– Alkalmunk adódott Szerbia és Magyarország bilaterális viszonyáról tárgyalni – mondta Tadić, majd hozzátette: – Az elnök úrral megbeszéltük, hogy legközelebb az ő meghívására én fogok ellátogatni Budapestre, hogy ott ünnepeljük meg együtt a Szent Száva napját a magyarországi szerbekkel. Egyetértettünk abban, hogy a nemzeteink közötti viszony és az együttműködés példaértékű. Szerbia és Magyarország kapcsolata egymás integritásának teljes körű tiszteletben tartása szellemében működik. Természetesen a Budapest–Belgrád vonal időszerű infrastrukturális kérdéseiről is szó volt, például a Belgrád–Horgos autópálya idei befejezéséről és a 2011-re tervezett úgynevezett Y-ág kelebiai elágazódásának megépítéséről. Jövőre tűztük ki a Bulgária, Macedónia és Montenegró felé vezető autópálya elkészítését is. Ígéretet tettünk egymásnak, hogy ezentúl nem fogunk a munkálatok kezdetekor megjelenni az építkezéseknél, hanem csakis a befejezés záradékaként az ünnepélyes átadáson veszünk részt. Reméljük, a következő találkozónk erre az alkalomra tevődik a határ mentén. Kölcsönösen egyetértettünk az oktatás fontosságában, mind a két országban nagy figyelmet kell szentelni a színvonalra, s a Szerbiában tanuló magyar, a Magyarországon tanuló szerb diákok képzésére.
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke utalt rá, hogy meglehetősen gyakran találkoznak Tadić elnök úrral, legutóbb decemberben Szabadkán volt alkalmuk véleményt cserélni, s ez a gyakori találkozás azt jelzi, hogy a két ország között igazán szoros, őszinte és baráti a viszony.
– A nemzeti ünnepünket ünnepelni jöttem a vajdasági magyarsághoz, évek óta így teszek, mindig a szomszédos ország magyar közösségével együtt ünnepelek. Szerbia példamutató politikáját jelzi, hogy támogatta a látogatásomat. A kollektív kisebbségi jogok elismerésével, a kulturális autonómia, a nemzeti tanácsok felállításával Szerbia a többi országnak valóban példát mutat. Megállapodtunk, hogy a két elnöki kabinet közvetlenül felveszi a kapcsolatot olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek kulturális vagy iskolai ügyeit érintik. Támogatni fogjuk az új magyar–szerb és szerb–magyar nagyszótárnak a munkálatait, amelyek egyébként már folynak Újvidéken. Decemberben Szabadkán aláírtunk egy levelet a két ország tudományos akadémiájának az elnökeivel, amelyben kértük, hogy állítsanak fel történészbizottságot, hogy a háború utáni történéseknek az objektív kivizsgálását elvégezhessék. A magyar akadémián ez a bizottság megalakult, reméljük, hogy a szerb akadémia is hamarosan megteszi ezt a lépést.
Sólyom kiemelte: meglátogatva az itteni közösséget azt tapasztalta, hogy a magyar közösség nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Szerbia Európa elé közeledhessen.
– Kézzelfogható volt a vajdasági magyarság öröme és megkönnyebbülése afölött, hogy megszűnt a vízumkényszer. Ennek praktikus hatását egész Vajdaság élvezi. Rendkívüli megelégedéssel tölt el, hogy az itteni magyarság a választói névjegyzéki aláírásokat, több mint 130 000-et, rövid idő alatt összegyűjtötte. Bízom benne, hogy a nemzeti tanács, mint a regionális, kulturális autonómiának az igazgatója, működtetője, az országos politikának is fontos partnere lesz – nyilatkozta Sólyom László.
