Vasárnap tartotta Belgrádban alakuló közgyűlését a Szerbiai Új Szociáldemokrácia. A párt vezetője Dušan Janjić , aki politikai elemzőként többször is nyilatkozott a Magyar Szónak különböző politikai történések kapcsán.
Az új pártnak eddig mintegy 4500 tagja van, 50 városi, illetve községi szervezetet alakított, egyiket Magyarkanizsán. A bejegyzés folyamata még nem zárult le. Janjić ezúttal már az új párt megálmodójaként, illetve vezetőjeként nyilatkozott lapunknak terveiről, elképzeléseiről.
Az utóbbi másfél évben olyan gyakran beszélgettünk, hogy talán megengedhető egy személyes kérdés: mi késztette egy új párt megalakítására? A pártok újrajegyzésének folyamata után még mindig sok az olyan minipárt Szerbiában, amelyek papíron ugyan léteznek, de nem sokat lehet róluk hallani…
– Olyan ember vagyok, aki szeret politikával foglalkozni. Azt viszont nem szeretem, amikor mások alakítják a sorsomat. Azt pedig még kevésbé szeretem, amikor szakmailag alkalmatlan és erkölcsileg gyanús személyek teszik ezt. 2003 márciusa után pedig pontosan ilyen személyek váltak meghatározóvá Szerbiában. Többé nem érem be a segítő szerepével, aki elemzői, tanácsadói tevékenységével igyekszik támogatni a hatalmon lévő politikai tényezőket.
– Egyesek talán még emlékeznek rá, hogy részt vettem a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak biztosításáról szóló törvény írásában is, majd amikor láttam, hogy Rasim Ljajić és Kasza József milyen kompromisszumokat hajlandóak elfogadni, akkor kiszálltam a folyamatból. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ha valamit el szeretnék érni, akkor be kell szállnom a politika ringjébe és szavazatokat kell gyűjtenem. Hogy miért éppen most? Mert úgy vélem, hogy az idén, illetve jövőre lezárul Szerbia poszt-miloševići korszaka és ezt a pillanatot tartottam a legmegfelelőbbnek a párt megalakítására.
Bár a vasárnap bemutatott, Jobb életet Szerbiának című programdeklaráció címe igen beszédes, kérem részletezze pártja főbb célkitűzéseit.
– A párt programja alapján talán a legmegfelelőbb megfogalmazás, hogy a SZÚSZ az állami kapitalizmusért küzd. Talán abszurd azt állítani, hogy egy baloldali párt az állami kapitalizmusért küzd, de esetünkben ez így van. Elsősorban az a legfontosabb, hogy Szerbia végre meghatározza saját magát: többek között határozza már meg, hogy hol is vannak az ország határai, hiszen a mítoszokból nem lehet megélni. Másodsorban Szerbiának a polgárok államává kell válnia. Harmadsorban pedig erős parlamentáris állammá kell válnia, amelyben egy erős és felelősségteljes, ám sokkal kisebb kormány irányítja az országot. Gazdasági értelemben támogatnánk a magánszektor fejlődését, az állami szektort pedig megvédenénk a kizsákmányolástól. Fontosnak tartjuk a mezőgazdaság, a falusi környezet és az infrastruktúra fejlesztését. A kritikusok most azt mondhatják, hogy ezek a célkitűzések a Demokrata Párt programjában is megtalálhatóak. A különbség az, hogy a DP-t mágnások pénzelik, illetve irányítják. A kritikusok erre persze azt válaszolnák, hogy pártunk egyik szimpatizánsa és támogatója a rendkívül gazdag Zoran Drakulić. Erre én azt válaszolom, hogy Drakulić olyan ember, aki nem lopással szerezte pénzét és aki a termelésbe fektetett be, tehát adott az országnak. Ne felejtsük el, hogy a magánosítás második körére is sort kell keríteni. Ha Szerbia nem használja ki ezt a második kört – főleg ami Vajdaságot illeti –, akkor saját halálos ítéletét írja alá. Az első körben már tönkretették az ipart, a mezőgazdaságot, Vajdaságot pedig elszegényítették. A SZÚSZ ellenzi, hogy Miroslav Mišković a mezőgazdaságban most ugyanolyan monopolhelyzetet teremtsen magának, mint amilyet korábban a kereskedelem területén szerzett. Nem Miškovićot kifogásoljuk, hanem Tadićot, Dulićot és a többieket, akik a mágnások kezére játszanak. Csakis az állam lehet monopolhelyzetben. Kikötők, partszakaszok, vasútvonalak, utak, vízgazdaságok és a villanygazdaság nem kerülhetnek magánkézbe. És beszéljünk kicsit az ideológiáról is. Pártunk tudja, hogy Szerbiában csak most jön el az ideológia korszaka. Számunkra rendkívül fontos az ideológia. Nem akarjuk úgy végezni, mint Čedomir Jovanović, aki szociáldemokrataként kezdte, liberálisként végezte, holnap pedig talán hirtelen haladóvá, vagy néppártivá válik. Ezt történt a G17 Plusszal is. Szerintünk a politika nemcsak kereskedelem.
A társadalom mely rétegét tervezik megcélozni és szavazóként „meghódítani”?
– A társadalom középső rétegére számítunk, legyenek azok városi, vagy falusi emberek. Azok állnak pártunk fókuszában, akiknek már van, vagy lesz lehetősége segíteni a legszegényebbeken. Elsősorban azok tatoznak elsődleges célcsoportunkba, akik március 25-én Belgrád utcáin tüntettek. Másodlagos célcsoportunk a mezőgazdasággal, illetve az ahhoz kapcsolódó üzleti tevékenységekkel foglalkozó polgárok. Azokat célozzuk meg, akik a munkájukból élnek meg.
A következő választásokon önálló listával kívánnak indulni, illetve lát-e bármilyen esélyt arra, hogy egy fiatal párt önállóan érjen el említésre méltó eredményt?
– A választásoknak biztosan nem egyedül vágunk neki. A közeljövőben megismertetjük a közvéleménnyel „árnyékkormányunkat”. Ezt a kormányt nemcsak pártunk tagjai alkotják majd. Két lehetséges partnert már a vasárnapi alakuló ülésünkön bemutattunk, a Dragoljub Kojčić vezette Szerbia 21 pártot és Zaharija Trnavčević Gazdag Szerbiáért Mozgalmát. Emellett a Zoran Drakulić köré összegyűlt sikeres üzletemberek is felsorakoznak majd pártunk mögött. Kisebbségi pártokkal szintén kapcsolatba léptünk már. Olyan pártokról van szó, amelyek önállóan nem érnének el jelentősebb eredményt. Környezetvédelmi, tehát az úgynevezett zöld pártokkal szintén kapcsolatban vagyunk. Olyan listát szeretnénk majd összeállítani, amely nagyjából 400 ezer szavazatot képes megszerezni. A részletekkel, a partnerekkel kapcsolatban azonban majd a párt bejegyzése után állunk ki a nyilvánosság elé. „Tiszta” önéletrajzzal és elképzelésekkel rendelkező embereket látok pártunkban, illetve pártunk közelében.
Említette a kisebbségi pártokat. Ha nem titok, a vajdasági magyar politikai pártok vezetői közül is tárgyalt már valakivel?
– Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével próbáltunk meg összehozni egy találkozót, de elfoglaltságaink miatt ezt sajnos eddig nem sikerült összehozni. Egyelőre. A VMSZ-t eddigi tevékenysége és tevékenységének folytonossága alapján olyan pártnak tartom, amellyel létrejöhetne a stratégiai partnerség.
