A Julianus-naptárnak megfelelően az ortodox hívek ma ünneplik karácsony böjtjét, amely a legörömteljesebb keresztény ünnep közeledtét jelzi.
A hagyományos köszöntés ilyenkor a családban és barátokkal a “Krisztus megszületett!” amire a “Dicsőség neki!” fordulattal illik válaszolni.
A szokások szerint ilyenkor a családfő kivonul a közeli erdőbe, hogy tölgyfaágat, vagyis úgynevezett badnjakot vágjon, amely az ünneplő család otthonába kerül.
A nap folyamán liturgiákat tartanak a templomokban, a család asztalára pedig böjti étel kerül. Az ortodox karácsonyi menü hagyományosan hús- és alkoholmentes, csak halat, süteményeket, levest, savanyúságot fogyasztanak.
Ez a Jézus születésének ünnepe előtti böjt utolsó napja. A néphagyomány szerint karácsony böjtjének estéjén az emberek nem alszanak, hanem várják karácsony eljövetelét.
A különbség a nyugati katolikus és az ortodox ünnep között abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak, és máshogy értelmezik azt, mint keleti hittársaik. 1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárt, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek előrébb csúsztak – közli a Vajdasági RTV.
