A 19. században állított kereszt. Jól látszik a megrongált és hiányzó kerítésrész. (Góbor Béla)
Valamivel több mint három hónappal ezelőtt Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter Genfben, az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanácsának az ülésén beszámolt az emberi és kisebbségi jogok helyzetéről Szerbiában. A beszámolóban felmutatott eredménnyel mintegy 41 ország képviselője volt elégedett, és megállapították, Szerbiában igencsak magas szinten valósulnak meg az emberi jogok. Az elmúlt egy hét történései mintha más üzenetet hordoznának magukban.
Bezdánban egy hete az autóbusz-állomáson szerb fiatalok csoportja támadt brutálisan a tizenhat éves Balog Eliotra. A támadók egyike bokszerrel csapott az áldozat arcába, ennek és az egyéb ütlegeléseknek a következtében Balog Eliotnak eltört az arccsontja és három helyen a járomcsontja.
Pénteken Temerin központjában hat magyar fiatal egy pékségbe szeretett volna betérni. Ekkor támadt rájuk egy 15 fős, szerb fiatalokból álló csoport. A szerb fiatalok kezdetben csak „szórakoztatni” szerették volna magukat a magyarokkal. A Koszovóhoz fűződő, már jól ismert mondat („Koszovó Szerbia” avagy „Kosovo je Srbija”) kántálására szólították fel a kisebbségi fiatalokat. Azok nem vállalták a nemzeti érzelmektől túlfűtött szerb fiatalok udvari bolondjának szerepét eljátszani, és nem engedelmeskedtek a felszólításnak. Ekkor itt is előkerült néhány bokszer, illetve sörösüveg, amelyek a magyar fiatalok fején törtek szét. A középiskolás K. Cs. súlyos fej, illetve homloksérüléseket szenvedett. Ennek a két esetnek a függvényében vajon még mindig kielégítőnek minősítené bárki is az emberi és kisebbségi jogok megvalósulását Szerbiában?
A Magyar Szó a vajdasági magyar közélet, valamint politikum képviselőinek véleményét kérdezte az események kapcsán.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke lapunknak elmondta, a VMSZ az ügy kapcsán tegnap este tervezett ülésezni, a párt a találkozó után hivatalos közleményben fog keretet adni álláspontjának. A közlemény lapzártáig nem érkezett meg.
Korhecz Tamás, tartományi kisebbségügyi titkár elfoglaltsága miatt lapunknak nem tudta minősíteni a történteket.
A köztársasági emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium ígéretet tett, hogy néhány napon belül lapunknak írásban számol be álláspontjáról.
A tartományi ombudsman irodája tegnapi közleményében viszont mélyen elítéli a Temerinben és Zomborban történt, a magyar kisebbség ellen irányuló támadásokat. A közleményből továbbá az is kiderül, a tartományi ombudsman irodáját az újabb magyarellenes támadásokkal kapcsolatban számos személy, illetve civil szervezet kereste fel. Ezeknek a személyeknek, illetve szervezeteknek a beszámolójából a tartományi ombudsman megtudta, a támadók mindkét esetben szerbül szóltak a magyar fiatalokhoz. A tegnapi közleményben kiemelik, ilyen jellegű támadások esetében az illetékeseknek a büntetőjogi törvénykönyv alapján kell eljárniuk, méghozzá több feltételre alapozva a vádat. Ezek közé tartozik a fizikai támadás, a súlyos testi sérülések okozása, valamint a biztonság veszélyeztetése. Abban az esetben, ha az illetékesek a szóban forgó támadásokat egyszerű verekedésként kezelnék, az súlyosan diszkriminálná a támadások áldozatait, tüntette fel a tartományi ombudsman irodája. Hozzáteszik, a nemzeti alapon történő támadások nemzeti és vallási alapon történő türelmetlenségkeltés miatt büntetendőek. A tartományi ombudsman felszólította az illetékes állami szerveket a tettesek mielőbbi kézre kerítésére. Továbbá követelik az illetékesektől, hogy a közvéleményt mielőbb értesítsék azokról az intézkedésekről, amelyekkel a jövőben tervezik elkerülni az ehhez hasonló incidenseket.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak kihangsúlyozta, ismét bekövetkezett az, amitől mindig is tartott a vajdasági magyar kisebbség. A nemzetek közötti feszültségnek mindig van felszálló és leszálló ága, sajnos ez a szomorú valóság, hallhattuk Józsa Lászlótól, aki a folytatásban eképpen nyilatkozott a legújabb magyarellenes támadásokról:
– A szerb társadalom egy része továbbra sem az Európához való közelítésben és ezen belül a toleráns együttélésben látja a jövőt. Ez egy olyan probléma, amivel huzamosabb ideje kell már szembesülnünk. Erre a problematikára kellett volna megoldást nyújtaniuk a toleranciatáboroknak, különböző rendezvényeknek, illetve vetélkedőknek, ahol a más-más nemzetiségű fiatalok jobban megismerhették volna egymás szokásait, jellemzőit. Ezek a kezdeményezések jók, szükség van rájuk, de tudomásul kell vennünk, hogy ez nem elég.
Az MNT elnöke azt a valós tényt is érintette beszámolójában, miszerint a közrend fenntartása a rendőri szervek dolga. Amennyiben a közrend fenntartása nem valósul meg, abban az esetben tágul a tér azok számára, akik fizikai leszámolásban gondolják „kiélni magukat”, nyilatkozta Józsa László. Hozzáfűzte, a helyi vezetők felelőssége biztosítani a megfelelő rendőri fellépést egy-egy településen, annak érdekében, hogy az ehhez hasonló támadásokra ne kerülhessen sor.
– Tudomásul kell vennünk,egyáltalán nem kockázatmentes világban élünk. Azt viszont mindannyian tudjuk, hogy nem a kisebbséghez tartozó személyek váltják ki ezeket az incidenseket – szögezte le lapunknak adott nyilatkozatában Józsa László.
