A Nemzeti Beruházási Tervért (NIP) felelős minisztérium február 22-én ismertette a NIP keretében idén megvalósítandó projektumok listáját. A vajdasági kormány tiltakozását fejezte ki a listával kapcsolatban, és annak módosítását, illetve több vajdasági projektum jóváhagyását követelte. Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselője több mint egy hónappal a lista közzététele után lapunknak kijelentette, hogy semmi esetre sem fognak elállni abbeli követelésüktől, hogy az illetékes minisztérium módosítsa döntését.
A NIP keretében idén összesen 26,052 milliárd dinár értékben 389 projektum kerül pénzelésre Szerbia-szerte. A vajdasági projektumokra 4,4 milliárd dinárt irányoztak elő. Ezek közt szerepel a 10-es közlekedési folyosó északi ágának, az Újvidék–Horgos közötti szakasznak a megépítésére vonatkozó projektum is, amelyre a NIP-ért felelős minisztérium 4 milliárd dinárt hagyott jóvá. Ha ezt az összeget nem számítjuk, akkor Vajdaságban idén nem egész 400 millió dinár értékben 12 projektumot fognak kivitelezni a NIP keretében. A tartományi kormány kitart amellett, hogy az utóbbi számítás a helyes, amelynek értelmében Vajdaságba a beruházási terv rendelkezésére álló keret nem egész 1,8 százaléka kerül, az illetékes minisztérium azonban továbbra sem áll el saját állításától, miszerint Vajdaságban 2010-ben 20 projektum valósul meg valamivel több mint 6 milliárd dinár értékben. Érdemes megemlíteni, hogy a projektumok listáján sokszori vizsgálat után sem sikerült felfedezni 20 vajdasági projektumot és a 6 milliárd dinár végösszeget sem sikerült kiszámolni.
Az illetékes minisztérium évek óta azt hangsúlyozza, hogy a projektumok jóváhagyásakor külön odafigyelnek az ország fejletlen régióira. Ehhez képest idén Szerbia 37, hivatalosan is legfejletlenebbnek titulált községe közül 26 számára összesen 2,7 milliárd dinár értékben hagytak jóvá eszközöket. A különbségek érzékeltetése miatt meg kell említeni, hogy Belgrádnak 7,4 milliárd, 14 közép-szerbiai községben és városnak, amelyek nem számítanak fejletlennek több mint 4,2 milliárd– ebből Kragujevacnak 1,1 milliárd, Kruševacnak 649 millió, Kraljevónak 206 millió, Jagodinának 274 millió, Nišnek pedig 708 millió – dinárt ítéltek oda különböző projektumok finanszírozására. Az is említésre méltó, hogy amikor összehasonlítottuk az idei és a tavalyi projektumok listáját, akkor az idei 389-ből 143 ugyanaz volt, mint tavaly. A 143 projektum esetében leggyakrabban a község, a projektum, de még az összeg is teljes mértékben megegyezett a tavalyival, és azt sem tüntették fel, hogy bizonyos projektumok esetében esetleg a kivitelezés második vagy esetleg harmadik szakaszáról van-e szó.
A tartományi kormány azt is a minisztérium szemére vetette, hogy a döntéshozatalkor nem tartotta tiszteletben azt a listát, amellyel a tartomány 2009 végén pályázott. Ugyanis a tartomány minden projektum esetében megjelölte, hogy ezek közül melyiket tartja fontosnak, illetve kevésbé fontosnak. A tartomány számára jóváhagyott 12 projektum közül a tartomány pályázatában hatot tüntetett fel jelentősként, kettőt kevésbé fontosként, négy jóváhagyott projektum pedig nem is szerepelt a tartomány listáján. A tartományi kormány február végi ülésén követelte, hogy a NIP-ért felelős minisztérium módosítsa döntését, a tartomány hatásköreiről szóló törvény 75. szakaszának értelmében tartsa tiszteletben a tartomány javasolta projektumokat, a Vajdaságra vonatkozó projektumok listájáról törölje a 10-es közlekedési folyosót, és hagyjon jóvá a tartomány számára legalább még 28 projektumot, amelyek listáját a tartományi kormány az ülésen készített határozatában fel is tüntetett.
2007-ben és 2008-ban a NIP-ért felelős minisztérium folyó évi keretének megközelítőleg 5 százalékát hagyta jóvá Vajdaság számára, 2009-ben 1,2 százalékát, az idei mutatót pedig már írásunk elején részleteztük.
ELVENNI IGEN, (VISSZA)ADNI NEM
Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga köztársasági parlamenti képviselője három héttel ezelőtt Szabadkán egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy amennyiben a NIP-ért felelős minisztérium nem módosítja döntését, akkor a párt Mirko Cvetković kormányfőnél tesz panaszt. Lapunk kíváncsi volt rá, hogy az azóta eltelt időszakban történt-e bármi érdemben a témát illetően. Jerkov a következőket nyilatkozta a Magyar Szónak:
– Kalanović miniszterasszonynak írásban továbbítottam kérdéseimet. Azt szerettem volna megtudni, hogy mi alapján döntött a minisztérium az idei keret szétosztásakor, illetve miért ítéltek meg Vajdaságnak ennyire jelentéktelen összeget. A miniszter asszony válaszával nem voltam elégedett, ezért újabb kérdéseket tettem fel neki írásban, hogy minél több információt sikerüljön begyűjteni a témával kapcsolatban. A válaszra még várunk, amint ezt megkapjuk, ismertetni fogjuk a szerb kormány minden tagjával. Eszünk ágában sincs elállni ennek a problémának a megoldásától.
Szemmel látható, hogy a köztársasági kormány – vagy legalábbis a NIP-ért felelős minisztérium – sehogy sem akarja megérteni, hogy Vajdaság igenis Szerbia része, vélekedett Jerkov. Kijelentését a folytatásban azzal magyarázta, hogy a köztársasági illetékesek a vajdasági projektumok pénzelését általában a következő magyarázattal utasítják el: „Vajdaságnak saját alapjai vannak, tessék ezekből pénzelni a projektumokat”.
– Számomra ez úgy hangzik, hogy a köztársaság számára Vajdaság nagyon is jó, amikor termelni kell és meg kell tölteni az állami költségvetést, de akkor már nem jó, amikor abból a pénzből kér, amiért megdolgozott – hangsúlyozta Jerkov.
ELÉGEDETT POLGÁRMESTEREK
A bánáti Magyarcsernye egyike azoknak a községeknek, amely Az infrastruktúra fejlesztése Szerbia 40 legfejletlenebb községében elnevezésű program keretében idén valamivel kevesebb mint 30 millió dinárt kap a Vojvoda Stepa falu utcáinak karbantartására és aszfaltozására a beruházási terv keretéből. Pera Milankov, Magyarcsernye polgármestere lapunknak megerősítette, hogy a község már tavaly is ugyanekkora összeget kapott a program keretében, amely Szerbia-szerte 40 községet foglal magába, ebből azonban csak három vajdasági: Magyarcsernye, Zichyfalva és Bégaszentgyörgy. A polgármester hozzátette, hogy a korábbi évekhez képest ez igencsak nagy befektetésnek számít. Milenkov azt is megerősítette, hogy a NIP-ért felelős minisztérium munkatársai az idei keret szétosztása előtt találkoztak Szerbia polgármestereivel, akik személyesen fejthették ki véleményüket, hogy mely projektumokat tartják jelentősnek.
– Elégedett vagyok a minisztérium munkájával, a többi minisztériumnak is jobban oda kellene figyelnie azokra a különbségekre, amelyek mondjuk Belgrád és a legfejletlenebb községek között alakultak ki. Az ország gazdasági politikájának minden régiót közelebb kellene egymáshoz hoznia – hangsúlyozta Milankov.
Zombor a NIP-ből idén 85 millió dinárt kap utak építésére. Ez egyike azoknak a jóváhagyott projektumoknak, amelyekre a tartomány nem is pályázott. Nemanja Delić, Zombor polgármestere közölte lapunkkal, hogy a szóban forgó projektumra, vagyis a monostorszegi gáttól a bácskertesi szántóföldekig épülő útszakaszra a város önállóan pályázott.
– A projektum rendkívül fontos Zombor és Apatin község számára, hiszen annak függvényében várhatóan növekszik a helyi önkormányzatok, valamint a vízgazdasággal és erdészettel megbízott helyi közvállalatok kapacitása – összegezte Delić, aki azt is elmondta, hogy a város 4 millió eurót kap a Zombor hatásköréhez tartozó települések vízellátásának javítására. A szóban forgó összeg 40 százalékban donáció, 60 százalékban pedig hitel, közölte a polgármester, a folytatásban pedig ő is megerősítette, hogy a NIP-ért felelős minisztérium találkozót szervezett a községek, városok illetékeseivel. Zombor polgármesterétől azt is szerettük volna megtudni, hogy miként vélekedik arról a tényről, hogy Vajdaság ebben az évben a NIP keretének csak 1,8 százalékában részesül. Delić a következőket válaszolta:
– Sosincs elég pénz a projektumokra. Minden egyes szerbiai régióban szükség lenne fokozni a nagybefektetéseket. A szerbiai költségvetésből idén minden egyes helyi önkormányzatba kevesebb pénz jut. Az illetékesek véleményem szerint keveset törődnek a helyi önkormányzatok igényeivel, az államhatalom más szintjeinek döntéseit ezúttal azonban nem értékelném.
