A közelmúltban vidékünkön rendhagyó kezdeményezéssel fordultak a zentai és tornyosi roma egyesületek a község polgármesteréhez. Az indítvány lényege, hogy a rászoruló romák a nekik juttatott segélyt céleszközként használhassák fel. Azt szeretnék elérni, hogy a folyósított összeg egyik részéből csak élelmiszert tudjanak vásárolni, a másik részét pedig a kommunális szolgáltatások kifizetésére költsék. A tervüket a zentai Kali Jakh (Fekete Szem) és a tornyosi Romano Drom (Romák Útja) szervezetek elöljárói eljuttatták a zentai polgármesterhez, a községi szociális központ igazgatójáhozés a rendőrállomás parancsnokához.
– A szociális segéllyel az a baj, hogy vannak, akik nem arra költik a pénzt, amire valójában kapják. A kapott összeg esetükben 3-4 nap alatt elfolyik, azután viszont élelem nélkül maradnak a gyerekeik – ecsetelte a helyzetet Maros Antal, a zentai Kali Jakh Polgári Egyesület közgyűlésének az elnöke. Elképzelésük szerint egyfajta szociális pasztorálás formájában oldanák meg ezt a problémát, mégpedig úgy, hogy ezek a családok lebontva, akár naponta vagy hetente kapnának egy bizonyos összeget, amiből csupán az alapélelmiszerekre költhetnének. Két évvel ezelőtt a szociális központ igazgatónője is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő a zentai önkormányzatnál, most pedig a roma szervezetek is ebben látják a gond megoldását. Maros ugyanakkor megemlítette azt is, hogy egy másik elképzelésük szerint a szociális központtal és a kommunális vállalattal karöltve 10-10 roma elhelyezkedését segítenék féléves időtartamra. A roma elöljáró szerint a munkába állással sikeresebben vennék fel a harcot a bűnözéssel szemben is.
– Az akciónk arról szólna, hogy a segély felét a boltosnak adnák oda az érintettek azzal, hogy ezt az összeget egy hónapon keresztül csupán élelmiszerekre fordíthatnák, alkoholt és kávét viszont nem vásárolhatnának – mesélt a kezdeményezésről Kolompár György, a Kali Jakh elnöke. A segély másik feléből a számlákat kellene kifizetniük az érintetteknek, valamint a gyerekekre is elkölthetnék a pénzt.A zentai Kali Jakh és a tornyosi Romano Drom egyesületek egyébként már négy éve tevékenykednek. Megalakulásukkor mindkét szervezet a roma gyerekek továbbképzését és a fiatalokkal való foglalkozást tűzte ki céljául, s szerintük ezt el is érték. – A szkeptikusok azt mondhatják, hogy nem történt érdemi előrelépés, de ha azt nézzük, hogy ezt megelőzően a régiónkban senki sem foglalkozott a cigányság sorsával, akkor mégis érzékelhető a fejlődés. Tudni kell, hogy a roma gyerekek lényegében most is idegen nyelven tanulnak az iskolákban.
Nincs szegregált roma oktatás, és nincsenek ehhez megfelelő káderek – jegyezte meg Maros, s hozzátette, hogy a gyerekek a szocializálódásuk érdekében nem is igényelik az anyanyelvű oktatást. Mint mondta, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Csongrád Megyei Roma Önkormányzattal karöltve éppen emiatt pályáztak meg egy zentai és egy tornyosi lurkóház kialakításáról szóló projektet, amelynek az lényege, hogy olyan oktatást biztosítsanak, ami nincs benne a hivatalos tantervben. – Ez pedig az anyanyelvüknek, a népük kultúrájának és szokásainak a megtanítása és a vallási nevelés – tudtuk meg Maros Antaltól. Ez az oktatás azt a támaszt adná meg a roma lurkóknak, amelynek megszenvedik a hiányát. Ezidáig ugyanis nem volt nemzeti öntudatuk, nem alakították ki bennük a nemzeti kultúrájuk és az anyanyelvük iránti igényt.Az elmúlt négy év alatt a két roma szervezet több komoly pályázaton vett részt, s többek között elérték azt is, hogy a községi költségvetésből számukra előirányzott pénzt céltudatosan költsék el. A 400 000 dináros juttatásból az utazó diákok útiköltségét fedezték, s egy időben a tornyosi óvodában dolgozó roma asszisztens is ebből kapott támogatást. Jelen pillanatban ebből biztosítanak a roma gyerekeknek tankönyveket, továbbá ebből finanszírozzák a kulturális rendezvényeket is. Ez utóbbiak kapcsán megtudtuk, hogy az idén Szent György napján megrendezik a romák nemzeti ünnepét. Ennek az összegnek köszönhetően a községen kívül is be tudtak mutatkozni az egyesületek tánccsoportjai, sőt a terveik között szerepel a színjátszó csoportok megalakítása is. Az egyesületek részt vesznek különféle társadalmi aktivitásokban, s elindult egy olyan tevékenység is, amelynek köszönhetően a roma gyerekek bekapcsolódhatnak a középiskolai és az egyetemi oktatásba.
– Lehet, hogy mindez ellenérzést vált ki a többségi nemzet soraiban, de tudni kell, hogy az tesz naggyá egy nemzetet, ahogyan a kisebbségekkel bánik. Márpedig a romák halmozottan kisebbségieknek számítanak. Mi magyarok is kisebbségben vagyunk Szerbiában, a romák pedig még inkább – hangsúlyozta Maros. – Nagy lépést tettünk előre, ha csak a tíz évvel ezelőtti helyzetünket hasonlítjuk a jelenlegihez – jegyezte meg Rostás Péter, a tornyosi Romano Drom egyesület tagja, majd hozzátette, hogy most már van roma nemzeti tanácsunk, vannak politikusaik, tanítóik és egyetemistáik is, a kultúrcsoportjuk pedig Vajdaság szinte összes városában fellépett már. Péter szerint 500 éves lemaradást pótoltak be alig néhány év alatt. – Azok a középiskolába járó roma diákok, akiknek sikerül megtartaniuk a 3,00-as tanulmányi átlagot, havi 5000 dináros ösztöndíjban részesülnek – tudtuk meg Rostás Laurától, a Romano Drom elnökétől, aki egyébként a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója, s jelenleg roma asszisztensként dogozik a tornyosi óvodában. Laura elmesélte, hogy a község területén az egészségügyi, a kereskedelmi és a közgazdasági középiskolákban is vannak roma nemzetiségű tanulók.
– Én jelenleg 16 középiskolát felügyelek Észak-Bánátban, és ezek a tanulók háromhavonta kapják az ösztöndíjat, így motiválják őket. Ha 3,00 alá esik az átlaguk, akkor automatikusan megszakítják az összeg folyósítását – mesélte Laura, s hozzáfűzte: ha ezek a diákok javítanak, és újra elérik a megadott tanulmányi átlagot, akkor ismét kézhez kapják az ösztöndíjukat. – A középiskolásokhoz hasonlóan az egyetemre járó romák is anyagi támogatásban részesülnek az illetékes minisztériumtól és a magyarországi Roma Edukációs Alaptól. Egyébként tartományi szinten 300 középiskolában és 250 egyetemen tanuló romát tartanak nyilván, a község területén pedig 6-an az egészségügyi középiskola, 3-an a közgazdasági és kereskedelmi középiskola diákjai. Az egészségügyi iskolába járó roma tanulóknak van felsőfokú előkészítő programjuk is. Ennek keretében ketten járnak rendszeresen Újvidékre, vagyis így nemsokára valószínűleg az Újvidéki Egyetem általános orvosi karán folytatják a tanulmányaikat – tudtuk meg a tornyosi óvoda roma asszisztensétől.
