A jövő hét elején kezdi meg a NIS a geotermikus kút fúrását
Sós Károly még 1904-ben fúrta ki az első kutat Óbecsén, híres is lett a Sós-féle, jódtartalmú ártézi víz (sárgavíz) gyógyhatását felhasználó fürdő. Az évek során változtak a tulajdonosok, végül 1948-ban állami tulajdona került, majd szinte teljesen leépült a fürdő. A városban évtizedekig dédelgették a reményt, hogy Óbecse fürdővárossá fejlődik, a hetvenes években el is készült egy projekttervezet, de pénz híján akkor nem valósulhatott meg az elképzelés.
Múlt pénteken azonban olyan szándéknyilatkozatot írt alá a tartományi kormány és a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági minisztériuma, valamint az óbecsei önkormányzat és az egészségturisztikai projektjeiről ismert Aquaprofit Zrt., amely arról szól, hogy a felek az Óbecsére tervezett fürdő, szálloda, vízi közmű és megújuló energetikai beruházások megvalósulásában együtt kívánnak működni. Knézi Péter polgármestert ezúttal elsősorban erről a fürdőberuházásról faggattuk.
Az aláírt szándéknyilatkozatok többéves előkészítő munka eredményei, ennek része az is, hogy szeretnék megszerezni a fürdővárosi státuszt. Ez miért fontos?
– A fürdő témájával az önkormányzat 2008 őszén kezdett el foglalkozni. Reméljük, a véleményezésre benyújtott munka alapján megkapjuk azt a minisztériumi végzést, amivel Óbecse visszakapja fürdővárosi státuszát. Ez jogilag nem feltétele a fürdőépítésnek, de marketingértékénél fogva a lehetőségeinket mindenképpen tágítaná. A részletes városrendezési tervet januárban fogadta el a képviselő-testület, így minden urbanisztikai, formális és jogi feltétel adott a fürdő építéséhez.
Koalíciós partnerük, a Demokrata Párt kifogásolta, hogy a versenyeztetési eljárás második körét nem folytatták le, ezért nem átlátható a kiválasztás folyamata.
– A kiválasztás lebonyolításához a Deloitte tanácsadó cég segítségével láttunk hozzá, és novemberben kiírtunk egy nemzetközi közbeszerzési pályázatot, amelyre egyedül a magyarországi Aquaprofit Zrt. jelentkezett. Ezzel egy időben a nagypolitika is érdekelt lett az ügyben, ezért azt beszéltük meg a koalíciós partnerrel – én személyesen Budislav Medurić alelnökkel –, hogy amennyiben a politika az ügy mögé áll és egyetlen jelentkező lesz, nincs értelme még egy körnek. Ez így is történt: megszületett a kormányközi közös nyilatkozat a beruházás támogatásáról, azzal, hogy a munkára a legmegfelelőbb magyarországi céggel kössük meg a szerződést.
A kormányközi szándéknyilatkozatban azonban nincs nevesített cég.
– Az Aquaprofit Zrt. neve a magyar fél kérésére maradt ki a nyilatkozatból, mert az ő szabályaik szerint ily módon nem preferálhatnak egy magáncéget. Tehát a sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak: nem a szerb fél kérte ezt, hanem az ügyben velem a magyar kabinetfőnök konzultált. Az Aquaprofit Zrt. igazgatója és az önkormányzat nevében általam aláírt szándéknyilatkozat az előbbinél részletesebb dokumentum.
Az önkormányzat ezek szerint nem köteles egy újabb közbeszerzési kört lebonyolítani?
– Nem. A Deloitte javaslatára indultunk a kétkörös változattal, mert azt gondoltuk, több ajánlat is lesz, így viszont pusztán időhúzás lenne. A közbeszerzésről szóló törvény szerint ez egy olyan határeset, amikor igazából nem kötelező, de az átláthatóság és a versenyhelyzet megteremtése érdekében ajánlatos a pályáztatás.
Ha a kiválasztás lezárult, miért csak szándéknyilatkozat született, miért nem szerződést kötöttek a felek?
– Mivel magas politikai körökből kaptuk a jelzést, hogy szándéknyilatkozattal szeretnék ezt az együttműködést megerősíteni, azt gondoltuk, protokoll szerint ezt nekünk is meg kell tennünk. Ha megállapodunk arról, hogy milyen gazdasági formában működünk majd együtt, akkor erről majd születik egy képviselő-testületi határozat, és ezt követően tudunk szerződést kötni.
A beruházóval aláírt szándéknyilatkozatban vegyes vállalatról esik szó, de erről ezek szerint döntés még nem született. Miért került mégis bele a szövegbe?
– Mivel a politikai szándéknyilatkozat közös beruházásról beszél, mi is vegyes vállalatról nyilatkoztunk, viszont a vegyes vállalkozás és a koncesszió előnyeit és hátrányait is meg kell még fontolnunk.
Ha az önkormányzat ennek ellenére a koncesszió mellett teszi le a voksát, a beruházó cég akkor is fenntartja majd az ajánlatát?
– Erről egyelőre nem beszéltünk, a cég formáját illetően csak ezután fogunk tárgyalni velük.
A VMSZ ezek szerint a vegyes vállalati formát, a koalíciós partner pedig inkább a koncessziós megoldást támogatja?
– Igen, szerintünk a vegyes vállalat a tisztább megoldás, erre már létezik is működőképes megoldás, a Szekszárd városával közösen megalakított Tisza mente Óbecse Kommunális Szolgáltató Kft. Én osztom a koalíciós partner aggályait is, ugyanis a probléma az, hogy az első egy-két évben ez a cég nem fog haszonnal működni, és a társtulajdonosok a tulajdoni arány mértékében kell, hogy állják az esetleges veszteségeket. Én jeleztem a leendő partnernek, hogy mi ezt nem tudjuk vállalni, de ha az önkormányzat számára ez a kockázatot a tárgyalások során ki tudjuk küszöbölni, akkor talán a koalíciós partnerek is meggondolják magukat. A koncesszió szerintem sokkal aggályosabb változat, több parlamenti döntés is kell hozzá, ami talán egy évvel is elhúzza a megvalósítást.
Pontosan hol és mekkora lesz a fürdőkomplexum?
– A fürdő a volt lóversenypálya területén épül fel, a töltés és az alsó park között, a zsiliptől a szállodáig terjedő 26 hektáron. A fürdő területe 14 hektár lesz. Az első szakaszban a fürdő épületkomplexuma és a külső medencék épülnek meg 12 millióból, 18 millióba pedig egy 4 csillagos, 200 szobás szálloda kerülne.
Az alsó park fái megmaradnak-e?
– A beruházás a parkot nem érinti, a területét azonban rendezni fogják. Mivel a Komunalac közvállalat mostani területe lenne a külső fürdő helyszíne, a vállalat a földvári úti telkére fog költözni.
A Tisza-part és strand sorsát hogyan érinti a beruházás?
– A jelenlegi Tisza-parti strandot közvetlenül nem érinti, erre külön részletes terv fog készülni. Az új strand az üdülőteleptől 200-300 méterre északra fog elterülni. A Tisza-part csinosítására viszont a mostani részletes terv is kitér.
Az Aquaprofit számít a tartományi kormány támogatására. Ez csak az új munkahelyekre vonatkozik vagy másra is számítanak?
– Nemcsak az új munkahelyek támogatási lehetőségét tudjuk itt kihasználni, hanem a Nagyberuházási Alap infrastrukturális támogatására is joggal számíthatunk. Ez azért is fontos lenne, mert minden pénz, amit erre a célra fordítunk, a mi százalékarányunkat növelné a vegyes vállalkozásban. A mi becslésünk szerint ez mintegy 4-5 millió euró lenne a tervezett 30 milliós beruházási összegből.
A fürdőkomplexum a valamikori lóversenypálya helyén épülne fel
A beruházás a tervek szerint mintegy 200 új munkahelyet teremt. Az ipari övezet tavaszra ígért beruházásai vajon megvalósulnak-e? Egyes hírek szerint van olyan cég, amely visszalépett.
– Hozzánk is eljutottak ilyen információk, de hivatalosan nem lépett vissza egy beruházó sem, és úgy tudjuk, tavaszra megkezdik az építkezéseket. Mi közben elkészültünk a következő, 26 hektáros ipari zónával is, és épp ma kaptam azt a hírt is, miszerint a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyta, hogy 200 hektár mezőgazdasági földterületet átminősítsünk építkezésivé, így ezeket is hasznosítani tudjuk. Jó hír, hogy magánjellegű beruházásként idén egy svéd cég csirkehús-feldolgozó üzemet épít Óbecsén. Tavaszra vélhetően elkészül a Delta áruháza, és a Valdi is azt ígéri: az évekkel ezelőtt megvásárolt központi telken végre megkezdi az építkezést.
