A nemzeti tanácsok által kiemelt jelentőségűnek minősített kulturális intézmények körüli vita valószínűleg egy tartományi képviselőházi rendelet elfogadása után oldódik majd meg – közölte dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Erről egyeztek meg tegnap Szabadkán a magyar, a horvát és a bunyevác nemzeti tanácsok képviselői Saša Vučinić polgármesterrel és Ljubica Kiseličkivel, a polgármester oktatási és művelődési kérdésekért felelős tanácsadójával.
– Tudjuk, hogy az MNT tavaly ősztől Vajdaság-szerte mintegy 40 kulturális intézményt jelölt meg kiemelt jelentőségűnek. Az is ismeretes, hogy ezen kulturális intézmények körül – elsősorban Szabadkán – bizonyos problémák merültek fel. A tartományi képviselőházi rendeletről két héttel ezelőtt tárgyaltam Bojan Pajtić tartományi kormányfővel. A végrehajtási rendeletben a tartomány – élve alkotmányos és törvényes jogaival – meghatározná azokat a kritériumokat, amelyek alapján kiemelté lehet nyilvánítani egy kulturális intézményt, illetve meghatározná, hogy az igazgatóbizottságot, az igazgatóválasztást, vagy az alapító okiratokat illetően mi a kiemeltté nyilvánítás következménye. Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a tartomány hajlandó ennek a rendeletnek az elfogadására – összegezte Korhecz a tegnapi sajtótájékoztatóján.
Lapunk kérdésére, hogy a képviselőházi rendeletre azért van-e szükség, mert a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem fogalmaz egyértelműen a kulturális intézmények kiemeltté nyilvánítását illetően, az MNT elnöke elmondta, hogy a kultúráról és a nemzeti tanácsokról szóló törvények nincsenek teljesen összehangolva. Az ellentmondásokat egy végrehajtási jogszabállyal lehet a leghatékonyabban áthidalni – közölte Korhecz.
– Másrészt azért van szükség a rendeletre, mert a szóban forgó jogszabályok egyike sem határozta meg, hogy milyen kapcsolatnak kell fennállnia a nemzeti kultúra és adott intézmény között ahhoz, hogy kiemeltté lehessen nyilvánítani – magyarázta Korhecz.
Korhecz a sajtótájékoztató folytatásában elmondta, hogy az MNT értesült a nyelvhasználati jogok aktuális, a Földhivatal, illetve annak különböző regionális kirendeltségei részéről elkövetett megsértéséről.
– Bizonyos kataszterek nem fogadják el a hivatalos magyar nyelven készült okiratokat és fordításra kötelezik a polgárokat. Ez durva alkotmány- és jogsértésnek számít. Emiatt eljárást kezdeményezünk a jogsértők ellen a köztársasági ombudsmannál. Szerbia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában is arra kötelezte magát, hogy elfogad minden hivatalos kisebbségi nyelven készült okiratot a hivatalos eljárások során. A Földhivatal tehát nemcsak törvényt sért, hanem megsérti Szerbiának a nemzetközi jogban foglalt törvényerőnél erősebb jogszabályban foglalt kötelezettségeit is – fogalmazott Korhecz.
A sajtótájékoztató folytatásában kiderült, hogy a tanácsba megérkezett a zentai Gimnázium iskolaszékének javaslata, amelyben Máriás Ildikó igazgatói kinevezésére kérnek jóváhagyást. Az MNT megtagadja a javaslat támogatását – közölte Korhecz.
– Azért nem támogatjuk Máriás Ildikó kinevezését, mert a Gimnázium iskolaszékének két tagja törvénytelen módon került kinevezésre, és az MNT emiatt pert is indított a Közigazgatási Bíróságon. Mivel a törvénytelenül kinevezett személyek szavazataikkal döntően befolyásolták az igazgatóválasztást, megtagadjuk a jóváhagyást. Máriás Ildikó tehát nem lesz a Gimnázium igazgatója – magyarázta Korhecz.
Az MNT elnöke röviden beszámolt a tanács soron következő, április 5-ei ülésének napirendjéről is. A tanács az ülésen várhatóan 35 újabb, ezúttal vegyes tannyelvű általános, illetve középiskolát nyilvánít kiemelt jelentőségűvé, és jóváhagyja majd a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Forum Könyvkiadó Kft., valamint az Európa Kollégium alapszabályát is.
