2024. november 26., kedd

Megismerni a délvidéki magyarság igényeit

Vajdasági körúton jártak a Jobbik Magyarországért Mozgalom politikusai

Magyarországnak Szerbia esetében nem szabad elkövetnie ugyanazt a hibát, mint amit elkövetett Románia esetében: a délvidéki magyarság érdekeit szem előtt tartva csak feltételekhez kötve szabad támogatnia Szerbia európai uniós csatlakozását, hangsúlyozta tegnap a Magyar Remény Mozgalom sajtótájékoztatóján dr. Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője és dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője.

A Jobbik képviselői azért látogattak Vajdaságba, hogy az itteni politikai élet és civil szféra képviselőitől, egyházi méltóságaitól értesüljenek a magyar közösség gondjairól, számukra fontos kérdésekről.

– A délvidéki magyarságnak szerepet és hangot kell adnia Szerbia uniós csatlakozási folyamatában. Pártunk célja képviselni az elszakított területeken élő magyar testvéreink érdekeit. Szerbiának egyrészt meg kell felelnie az EU támasztotta követelményeknek és az unió különböző normáinak, másrészt pedig tudni kell, hogy melyek a délvidéki magyarság azon nemzeti érdekei, amelyek érvényesülésének meghiúsulása esetén a magyar államnak kötelessége megvétózni Szerbia uniós csatlakozását. Rendszeresen kívánunk a Délvidékre látogatni, folytatni szeretnénk az ilyen jellegű monitoring-küldetést – fogalmazott Morvai.

A Jobbik európai parlamenti képviselője a folytatásban elmondta, hogy látogatásuk alkalmával a délvidéki magyarság képviselői többek között a következő területekre hívták fel figyelmüket: a múltban elkövetett vérengzések feltárása, illetve ennek függvényében a bocsánatkérés és kárpótlás, a vagyon-visszaszármaztatás, a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, a közbiztonság állapota és a mesterséges betelepítés folyamatának kérdése, valamint az egyházi óvodák és iskolák pénzelésének megoldatlansága.

Morvai közölte, hogy Bozóki Antal, az Árgus civil szervezet vezetője egy 420 oldalas jelentést adott át neki a vajdasági magyarság aktuális helyzetéről. Ő ezt a jelentést saját tapasztalatainak csatolása után Štefan Füle bővítési biztosnak adja majd át.

Dr. Gaudi-Nagy szerint a délvidéki magyarság rossz úton halad.

– Azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi magyar politika még mindig előtérbe helyezi az uniós integrációs szempontokat. Ezért tartjuk fontosnak, hogy meghalljuk és megismerjük a délvidéki magyarság igényeit. Sok panaszt hallottunk. Úgy érezzük, hogy a szerb és magyar állam is próbálja elkendőzni ezeket a gondokat. A közösségi jogokat, illetve a nemzet önrendelkezésének kérdését sokkal erőteljesebben kellene érvényesíteni. Ahol a magyar közösség többséget alkot, ott olyan életfeltételeket kell biztosítani, amelyek megfelelnek az Európában példaadó autonómiamodelleknek. Az élet minden területén biztosítani kell a délvidéki magyarság részarányos részvételét. A pénzügyi feltételekről szintén nem szabad megfeledkezni, mivel a területi autonómia egyik legfontosabb garanciális feltétele a pénzek igazságos elosztása – részletezte dr. Gaudi-Nagy.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás