A kereskedelmi és szolgáltatási minisztérium hétfőn, vagyis a fogyasztóvédelem világnapján több rendezvényen, kerekasztal-beszélgetésen igyekezett közelebb hozni a polgárokhoz a fogyasztóvédelem fogalmát és ehhez kapcsolódó jogaikat. Ebből az alkalomból ismét szó esett az új fogyasztóvédelmi törvénytervezetről. A jogszabályt lapunknak Bojan Šarenac , a kereskedelmi miniszter fogyasztóvédelemmel megbízott tanácsának titkára mutatta be, Edina Popov , a Fogyasztók Szerbiai Egyesületének elnöke pedig a civil szféra képviselőjeként értékelte a szóban forgó jogszabályt.
A kereskedelmi minisztérium illetékes tanácsának titkára lapunknak elmondta,hogy a fogyasztóvédelmi törvénytervezet előkészítési folyamatának utolsó szakaszába érkezett, a minisztérium munkatársai és a szakemberek pillanatnyilag a jogi finomításokat végzik a dokumentumon. Az új törvényre azért volt szükség, mivel az erre vonatkozó, 2005-ből származó jogszabály igencsak hiányos, ezért a szerbiai fogyasztóknak végre teljes körű védelmet kellett kapniuk.
– A fogyasztói identitás a legszélesebb körű identitás. Minden polgár naponta legalább egyszer a fogyasztó szerepébe lép, ezért a törvénytervezetben a vásárlás folyamatának legfontosabb szereplője a vásárló. A polgárok érdekeinek figyelembe vétele mellett az is fontos szerepet játszott a törvény kidolgozásánál, hogy a szerbiai jogszabályokat fokozatosan összhangba kell hozni az EU törvényeivel. A szóban forgó törvénytervezet 15 európai direktívát tartalmaz. A Szerbiai Képviselőház reményeink szerint legkésőbb június folyamán elfogadja a fogyasztóvédelmi törvényt – fogalmazott Šarenac, a folytatásban pedig felvázolta, hogy véleménye szerint melyek a legjelentősebb újdonságok: a gyártónak a legtöbb közfogyasztási cikkre (leszámítva a mindennap használatban lévő termékeket) legalább kétéves garanciát kell biztosítania, az eladó a vásárlás előtt írott formában köteles felvilágosítani a vásárlót az adott produktumról, illetve a vásárlás feltételeiről, az árakat a jövőben adóval együtt és jól olvashatóan kell minden terméken feltüntetni, a vásárló és az eladó a jövőben peren kívül is megoldhatja a kisebb értékű áruk miatt kialakult nézeteltéréseket.
Az EU 2009-ben az IPA alapokból 2,9 millió eurót hagyott jóvá Szerbia számára a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó projektumok megvalósítására, közölte Šarenac, majd hozzátette, hogy ezt az összeget csak az új törvény elfogadása után használhatják fel.
Bár a törvény még néhány hónapot várat magára, a polgárok, illetve a fogyasztók holnaptól személyesen, valamint telefonon kérhetnek tanácsot Szerbia első Fogyasztóvédelmi Központjában, amely Belgrádban, a Beograđanka 19. emeletén nyílik meg délelőtt 11 órakor.
– A központban minden polgár segítséget kérhet fogyasztói problémájának megoldását illetően. Az ingyenes 0800-103-104 telefonszámon a polgárok az ország bármelyik településéről feltehetik kérdéseiket, valamint bejelenthetik észrevételüket bizonyos eladókkal, jogaik megsértésével kapcsolatban. Természetesen személyesen is tanácsot kérhet bárki a központban, amelyen belül működni fog egy oktatói centrum is, ahol előadások keretében tervezzük közelebb hozni a polgárokhoz a fogyasztóvédelem fogalmát, valamint egy médiaközpont, amely a médiumokkal és egyéb szervezetekkel tartja majd a kapcsolatot. A Fogyasztóvédelmi Központ munkájába a civil szervezeteket is bevonjuk, valamint a jogi egyetem végzős hallgatói is közre fognak működni – ismertette a minisztérium munkatársa, a folytatásban pedig közölte, hogy a jövőben valószínűleg Szerbia-szerte alakulnak ilyen központok, ezeket azonban már a civil szervezetek alakítják meg az IPA-projektek keretében kiutalt pénzekből.
A beszélgetés végén Šarenac emlékeztetett arra, hogy a minisztérium szervezésében március 12-től a mai nappal bezárólag megrendezésre került a Fogyasztók Hete. – A múlt hét folyamán a polgárok 11 üzlethálózat boltjaiban a 24 leggyakrabban vásárolt szerbiai terméket szerezhették be kedvezményes áron. Az akció a kereskedők és a termelők számára valójában oktató jellegű. Ilyen módon lehetőséget kaptak társadalmi felelősségérzetük fokozására. Ennek a felelősségérzetnek nemcsak az ilyen akciók során kell hangsúlyt kapnia, hanem mindennapos megszokássá, az élet normális részévé kell válnia – emelte ki a minisztérium munkatársa.
A CIVILEK BIRÁLNAK
Edina Popov, a Fogyasztók Szerbiai Egyesületének elnöke kevésbé lelkes hangnemben nyilatkozott a fogyasztóvédelmi törvénytervezetről, amely szerinte valóban sokkal jobb a már meglévő törvénynél, de még véletlenül sem tökéletes és átfogó.
– Egyesületünk észrevételeit és kiegészítő ötleteit el is juttatta a kereskedelmi minisztériumhoz, azt viszont még nem tudom, hogy ezekből bármit is beépítettek-e a törvénytervezetbe, ez majd csak a végléges változat bemutatása után derül ki. Véleményünk szerint a törvénytervezetből néhány igencsak fontos európai direktíva kimaradt. Ezek közül egyik a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozik. Ez a direktíva többek között azt gátolja meg, hogy a hátrányos kölcsönszerződések, valamint a megtévesztő reklámok ne veszélyeztessék a fogyasztók gazdasági érdekeit, és ne késztessék őket hátrányos üzletek megkötésére – nyilatkozta Popov, a továbbiakban pedig közölte, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek tevékenységének szabályozását is szükségesnek tartják, mivel nem jó, hogy bárki alakíthat fogyasztóvédelemmel foglalkozó egyesületet.
– Ellenőrzés nélkül az is előfordulhat, hogy valaki, mondjuk egy eladó, érdekből alakít ilyen profilú civil szervezetet, hogy később befolyásolja és félrevezesse a vásárlókat – hangsúlyozta Popov.
A fogyasztóvédelem világnapján Saša Dragin mezőgazdasági miniszter a témához kapcsolódóan a tavaly elfogadott biztonságos élelemről szóló törvényt dicsérte, továbbá kijelentette, hogy Szerbiában a polgárok egyre jobb minőségű élelmet vásárolhatnak, mivel az illetékes felügyelőségek szigorú ellenőrzéseket hajtanak végre. Popov ezzel a kijelentéssel sem ért egyet, és szerinte megkérdőjelezhető, ahogyan a mezőgazdasági miniszter a szóban forgó törvényt végrehajtja.
– Ezen a téren is hiányoznak az európai mércék és direktívák. A szerbiai élelmiszeriparban az európai követelményeknek megfelelő szabályzatokat kellene érvényesíteni, amelyeket a termelőknek tiszteletben is kellene tartania. Az államnak az ellenőrzés pontos rendszerét kell kiépítenie, amely alapján egyértelművé válik, hogy mely termékeket kell minőségtelennek nyilvánítani, majd ennek függvényében kivonni a forgalomból, és erről természetesen értesíteni a fogyasztókat. Azt is fontosnak tartom, hogy a fogyasztókat képviselő civil szerveztek az államtól és a termelők üzleti érdekeitől függetlenül hajthassanak végre minőség-ellenőrzéseket. Összefoglalva, egyáltalán nem szabad annyira elégedettnek lenni Szerbiában az élelem minőségével – vélekedett Popov.
