A szabadkai Regionális Tudományos Társaság (RTT) immár harmadik alkalommal rendezte meg éves közgyűlését, melyen beszámolt a tavalyi év eredményeiről. A társaság idén ennek keretében megrendezte az első nemzetközi tudományos konferenciát A Kárpát-medencei regionalizmus útján elnevezéssel, melyre magyarországi, romániai, szlovákiai és csehországi kollégákat hívtak meg. A konferencia célja, hogy létrehozzanak egy olyan Kárpát-medencei hálózatot, amelybe az említett országok regionális tudományokkal foglalkozó szakmunkatársai kapcsolódnának be, így a hálózaton belül lehetőségük nyílik a tapasztalatcserére.
– A regionalizmus lényege, hogy a különböző fejlettségű régiókat egymáshoz közelítsük. Az Európai Unió minden munkát a regionalizmuson, régiókon keresztül visz véghez, s a támogatást is ez alapján osztja el. Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy minél kisebb egy régió, annál jobban lehet helyi szinten fejlesztéseket véghezvinni – mondta Ricz András, az RTT elnöke, aki arról is beszámolt, hogy a társaság megkapta a jogot a Magyar Regionális Társaság vándorgyűlésének megszervezésére, ami azért is különleges, mert ennek helyszíne először lesz határon túli területen.
A tudományos konferencia három nagy téma köré épült fel, így a szakemberek előadásokat tartottak a régió és a humán erőforrás fejlesztésének összefüggéséről, a régió fejleszthetőségéről és innováció-képességéről, többek között a szerbiai regionalizmusról és Szabadka fejlesztési lehetőségeiről, valamint a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Kárpát-medencei Területfejlesztési és Innovációs Hálózatot és a hálózatépítő intézményeket is bemutatták.
– Korunk egyik legfontosabb kérdése az életminőség. Ebben a témakörben végeztünk kutatásokat, melyek részeredményei arra mutatnak, hogy az emberek közérzete leginkább attól függ, hol és milyen körülmények között élnek. Arra is kíváncsiak vagyunk, mennyire volt jelen a válaszokban a konformizmus, ezt is megpróbáljuk a jövőben felderíteni. Az életminőséghez kapcsolódóan azt is ki kell emelnünk, hogy Vajdaságban átlagban több a munkanélküli, vagyis a gazdasági problémák itt jobban éreztetik hatásukat. Végül is az autonómiáról szóló tárgyalások is arról szólnak, hová folyjon be a pénz és azt hogyan használják fel. A regionalizmus többféleképpen is megvalósulhat, nemcsak területi felosztásról, hanem kulturális, politikai, gazdasági felosztásról is beszélhetünk. Mi elsősorban adminisztratívan szeretnénk behatárolni a régiókat – nyilatkozta dr. Somogyi Sándor, az RTT tagja.
– Amikor a regionalizmus problémája felmerült, az volt az elképzelésünk, hogy mivel ez egy határon átívelő téma, jó lenne azokkal az országokkal is kapcsolatba kerülni, akik az EU-nak köszönhetően nálunk sokkal előrébb járnak, s megismerni, mi is valójában a regionalizmus, illetve milyennek is képzelik ezt el Európában. Sikerült ebben a témában egybekapcsolni egy Kárpát-medencei hálózatot, és az a célunk, hogy a mai összejövetellel megalapozzunk egy több országgal együttműködő civilekkel és tudományos szervezetekkel kapcsolatos regionalizmussal foglalkozó közös, összehasonlítható kutatásrendszert, amit remélhetőleg a Magyar Tudományos Akadémia is támogatni fog. Ami máshol jól működik, abból nem fog minden nálunk is beválni, de képet kapunk arról, hogy melyek azok a lehetőségek, motívumok, amik alapján egy régiót fel lehet emelni. Nem titkolt szándékunk, hogy Észak-Vajdaságban a magyarlakta településeket tegyük versenyképessé, és mások példáját látva, előre felkészüljünk az ebből eredő változásokra – tudtuk meg dr. Gabrity Molnár Iréntől.
