A Magyar Nemzeti Tanács keddi, kilencedik ülésén elfogadott záradékjavaslatok értelmében a jövőben 36 vajdasági vegyes tannyelvű általános iskola, illetve középiskola számít kiemelt jelentőségűnek. Emellett újabb részletek derültek ki a tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról, a pályázat kiírásának időpontjáról, valamint az elbírálási pontrendszerről.
A kiemelt jelentőségűnek nyilvánított iskolák esetében a Magyar Nemzeti Tanács átveheti az alapítói vagy társalapítói jogokat. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében az MNT a vegyes tannyelvű iskolák 25 százalékát nyilváníthatja kiemelt jelentőségűnek. Vajdaságban 152 intézményben van magyar nyelvű közoktatás.
Joó Horti Lívia, a tanács közoktatási bizottságának az elnöke elmondta, hogy az általános iskolák és a középiskolák esetében is a diákszám volt a kiinduló kritérium. Azok a középiskolák nyerhették el a kiemelt státust, amelyekben legalább 200 magyar diák tanul anyanyelvén, ez a szám az általános iskolák esetében 400. A szórványt illetően a kritériumrendszer a következőképpen alakult: azokban az önkormányzatokban, ahol a lakosság 15 százaléka magyar nemzetiségű, az általános iskolákat illetően a 150 magyar diák volt a meghatározó szám, ahol pedig a lakosság 10 százaléka magyar, ott 100 magyar tanuló volt a követelmény.
Joó Horti kijelentette, hogy mivel a vajdasági magyar közösség szempontjából fontos iskolák közül bizonyos intézmények e kritériumrendszer alapján nem válhattak volna kiemeltté, ezért javaslattételre, illetve ezeknek az iskoláknak a megjelölésére kérték az önkormányzatokat.
A kiemelt státusú általános iskolákban a magyar anyanyelvű diákok 75 százaléka tanul, a megjelölt középiskolákban pedig 85 százalékuk, részletezte dr. Sarnyai Zoltán, a Közoktatási Bizottság tagja
Az MNT döntésének értelmében a következő iskolák számítanak kiemelt jelentőségűnek: az adai Cseh Károly Általános Iskola, a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola, az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola, a péterréveiSamu Mihály Általános Iskola, a horgosi Október 10. Általános Iskola, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, a torontálvásárhelyi Moša Pijade Általános Iskola, a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola, a kishegyesi Ady Endre Általános Iskola, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola, a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola, Szabadkán a Gróf Széchenyi István Általános Iskola és a Majsai Úti Általános Iskola, a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola, a bezdáni Testvériség–egység Általános Iskola, az adai Műszaki Iskola, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Óbecsén a Gimnázium és a Közgazdasági-kereskedelmi Iskola, Zentán a Gimnázium, a Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola és az Egészségügyi Középiskola, a nagybecskereki Gimnázium, Topolyán a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola, valamint a Mezőgazdasági Iskola, Szabadkán a Svetozar Marković Gimnázium, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola, az Egészségügyi Középiskola, a Politechnikai Iskola, a Vegyészeti-technológiai Iskola, az Ivan Sarić Műszaki Iskola és a Zeneiskola, Újvidéken a Svetozar Marković Gimnázium, Zomborban pedig a Veljko Petrović Gimnázium.
A közoktatási bizottság szaktanárok és lektorok közreműködésével 27 magyar nyelvű általános iskolai tankönyvet véleményezett. Három kivételével mindegyiket alkalmasnak találták az oktatásban való alkalmazásra, a tanács pedig támogatta a bizottság véleményezését.
Az MNT elfogadta azt a javaslatot, amely a tordai Ady Endre Általános Iskola önállósulásáról szól. A szóban forgó oktatási intézmény a Banatsko Karađorđevó-i Nikola Tesla Általános Iskola kihelyezett részlegeként működik, de mivel az iskola kilenc tagozatából nyolcban kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás, ezért a helyi önkormányzat már korábban is kérte a tanács támogatását az intézmény önállósulásához. Az MNT közigazgatási hivatala megkezdi a megbeszéléseket az alapítóval, illetve lebonyolítja az intézmény különválásának a folyamatát.
A tanács az ülés végén elfogadta az újvidéki Európa Kollégium, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum Könyvkiadó Intézet alapszabályának véleményezését is.
Az MNT a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázati felhívására, a pályázat lebonyolítására és a kérelmek pontozására vonatkozó határozatjavaslatot is megerősítette.
A Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjára azok pályázhatnak, akik az idén nyernek először felvételt valamelyik szerbiai felsőoktatási intézmény első évfolyamának államilag támogatott képzésére, és magyar nyelven végezték általános iskolai vagy középiskolai tanulmányaikat. A pályázat kiírására a július 10-e és 15-e közötti időszakban kerül sor. A pályázat innentől kezdve augusztus 10-éig lesz nyitva az első, illetve szeptember 10-éig a második körben felvételt nyert hallgatók részére.
Az ösztöndíj összege 120 és 150 euró között alakul majd. A pályázatok elbírálásakor, illetve az ösztöndíj összegének a meghatározásakor az is számít, hogy a hallgató egyetemi vagy főiskolai tanulmányait kezdi-e meg. A főiskolára felvételt nyert fiatalok 120 eurós támogatásban részesülhetnek, az egyetemi tanulmányaikat elkezdő személyek pedig 130 eurósban.
Az ösztöndíj összegének meghatározásakor többek között az is számít, hogy lakóhelyétől ki mennyire távol eső településen végzi majd felsőfokú tanulmányait, a szülők iskolai végzettsége és munkaviszonya, valamint a magyar választói névjegyzéken való szereplés szintén számít a pontozáskor.
