(Pakai Endre illusztrációja)
Ha a magyar helyesírás szerint kerültünk bejegyzésre az anyakönyvbe, akkor később mindegyik állami szervnek kötelessége nevünk helyesírásához tartania magát. Ha pedig mégis megsértik az erre vonatkozó alkotmányos jogunkat, akkor azt ne hallgassuk el, hanem tegyünk panaszt – hívta fel a figyelmet Vukašinović Éva kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes. Az MNT a téma fontossága miatt kidolgozta Anyanyelv-használati útmutatóját, amely minden hatályban lévő szerbiai nyelvi jogra kiterjed – közölte lapunkkal Beretka Katinka , az MNT illetékes tanácsosa.
Biztosan sokan kaptak már állami szervtől olyan hivatalos levelet, amelyben magyar személynevük a legelképesztőbb betűvariációval cirill írásmóddal került feltüntetésre. Az első pillanatban viccesnek tűnhet a borítékon a Szabó Csilla СзабоЦсилла-ként való feltüntetése, de ha befejeztük a kuncogást, akkor jusson eszünkbe, hogy amennyiben a magyar helyesírás szerint anyakönyveztek bennünket, akkor egyértelmű jogsértésről van szó.
Vukašinović Éva kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes elmondta lapunknak, hogy leggyakrabban a köztársasági szervek vajdasági kirendeltségei, mint mondjuk az adóhivatal, vagy a kataszteri hivatal próbálják megkerülni a kisebbségek hivatalos nyelvhasználati, illetve névhasználati jogait.
– A szervek általában azt mondják, hogy bár elismerik a jogszabályokat, és egyeznek is vele, de technikailag, mondjuk a magyar betűsor hiánya miatt, nem mindig tudják kivitelezni. Természetesen sem a nyelvhasználati jognak, sem a személynevek helyesírásának a megsértését nem lehet technikai okokra hivatkozva kimagyarázni. A névhasználati jog alkotmányos jog – részletezte Vukašinović.
– Ha megállapítottuk, hogy jogsértésről van szó, akkor erre felhívjuk az eljáró szerv figyelmét. Az ombudsmani ajánlás mindig konkrét. Meghatározott határidőt szabunk meg az adott szerv számára, és ha ezen a határidőn belül nem javítják ki a hibát, akkor vagy a nyilvánossághoz fordulunk, vagy egy még magasabb szervnél keresünk jogorvoslatot. Tudni kell, hogy az állami szervek általában félnek a nyilvánosságtól, és leggyakrabban kijavítják hibájukat. Azt egyébként nem hiszem, hogy az ilyen hibák, jogsértések hátterében véletlen figyelmetlenség áll. Alkotmányba foglalt jogokról van szó, amelyeket törvények is szabályoznak, tehát egyetlen szerv sem mentegetheti magát tájékozatlanságra hivatkozva. A jogsértést senki sem magyarázhatja azzal, hogy adott téren tájékozatlan, ez hangsúlyozottan vonatkozik az állami szervekre. A szóban forgó jogsértések mögött leggyakrabban rosszindulatot és lustaságot vélek felfedezni. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha bármilyen hasonló jogsértés éri, akkor forduljon az ombudsman hivatalához. Már csak azért is, mert tudnunk kell, hogy a nyelvhasználatot, vagy a személynevek helyesírását illetően milyen állapotok uralkodnak, másrészt pedig mindenki jogait meg kívánjuk védeni – fogalmazott Vukašinović.
Az ombudsmanhelyettes szerint ezen a téren nagy a nemzeti tanácsok felelőssége is, az ő dolguk lenne tájékoztatni az embereket jogaikról, mivel nagyon sokan ezeket vagy nem ismerik, vagy nem tudják, hol jelenthetik az őket ért jogsértést.
Az ombudsmanhelyettes azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nevünk magyar helyesírásához csak abban az esetben ragaszkodhatunk, ha aszerint lettünk anyakönyvezve.
– Mindenkinek joga van kérni, hogy gyermekét a magyar helyesírás szabályai szerint írják be az anyakönyvbe. Ha ezt nem tettük meg, akkor egy könnyített, gyorsított eljárás keretében lehet kérvényezni a névváltoztatást, azaz a kiigazítást. Ezt még sokan nem értik. Hiába kérjük mi az anyakönyvvezetőtől, hogy magyarul szerepeljen nevünk az anyakönyvi kivonaton, ha nem így anyakönyveztek bennünket. Nevünk úgy szerepel az anyakönyvi kivonatban, ahogyan anyakönyveztek bennünket – magyarázta Vukašinović.
A Magyar Nemzeti Tanács szintén felismerte a problémát, hogy a polgárok közül sokan a hivatalos nyelvhasználatot és a személynevek helyesírását illetően sincsenek tisztában jogaikkal. Az MNT éppen ezért összeállított egy Anyanyelv-használati útmutatót, amely hamarosan nyomdába kerülhet.
Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa megerősítette Vukašinović Éva megállapítását, hogy az emberek tájékoztatása ezen a téren is nagyon fontos.
– Bárki és bárhol magyarul anyakönyveztetheti gyermekét, függetlenül attól, hogy az adott településen hivatalos használatban van-e a magyar nyelv. Ha ezt valaki mégis elmulasztotta megtenni, akkor később kell kérni a névváltoztatást. Az MNT útmutatója nem kizárólag a névhasználattal foglalkozik, hanem minden olyan nyelvi jogra kiterjed, amelyet hatályos szerbiai törvények szabályoznak. Az útmutatóból a polgárok megtudhatják, hogy a köztársasági, tartományi és a helyi önkormányzatok előtt mely esetekben használhatják anyanyelvüket, a bírósági, illetve közigazgatási eljárásokra szintén kitértünk, magyarázatra került a tolmács, illetve a magyar nyelven folytatott eljárás közötti különbség és még sorolhatnám. Az útmutatóból az is kiderül, hogy a polgárok jogsértés esetén hová fordulhatnak panaszukkal. Egy 35 oldalas illusztrált kiadványról van szó, amely könnyen értelmezhető formában kerül majd az emberek kezébe. Azt még nem tudjuk, hogy a füzetecske valamilyen nyomtatott sajtótermékkel jut-e el az emberekhez, vagy az önkormányzatokban juthatnak hozzá ingyen – összegezte lapunknak Beretka.
Az MNT illetékes tanácsosa elmondta, hogy a nyelvhasználat, vagy a személynevek helyesírásának megsértése esetén a magyar polgárok az MNT-hez is fordulhatnak. Amennyiben a polgár felhatalmazza az MNT-t, akkor módunkban áll eljárást indítani az ügyben, közölte Beretka, aki ugyanazt tanácsolja a polgároknak, mint az ombudsmanhelyettes: a nyelvhasználatot és a személynevek használatát érintő jogsértésekbe senki se nyugodjon bele, minden jogsértést be kell jelenteni.
