Putyin ésTadić– Nagyfokú egyetértés (Fotó: Beta)
Putyin és Boris Tadić szerb államfő zárt ajtók mögött tárgyaltak több mint száz percig, vagyis hatvan perccel tovább, mint ahogyan azt a protokollban meghatározták. A miniszterelnök és az államfő is sikeresnek minősítette a beszélgetést.
– Putyin biztosított arról, hogy a Déli Áramlat kiépül a következő néhány évben. A nemzetközi politika kérdésében teljes mértékben egyetértünk. Szerbia szuverenitásának megőrzése tekintetében Oroszország szerepe az ENSZ-ben, illetve a Biztonsági Tanácson belül kiemelkedő – fogalmazott Tadić. Hozzátette: Szerbia számára stratégiai cél az európai uniós csatlakozás, ugyanakkor az ország soha nem hanyagolja el az Oroszországgal kialakított kapcsolatokat.
Putyin megerősítette, hogy Moszkva figyelemmel kíséri Szerbia európai integrációját. Oroszországot nem aggasztja Szerbia igyekezete, hogy az EU tagjává váljon, szögezte le Putyin.
– Moszkva és Belgrád közösen dolgoznak azon, hogy Szerbia európai integrációja ne veszélyeztesse az orosz–szerb kapcsolatokat – hangsúlyozta az orosz kormányfő, majd kijelentette, hogy a két ország a jövőben fokozza a gazdasági és kereskedelmi együttműködést. Ez így normális, hiszen több évszázados együttműködés áll mögöttük, szögezte le Putyin.
Az energetika területén nem a Déli Áramlat volt az egyetlen téma a Tadić–Putyin találkozón. A szerb államfő és az orosz kormányfő egyéb energiaügyi projektumokról is beszélgetett.
Tadić Dick Marty szervkereskedelemmel kapcsolatos jelentéséről is szót ejtett. Elmondta, hogy Szerbia szerint egy független ügyésznek kellene kivizsgálnia a gyanú szerint Koszovóban elkövetett bűncselekményeket. Tadić ennek a kezdeményezésnek a támogatását kérte Putyintól az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Az orosz kormányfő ígéretet tett arra, hogy országa támogatja a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat.
– Az összetűzésnél a beszélgetés minden formája jobb. A szerb nemzetnek szuverén joga eldönteni, hogy miként irányítja dolgait az országon belül – nyilatkozta Putyin.
Tadić a nap folyamán több alkalommal is kiemelte a két ország közötti kapocs fontosságát: „Szerbia és Oroszország kapcsolatai történelmi és szellemi alapokon nyugszanak. Országaink megállapodtak abban, hogy a közös érdekekre alapozva kapcsolataikat a jövőnek építik.”
Nagy rendőri jelenlét a szerb fővárosban, Putyint ünneplő emberek – Belgrád a látogatás napján (Fotó: Tanjug)
Az orosz kormányfő a délután folyamán Mirko Cvetković szerb kollégájával is találkozott. Ezt a beszélgetést mindkét köztársasági elnök eredményesnek nevezte. Az orosz és a szerb kormány képviselői ezután tudományos-technológiai, idegenforgalmi és nemzetközi közúti közlekedésről írtak alá megállapodásokat.
A továbbiakban az orosz miniszterelnök a Szerbiai Képviselőházba látogatott el, ahol Slavica Đukić-Dejanović házelnök és a parlamenti képviselői csoportok vezetői fogadták. Đukić-Dejanović reményét fejezte ki, hogy Putyin látogatásának köszönhetően határozott fejlődésnek indul a két ország közötti gazdasági együttműködés.
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője elmondta lapunknak, hogy a házelnök öt percben szólhatott az orosz kormányfőhöz, a frakcióvezetőknek pedig két-két percben kellett összefoglalniuk mondanivalójukat. Pásztor szerint érdekes élmény volt egy nagyhatalom első emberével kezet rázni.
– Felszólalásomban elmondtam, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a kisebbségi frakció szerint Szerbiának mielőbb az EU és a NATO tagjává kell válnia. Ugyanakkor azt is közöltem, hogy gazdasági értelemben Szerbiának Oroszországgal is együtt kell működnie, hiszen ezen a téren jelentősek a lehetőségek. Természetesen ennek az együttműködésnek mindkét ország számára gyümölcsözőnek kell lennie. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a múltban nem mindig így történt – összegezte Pásztor. A kisebbségi frakció vezetőjétől megtudtuk, hogy a parlamenti – elsősorban az ellenzéki – pártok képviselői közül nagyon sokan szinte istenként tekintenek Putyinra. Pásztor hozzátette, hogy bár talán túlzónak hat az „isten” jelző, a látottak és hallottak alapján azonban ez felel meg leginkább a valóságnak. Egyesek mondataiból az derült ki, hogy Oroszország Szerbia számára több, mint stratégiai partner, nyilatkozta Pásztor.
– Ezért is igyekeztem felszólalásomban kicsit reálisabban hozzáállni ehhez a kérdéshez. Az uniós tagság és az Oroszországgal kialakított kapcsolat nem zárja ki egymást. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy a szerbiai politikusoknak nem Oroszország, hanem az ország érdekeit kell szem előtt tartaniuk, amikor a két ország együttműködéséről van szó. Szerbiának meg kell határoznia prioritásait. Ha célunk a mihamarabbi uniós csatlakozás, akkor azokban az esetekben, amikor az EU tagállamai és Oroszország másként vélekednek bizonyos kérdéssel kapcsolatban, Szerbiának nem az orosz álláspontot kell képviselnie. Ezzel kapcsolatban a Nobel-békedíj átadásának kérdésére utalnék, ami egyértelműen károsan hatott Szerbia uniós integrációjára – fogalmazott Pásztor.
A kisebbségi frakció vezetője szerint nagy probléma, hogy Szerbia külpolitikája ennyire csapongó. Az egyik nap úgy tűnik, hogy az EU számít Szerbia első számú stratégiai partnerének, másnap viszont már úgy látszik, hogy Oroszország, állapította meg Pásztor. Hozzátette: ez nem kelti komoly ország benyomását.
