Verica Kalanović
Amikor a Nemzeti Beruházási Tervért (NIP) felelős minisztérium február végén nyilvánosságra hozta az idén támogatandó projektumok listáját, nagy volt a felháborodás Vajdaságban. A témával és a döntéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel felkerestük az illetékes minisztériumot. Verica Kalanović, a NIP-ért felelős miniszter válaszai írásban érkeztek.
– A NIP-ért felelős minisztérium állásfoglalása szerint Vajdaság ebben az évben mekkora összeget kap a NIP eszközeiből?
– A NIP eszközeiből Vajdaságban idén megközelítőleg 6 milliárd dinár értékben pénzelünk projektumokat.
– A vajdasági kormány szerint a 10-es közlekedési folyosót nem kellene tartományi projektumnak tekinteni, hiszen egy autópálya megépítése a köztársaság érdeke is. Hogyan vélekedik erről? Ha pedig tartományi projektumról van szó, akkor az összegek szétosztásáról szóló határozatban a befektetés helye rubrikában miért szerepel a „köztársaság” meghatározás?
– A NIP keretéből pénzelt projektumok nem tartományi és köztársasági felosztás szerint csoportosulnak, hanem jelentőségük alapján helyi, regionális és nemzeti projektumokra osztjuk fel őket. Minden nemzeti szempontból jelentős projektum mellett a befektetés helyeként a köztársaság szerepel, Vajdaság pedig a Szerb Köztársaság része. Hogy néhány nemzeti szempontból jelentős projektum Vajdaság területén valósul meg, abból csakis haszna származhat a tartománynak. Egyébként a 10-es közlekedési folyosó megépítése elsőbbséget élvez a NIP eszközeinek szétosztásakor. Erről a prioritásról az infrastruktúráért felelős nemzeti tanács határozott, amelynek elnöke Boris Tadić, egyik tagja pedig Bojan Pajtić. Az idén kiépítendő szakaszt a folyó évi köztársasági költségvetésről szóló törvény és a NIP keretének szétosztásáról szóló határozat is előirányozza, tehát minden teljes összhangban van az erre vonatkozó jogszabályokkal. A költségvetésről szóló törvényt 2009 decemberében fogadta el a köztársasági parlament, és emlékezetem szerint egyik vajdasági képviselő sem tett megjegyzést a 10-es közlekedési folyosóra vonatkozó szakaszra.
– Milyen kritériumok alapján dönti el a minisztérium, hogy adott évben mely projektumokat pénzeli?
– A szerb kormány elfogadott egy kritériumrendszert, ennek alapján történik a pályázatok szűrése első körben. A minisztérium a végleges döntés előtt figyelembe veszi egyes projektek igazoltságát gazdasági szempontból, azok valós szükségszerűségét és kivitelezésük technikai lehetőségeit. A 2010-es évre vonatkozó döntést intenzív tárgyalások előzték meg a vajdasági helyi önkormányzatok képviselőivel.
– A fejletlen régiók elsőbbséget élveznek a keret szétosztásakor?
– A minisztérium tavaly kezdte meg kivitelezni és az idén is folytatja Az infrastruktúra fejlesztése Szerbia 40 legfejletlenebb községében cím alatt futó programot. Ez a program Vajdaság területén Zichyfalva, Bégaszentgyörgy és Magyarcsernye községeket öleli fel, amelyek a rendelkezésünkre álló hivatalos kimutatás alapján Szerbia legfejletlenebb községei közé tartoznak. Ezekben a községekben ebben az évben 5 kilométer út- és utcaszakasz kerül kiépítésre, valamint egy víztisztító rendszer.
– Számításaink szerint 26 fejletlennek számító szerbiai községbe ebben az évben a NIP keretéből 2,7 milliárd dinár kerül. Összehasonlításképpen: Belgrádban 7,4 milliárd, 14 közép-szerbiai, nem fejletlennek számító községben és városban pedig több mint 4,2 milliárd dinár értékben támogatnak projektumokat a NIP eszközeiből. Nem tartja igazságtalannak ezt az arányt?
– Az állam és a NIP-ért felelős minisztérium felelőssége, hogy egyenlő fejlődési lehetőséget biztosítson Szerbia minden egyes régiójának. Éppen ezért a rendelkezésre álló összegeket tervszerűen irányítjuk a legfejletlenebb községek felé. Természetesen mindig figyelembe kell venni egyes fejletlen községek lehetőségeit a projektumok megvalósítására. Ugyanakkor Szerbia átfogó fejlődése miatt muszáj serkenteni a városok további fejlődését, hiszen a városok egy egész régió fejlődésének a motorjai.
– Miért van az, hogy a NIP keretében pénzelt 389 projektum közül 143 teljes mértékben megegyezik a tavaly pénzelt projektumokkal?
– Számos projektumot, mint mondjuk egy szennyvízelvezető hálózatot, nem lehet egy év alatt kiépíteni. Éppen ezért amikor ismertetjük a NIP projektumait, akkor régi, illetve már elkezdett és új projektumokról beszélünk.
– A döntéshozatal előtt a minisztérium mennyire veszi figyelembe egyes községek sajátos igényét? Feltűnt, hogy egyetlen vajdasági községben sem támogatják az ivóvíz minőségének javítására irányuló projektumokat, pedig tudvalevő, hogy egész Szerbiát tekintve Vajdaságban a legrosszabb minőségű az ivóvíz.
– A minisztérium előtt nagyon is ismeretesek Vajdaság különleges igényei a vízellátásra vonatkozólag. Éppen ezért nagy erőfeszítésekkel igyekszünk szisztematikusan megoldani ezt a problémát. A NIP vízellátásra vonatkozó programjai között a Német Fejlesztési Bankkal fog megvalósulni a Megoldás a közepes községek vízellátására munkacímet viselő projektum. Ennek a programnak a keretében Vajdaságban Pancsova, Zombor, Mitrovica és Versec községek összesen 20 millió eurót kapnak a vízellátás megoldására, javítására. A program három év alatt fog megvalósulni. Ezenkívül a tartományban Verbászon és Kúlán a NIP keretében a szennyvíztisztítás terén történik idén befektetés. Az utóbbi két község 6 településén többek között összesen 31 kilométer helyi szennyvízelvezető rendszer kerül majd kiépítésre. Ez a projektum is többéves, amelynek köszönhetően sikerül majd megoldani az úgynevezett „büdös csatorna” problémáját.
– A vajdasági kormány azt is a minisztérium szemére vetette, hogy a döntéshozatalkor nem tartották tiszteletben a tartomány által megjelölt fontossági sorrendet.
– Ha szisztematikusan szeretnénk megoldani a problémákat, akkor több véleményt kell összhangba hozni. Érdemes feltenni a kérdést, hogy miért jelölte meg valaki prioritásként Mitrovicán, Alibunáron vagy Magyarcsernyén az útépítést, ugyanakkor Zichyfalván vagy Nagybecskereken miért jelölték meg az útépítést kevésbé fontos feladatként. A minisztérium a döntéshozatal előtt találkozót szervezett a polgármesterekkel, akik elénk tárták a községek valós igényét. Annyit még hozzáfűznék, hogy a tartomány, de a vajdasági községek külön is pályázhatnak a minisztériumnál. A minisztérium figyelembe vette a tartomány véleményét is, de ugyanúgy a helyi önkormányzatok által megjelölt prioritásokat is. A jóváhagyott projektumok felét a tartomány javasolta, másik felét pedig a helyi önkormányzatok. Szerintem a regionalizáció és a decentralizáció függvényében ez így helyes.
