.
– Szerintem nem csúszott hiba a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvénybe, de semmi kifogásom sincs egy esetleges módosítás ellen. Valamint azt sem hiszem, hogy a nemzeti tanácsokból bárkinek – és most nem csak az MNT-re gondolok – kifogása lenne vagyonbevallása benyújtása ellen – szögezte le Pásztor.
