Mlađan Dinkić, a G17 Plusz elnöke március végén bejelentette, hogy a párt május 16-i, rendkívüli pártkongresszusán a regionális és helyi pártok illetve polgári csoportosulások uniója is meg fog alakulni. A csoportosulás élén a G17 Plusz áll majd. A részletekről, az unió céljáról, működésének legfontosabb jellemzőiről Jasmin Sečić , a párt szabadkai szervezetének elnöke nyilatkozott lapunknak.
Az unió megalapítására vonatkozó kezdeményezés már aláírásra került. Kik támogatták eddig a kezdeményezést?
– Veroljub Stevanović, az Együtt Šumadijáért elnöke, Boško Ničić, a Krajináért Élek mozgalom elnöke, Mirko Todorović, a Vrnjačka Banjáért mozgalom elnöke, a Todor vállalat tulajdonosa, Goran Paskaljević rendező, valamint Mlađan Dinkić, a G17 Plusz elnöke és Predrag Marković, a párt tiszteletbeli elnöke, a szerbiai parlament egykori házelnöke. Az unióba nemcsak a nagyobb, országos szinten működő politikai pártokat szeretnénk összefogni, hanem a helyi és regionális pártokat, civil szervezeteket, polgárokat és különböző szakegyesületeket is. Az unió alapító közgyűlése május 16-án lesz, egybekötve a G17 Plusz rendkívüli pártkongresszusával. Ekkor döntünk majd az unió végleges elnevezéséről is, szervezeti felosztásáról és pontos programjáról. A betársuló pártok természetesen megőrzik önállóságukat, továbbra is saját programjuk szerint fognak működni.
Mi lesz az unió feladata? Milyen célokat tűztek ki maguk elé?
– Az a célunk, hogy a különböző régiókban, helyi önkormányzatokban élő személyek, akik az adott környék problémáit, igényeit a legjobban ismerik, aktívan részt vegyenek a politikai életben. Ez valójában valós decentralizáció, amely a gyakorlatban is megvalósul, és nemcsak elméletileg létezik. Azt szeretnénk elérni, hogy a polgárok egy-egy régióban választott képviselőjükön keresztül minél többet kérdezzenek, minél aktívabban részt vegyenek a történésekben, a döntéshozatalban. Azért is küzdeni fogunk, hogy a helyi önkormányzatok visszakapják vagyonukat. Erre vonatkozólag a G17 Plusz korábban már átadott egy törvénytervezetet a Szerbiai Képviselőházban, a szóban forgó jogszabály azonban eddig nem került napirendre. Most az unióval küzdenénk azért, hogy ez a törvény elfogadásra kerüljön, és ezáltal az önkormányzatok visszakaphassák vagyonukat. Ez szintén a decentralizáció egyik fontos eleme, a községeknek, városoknak valós vagyonnal kell rendelkezniük. Az unió valószínűleg azért is küzdene, hogy a Szerbiai Képviselőház kétházas legyen. A felső a régiók, az alsó pedig a polgárok háza lenne. E módon a régiók közvetlenebbül kapcsolódhatnának be a döntéshozatalba. Az is egyik célkitűzésünk lenne, hogy a polgármestereket a jövőben közvetlenül a polgárok válasszák, és ne a politikai pártok juttassanak valakit erre a tisztségre, hiszen így általában az került egy-egy önkormányzatban hatalomra, akit az adott párt belgrádi központja kijelölt. A decentralizációt végre kell hajtani, ez az európai uniós csatlakozás egyik feltétele. Nekünk világos ötleteink vannak, hogy a polgárok szempontjából miként lehetne a legsikeresebben megvalósítani ezt a célkitűzést.
Május 16. után már senki sem csatlakozhat az unióhoz, vagy nyitva hagyják az ajtókat az érdeklődők előtt?
– Persze, bárki és bármikor csatlakozhat az unióhoz. Most csak egy folyamat kezdődik el, egy ajtó tárul ki, amit nem zárunk be. Szabadkán még nincs partnerünk, de ez nem azt jelenti, hogy fél év, vagy egy év múlva nem csatlakozik hozzánk valamelyik szakegyesület vagy civil szervezet.
