(Fotó: Ótos András)
Az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium tavaly tavasszal adta ki azt az utasítást, amely felülírta a Tartományi Képviselőház által elfogadott, az anyakönyvi kivonatok kétnyelvű kiadására vonatkozó rendeletet. A minisztériumi utasítás miatt az anyakönyvi hivatalok nem tudnak szabályos, kétnyelvű kivonatokat kiadni. Az illetékes tárca a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács és az ombudsman közbenjárásának köszönhetően ígéretet tett a törvénytelen utasítás módosítására. A dolgok jelenlegi állásáról, valamint a kisebbségi nyelvhasználat bizonyos kataszteri hivatalokban történő megsértését érintő esetekről Deli Andor tartományi jogalkotási titkár nyilatkozott lapunknak.
Az illetékes államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium több mint egy hónapja tett ígéretet annak az utasításnak a módosítására, amely ellehetetlenítette a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiállítását. Történt azóta bármilyen előrelépés ezen a téren?
– Nagyjából egy hete kérdeztem rá a minisztériumnál, hogy mi történik a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok ügyében. Azt a választ kaptam, hogy már megszületett a módosítási indítvány. Megtudtam azt is, hogy a folyamat nem zárult le, a kormányátalakítás miatt. Az utasítás módosítását ugyanis a kormány jogalkotási titkárságának is véleményeznie kell, a titkárság azonban le van terhelve a kormányátalakításhoz fűződő feladatok elvégzésével. Ezért nem kerülhettek még a nyomdába az új formanyomtatványok. Tehát továbbra sem tudom pontosan megmondani, mikortól válik ismét akadálymentessé a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiállítása. Egyébként a terepről érkező értesülések arra utalnak, hogy az anyakönyvi hivatalokban továbbra is igencsak eltérő a gyakorlat. Mondjuk Zentán ingyen mellékelnek a szerb nyelvű anyakönyvi kivonathoz magyar nyelvű fordítást. Szabadkán, Nagykikindán, Nagybecskereken a kivonatok hátlapját teljes egészében kitöltik magyarul. Az anyakönyvvezetők egyrészt próbálják betartani az előírásokat, másrészt pedig igyekeznek eleget tenni az ügyfelek igényének.
Hogyan minősítené a minisztérium eljárását, fellépését az ügyben?
– Lassúnak tartom a folyamatot. Úgy vélem, a szabályzat-módosítást sokkal gyorsabban is el lehetett volna végezni. Nagyon reméljük, hogy a módosítás az ígéreteknek megfelelően be is következik, és nem ismét a központi szervek időhúzási játékának leszünk tanúi. Mindenesetre nem feledkezünk meg az ügyről, figyelemmel kísérjük a dolgok alakulását.
A nagykikindai és a nagybecskereki kataszterekhez tartozó kataszteri hivatalokban a hivatalnokok mostanában állítólag több alkalommal is megsértették a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos előírásokat. Mi történik pontosan a szóban forgó körzetekben?
– Egyre több bejelentés érkezik arra vonatkozólag, hogy a nagykikindai és a nagybecskereki kataszterekhez tartozó hivatalokban a különböző magyar nyelven elkészített szerződéseket idegen nyelvű szerződésként kezelik. A kataszterek záradékkal arra utasítják a polgárokat, hogy hárítsák el azt a hiányosságot, hogy magyar a szerződésük, vagyis bírósági tolmács által saját költségükön fordíttassák azt le. A bejelentések leggyakrabban a polgárok ügyvédjeitől érkeztek. Ez törvénytelen eljárás, hiszen azokban a községekben, városokban, ahol az adott kisebbség nyelve hivatalosan is használatban van, ezeket a szerződéseket, mint magánokiratokat, a hivataloknak el kell fogadniuk. A titkárság felügyelője kedden Nagykikindára utazott, hogy utánanézzen az ügynek. Egyelőre csak a szóban forgó körzetekben figyelhető meg ez a jogsértés, de mivel Nagykikinda a kataszterek szempontjából is takarja a Tisza mentét, nem nehéz elképzelni, hogy Magyarkanizsán, Adán és Zentán milyen mennyiségben vannak magyar szerződések. Felháborító, hogy a hivatalos nyelveket idegen nyelvként kezelve arra utasítják a feleket, hogy saját költségükön fordíttatást végeztessenek el. Sőt a záradékban, amelyet kézhez kaptak az érintett polgárok ügyvédjei, az áll, hogy ha 15 napon belül nem adják át a hivatalos fordítást, akkor elvetik a beadványukat. Egyébként a kataszterek mindezt írásban adják ki, tehát nagyon nyílt és bizonyítható a jogsértés.
Mivel magyarázzák a kataszterek munkatársai a törvénytelen eljárást?
– A hivatalnokok a földmérésről szóló törvényre hivatkoznak, ezt már korábban is tudtuk. Ennek a jogszabálynak az egyik szakasza valóban előírja, hogy amennyiben a jogalapot képező okirat idegen nyelven készül, akkor hiteles fordítást kell mellékelni. A törvény a hivatalos kisebbségi nyelveket nem említi, csak az idegen nyelvekre tér ki. A hivatalnokok azt állítják, hogy a bejegyzési eljárásban ez, nem pedig a nyelvhasználatról szóló a törvény a mérvadó, és ezért ragaszkodnak a szerb fordításhoz. Ehhez azonban azt is hozzá kellene tenni, hogy ez a ragaszkodás nem történhet a polgárok, az ügyfelek terhére.
Tehát nem az a jogsértés, hogy a kataszterek ragaszkodnak a szerződések szerb nyelvre való fordításához, hanem az, hogy a fordítás költségeivel a polgárokat terhelik?! Mivel magyarázható ez?
– A probléma hátterében a máig hatályban lévő 1991-es nyelvhasználati törvény áll. Ez a törvény ugyanis egyértelműen előírja, hogy abban az esetben, ha kisebbségi nyelven folyik az eljárás, a jegyzőkönyveket, végzéséket, ítéleteket ezzel párhuzamosan szerb nyelven is meg kell írni. Ezek mind a sötét múltat és a kisebbségek iránti bizalmatlanságot idéző rendelkezések, amelyeket a jövőbeli nyelvhasználatról szóló törvénnyel ki kell iktatni. Sajnos az ebből a célból létrehozott köztársasági bizottság még meg sem kezdte az érdemi munkát. Tehát ez a probléma jó ideig megmarad.
Mit tanácsolna a polgároknak, hogyan járjanak el, ha a kataszteri esethez hasonlót tapasztalnak?
– Minél több panaszt juttassanak el a titkárságunkhoz, illetve a tartományi ombudsmanhoz. A bejelentések és panaszok nélkülözhetetlenek az intézkedésekhez. Nyelvhasználati felügyelőségünk mindössze három emberrel fedi le Vajdaság egész területét, ezért van rendkívül nagy szükség a polgárok által eljuttatott panaszokra. Ezek alapján a tartományi felügyelőség írásos meghagyást ad az érintett hivataloknak, amellyel a felelős hivatalvezetőket szabálysértési felelősség terhe mellett arra kötelezi, hogy az észlelt törvénytelenségeket a legrövidebb időn belül elhárítsák.