A korrupcióellenes ügynökség folyó év első napján kezdte meg hivatalosan munkáját. Az ügynökség feladata – mint azt már az elnevezés is sejteti –, visszaszorítani a korrupciót, amely a szakértők szerint Szerbiában szinte legálisnak számít. A korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény értelmében február 1-jéig minden szerbiai köztisztségviselőnek át kellett adnia vagyonbevallását. Erről a témáról és a kapcsolódó részletekről Čedomir Čupić , az ügynökség bizottságának elnöke nyilatkozott lapunknak.
A szerbiai köztisztségviselők hány százaléka adta át vagyonbevallását, illetve mit kellett pontosan feltüntetniük ebben a dokumentumban?
– A február 8-án elvégzett összegzés szerint 14 643 köztisztségviselő küldte el tulajdonának listáját. Azt nem tudom megmondani, hogy ők a szerbiai köztisztségviselőknek hány százalékát teszik ki, még várjuk a jelentést, amiből kiderül, hogy Szerbiában hány köztisztségviselő dolgozik pontosan. Csak ezután tudjuk kideríteni, hogy minden érintett eleget tett-e kötelezettségének. A tisztségviselőknek fel kellett tüntetniük, hogy mekkora térítést kapnak az állami költségvetésből, illetve egyéb közforrásokból, valamint minden egyéb bevételüket. A vagyonbevallásnak tartalmaznia kellett a tisztségviselők hazai és külföldi bejegyzésű ingatlanjainak, ingóságainak – beleértve az értékesebb festményeket, ékszereket – listáját, banki és egyéb letétjeiket, továbbá takarékbetétjeiket, értékpapírjaikat, részvényeiket, részesedésüket bizonyos vállalatokban, valamint az általuk megvalósított szerzői-, szabadalmi- és szellemi tulajdonjogot. Emellett a kiskorú gyermekük neve alatt nyilvántartott ingatlanokat és ingóságokat, házas-, illetve élettársuk esetében pedig azok keresetét is kötelesek voltak feltüntetni.
Milyen következményekre kell számítaniuk azoknak, akik nem adták át vagyonbevallásukat, illetve téves adatokat közöltek?
– Ha valamelyik tisztségviselő nem adta át vagyonbevallását, akkor szabálysértési feljelentésre, majd a Szabálysértési Bíróságon lebonyolított eljárásra kell számítania. A kirótt bírság 10 ezer és 50 ezer dinár között alakulhat. Amennyiben a tisztségviselő még ezután sem adja át tulajdonának lajstromát, akkor következik a bűnvádi feljelentés, majd a büntető eljárás a Különleges Bíróságon. A büntetés ebben az esetben 6 hónaptól 5 évig terjedő fegyház, a tisztségviselő ezenfelül tisztségét is elveszíti. Az elítélt börtönbüntetésének letöltése után 10 évig nem pályázhat meg tisztséget. Ha valaki téves adatokat közöl, akkor ellene is büntetőeljárás indul, a kiszabható börtönbüntetés és a tisztségvesztés részleteit pedig már ismertettem.
Az ügynökség ellenőrizni fogja az átadott vagyonbevallások pontosságát? Lehetőségükben áll egyáltalán elvégzeni egy átfogó ellenőrzést?
– Az ügynökség két módon ellenőrizheti a vagyonbevallások pontosságát. Mivel az ügynökség honlapján hozzáférhetővé fogja tenni mindegyik tisztségviselő vagyonának listáját, ezért a polgárok is tehetnek bejelentést, amennyiben úgy vélik, hogy valamelyik tisztségviselő nem volt egészen őszinte. A polgároknak bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk bejelentésüket. Egy bejelentő személy kiléte sem kerülhet nyilvánosságra, az ügynökség védi a közlőket. A második lehetőség szerint pedig maga az ügynökség indít úgynevezett ellenőrző eljárást nem bizonyos személyek ellen, hanem tisztségviselők csoportja ellen, tehát miniszterek, közvállalatok igazgatói, polgármesterek ellen, amelyet az adószervek és a különleges rendőrség hajt végre. Bizonyos esetekben a közhasznú információk biztosa és a könyvvizsgálói szolgálatok is bekapcsolódhatnak ebbe az ellenőrzésbe.
Az ügynökség honlapján a tisztségviselők vagyonbevallását teljes egészében közzé teszik?
– Csak a tisztségviselők bevételeire és az ingatlanjaikra vonatkozó információkat tesszük közzé, banki és egyéb letétjeik, illetve takarékbetétjeik összegét viszont nem közöljük. Ennek biztonsági okai vannak, hiszen bármikor előfordulhat, hogy egy bűnöző elrabolja valamelyik tisztségviselő hozzátartozóját, mert pontosan tudja, hogy mekkora váltságdíjat követelhet. Ugyanígy nem lesznek nyilvánosak a házas- és élettársak vagyonáról szóló adatok, őket a személyiségi jogok védelmét szabályozó törvény óvja.
Milyen rendszerességgel kell a tisztségviselőknek frissíteniük vagyonbevallásukat?
– A tisztségviselők mandátumuk ideje alatt, majd annak lejárta után még két évig kötelesek minden 4 ezer eurónál nagyobb értékű, újonnan vásárolt ingatlant bejelenteni. Az ügynökség természetesen bármikor ellenőrizheti, hogy bizonyos tisztségviselők vagy tisztségviselői csoportok vagyoni helyzetét illetően történt-e változás, és azt bejelentették-e. A megfelelő bizonyítékok felmutatásával a polgárok is bármikor bejelentést tehetnek arról, ha egy tisztségviselő új ingatlant vásárolt, és azt nem jelentette be.
Véleménye szerint valóban vissza lehet ezekkel az intézkedésekkel szorítani a korrupciót?
– Egy olyan országban, ahol a korrupció szervezett és már mindent átitatott, minden egyes ellenlépés fontosnak számít. Az ügynökség mostantól pontosan azokat ellenőrzi és felügyeli, akiktől a korrupció terjedése függ. A korrupció nem más, mint a hivatali helyzettel való visszaélés személyi javak megszerzésének céljából, a tisztségviselők vagyoni helyzetének ellenőrzése pedig megmutatja, ha egyesek visszaéltek hivatali helyzetükkel. Ha minden a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény értelmében történik, akkor Szerbiában csökkenni fog a korrupció mértéke.
