Jelko Kacin (Tanjug)
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője tegnap háromnapos hivatalos szerbiai látogatásra érkezett Belgrádba. A jelentéstevőt először Slavica Đukić-Dejanović, a szerbiai képviselőház elnöke fogadta, majd ezt követően a parlament európai integrációs bizottságának képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz.
A szerbiai parlament integrációs bizottsága legutóbb tavaly decemberben Strassbourgban találkozott Jelko Kacinnal. Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a tegnapi találkozón Kacinnak a képviselőház európai integrációhoz fűződő aktuális munkájáról számoltak be.
Az utóbbi találkozó óta eltelt időszakban került elfogadásra az európai uniós csatlakozást illetően egyértelműen fontos jogszabály, a parlamentről szóló törvény, közölte Varga.
– Ennek a törvénynek az elfogadása, vagyis hiánya már évek óta negatív kontextusban szerepelt az Európai Bizottság Szerbiáról szóló jelentéseiben. Persze a szóban forgó törvény sok egyéb jogszabályhoz hasonlóan nem tekinthető tökéletesnek, hiszen például a képviselők mandátumának kérdésére sem tér ki, ugyanakkor a parlament pénzügyi függetlenségének tekintetében egy nagyon jelentős előrehaladás történt. Ez már évek óta határozott elvárásként fogalmazódott meg az Európai Tanács részéről – összegezte Varga, a folytatásban pedig elmondta, hogy a jelentéstevőnek arról is beszámoltak, hogy Szerbia megkezdte annak a kérdőívnek a kérdéseire adandó válaszok kidolgozását, amelyet az Európai Bizottság akkor küld majd ki Szerbiának, miután az EU külügyminiszterei pozitívan bírálják el Szerbia tagfelvételi kérelmét.
Az európai integrációs bizottság képviselői közölték Kacinnal, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás alapján a szerbiai képviselőház és az Európai Parlament között létre kellene jönnie egy közös bizottságnak.
– Pontosabban arra kértük Kacint, hogy amíg nem lép hatályba a stabilizációs megállapodás, ami legjobb esetben 2–2,5 év múlva történhet meg, addig alakuljon meg ideiglenes jelleggel ez a bizottság, méghozzá azért, hogy az Európai Parlamentnek minél naprakészebb információi legyenek a szerbiai parlament munkájáról – nyilatkozta Varga, majd közölte, hogy Kacin elismerően nyilatkozott Szerbia előrelépéseiről, ugyanakkor leszögezte, hogy a képviselőháznak sokkal nagyobb szerepet kellene vállalnia az integrációs folyamatban.
Koszovó kérdéséről szintén szó esett, derült ki Varga beszámolójából, aki a következőket hangsúlyozta ezzel kapcsolatban: „Már a hágai törvényszékkel való együttműködés is egy súlyos kérdés, amely rendkívül hátráltatta, hátráltatja az uniós csatlakozást, a koszovói kérdés pedig hatványozottan hátráltatja Szerbia európai integrációját. Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a hágai főügyész júniusban nagy valószínűséggel kedvezően bírálja el Szerbia együttműködését a törvényszékkel, most azonban a szerbiai külpolitika Koszovóval kapcsolatos tarthatatlansága, rugalmatlansága kezd előtérbe kerülni. Ez lehet a következő részlet, amely az egyébként is döcögősen haladó integrációs folyamatokat még döcögősebbé fogja tenni”. Varga közölte, hogy Kacin szerint az EU részéről senki sem köti Szerbia integrációját Koszovó kérdéséhez, ezt a kérdést inkább Szerbia ismételgeti magának.
Kérdésünkre, hogy a hágai főügyész kedvező véleményezése legjobb esetben mit jelenthet Szerbia számára, Varga a következőket válaszolta: „Amennyiben a főügyész júniusi jelentése kedvezőbb lesz a decemberinél, akkor a legoptimistább forgatókönyv szerint két dolog történhet meg: elindulhat a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációs folyamata, illetve az EU külügyminiszterei úgy dönthetnek, hogy pozitív elbírálásban részesítik Szerbia tagfelvételi kérelmét. Ez azt jelenti, hogy a kérelmet továbbítják az Európai Bizottságnak, és megkérik a bizottságot, hogy küldje ki Szerbiának a több ezer kérdésből álló kérdőívet, majd ezután készítse el a szerbiai országjelentést. Az első hatalmas probléma akkor merül majd fel, amikor Szerbiának a kérdőívben az ország területét és lakosainak számát firtató kérdésre kell választ adnia. Amikor Szerbia válasza megérkezik, akkor szerintem a Koszovó függetlenségét elismerő uniós tagállamok nem fognak egyetértően bólintani. Innentől kezdve kerül majd Szerbia jelenlegi Koszovó-politikája borzasztó nehéz helyzetbe, ahonnan csak változtatással lehet majd tovább lépni. Bár szerintem mindez legkorábban folyó év végén, vagy jövő év elején válhat konkrét dilemmává.”
