A Magyar Nemzeti Tanács intézményeként működő Szekeres László Alapítvány 2007 óta a Szülőföld Alap több kiemelt támogatási programjának lebonyolítását nyerte el. A 2009. évvel bezárólag összesen 476 millió 94 ezer forintot kapott a vajdasági alapítvány a magyarországi alaptól továbbosztás céljából. A támogatások négy csoportba sorolhatóak: kis összegű támogatások, magyar–magyar kapcsolattartási támogatás, oklevélhonosítási támogatás és az úgynevezett egyéb támogatások.
Miden vajdasági, sőt valószínűleg minden határon túli magyar közösség számára ismeretes, hogy milyen fontosak ezek a támogatások az anyaország határain kívül élő magyarság számára az önazonosság megőrzését, a fejlődést, az anyanyelv- és hagyományápolást illetően. A Szekeres László Alapítvány munkájával, illetve az általa kiírt pályázatok lebonyolításával kapcsolatban gyakran hallható a panasz, hogy a támogatások hosszú hónapos késéssel érkeznek. Lapunk nem egy elégedetlen pályázóval, kérvényezővel beszélgetett, akik szinte mind ugyanazt mondták: a pénzek rengeteget késnek, vagy meg sem érkeznek.
Erről és a pénzek utóbbi három évben történő szétosztásáról Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével beszélgettünk. A Szülőföld Alap rendelkezésünkre bocsátotta az utóbbi három év összefoglaló elszámolásának tekinthető jelentést is, ez a háttéranyag szolgált alapul a beszélgetéshez.
n A Szülőföld Alap döntéshozó kollégiumai minden évben a rendelkezésükre álló keret 10 százalékát kis összegű programok támogatására fordíthatják, ezek lebonyolítására pályázati úton egy regionális szervezetet jelölnek ki, ez a szervezet Vajdaságban a Szekeres László Alapítvány. A szóban forgó kis összegű támogatások keretében az utóbbi három évben mekkora támogatást osztottak szét a vajdasági pályázók között, illetve hány pályázót támogattak összesen?
– A három évben összesen 128 millió forintot osztottunk szét, amelyből 692 egyéni pályázó, vagy szervezet nyert támogatást. 2007-ben 284, 2008-ban 248, 2009-ben pedig 160 pályázó részesült támogatásban. Bár a Szülőföld Alapnak három döntéshozó kollégiuma van: oktatás és szakképzés, kultúra, egyház és média, valamint az önkormányzati együttműködések és informatika kollégiuma, az MNT intézményeként működő Alapítvány hét célterületet különböztet meg az összegek szétosztásakor. Ezek a hitélet, oktatás, közművelődés, tudományok, művészetek, helyi média, civil szervezetek rezsijellegű fenntartási költségei és eszközbeszerzései. A Szülőföld Alap kollégiumaitól beérkező összegeket egyként értelmezzük, majd saját felbontásunk szerint írjuk ki a pályázatokat, évente kétszer. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 2008-as évtől a pályázati keretbe nemcsak a Szülőföld Alaptól származó összegeket használtuk fel, hanem az MNT költségvetéséből is jelentős mértékben kiegészítettük. Ezzel jócskán sikerült megnövelni, nagyjából megkétszerezni a Szülőföld Alaptól származó forrást. Mindezt azért tettük, mivel szerintünk a vajdasági magyar civil szférát nem szabad vesztére hagyni. Rá kellett jönnünk, hogy a Szülőföld Alapból származó forrás elégtelen ahhoz, hogy itt egy normális támogatási ütemet sikerüljön beállítani. Ez a megállapítás még annak tudatában is igaz, hogy a vajdasági szellemi életet önkormányzati, tartományi és úgy-ahogy köztársasági forrásokból is támogatják. Amióta csak a Magyarországról határon túlra irányuló támogatások léteznek, azóta az igazolódik be, hogy ezek a források csak együttesen tudnak úgy-ahogy túlélést biztosítani a vajdasági magyar közművelődésnek és egyéb szellemi életnek.
Ki bírálta el a pályázatokat?
– A Szekeres László Alapítvány külön ebből a célból működő testülete, amely gyakorlatilag az Illyés Közalapítvány vajdasági alkuratóriuma utolsó összetételének felel meg. Név szerint a következő személyekről van szó: dr. Bordás László, Csorba Béla, Csíkos Sándor, ThMgr. Dolinszky Árpád, Dudás Károly, Fejsztámer Róbert, Fiser János, dr. Gerold László, mgr. Hajnal Jenő, Siflis Zoltán, Tari István és dr. Tordé László.
A kis összegű támogatásokra pályázók, illetve a támogatást elnyerő személyek, szervezetek nem egy esetben panaszkodtak arra, hogy a megítélt összeg nagy késedelemmel érkezik. Az is előfordult, hogy egy tavaly november végén kiírt pályázatban feltüntették a támogatás átutalásának legkésőbbi időpontját – december végét –, a pályázatával nyerő személy bankszámlájára azonban a mai napig, vagyis 3 hónappal később sem érkezett meg az összeg. Mivel magyarázható ez a késedelem?
– Semmiféle szabályzati kötelezettség nem írja elő, hogy mikor folyósítsuk a megítélt támogatásokat. Erre akkor kerül sor, amikor van pénz. Már utaltam rá, hogy az alapítvány nemcsak a Szülőföld Alaptól érkező támogatást pályáztatja meg, hanem egyéb forrásokat is betervez. Tekintettel arra, hogy a köztársasági költségvetési támogatás az idén késik, ezért mi sem tudtuk eddig átutalni a megítélt összegeket. Egyébként nem lehet a késedelemről mint gyakorlatról beszélni. Az is lehet, hogy valaki félreértelmezi a pályázati támogatás jellegét. A támogatást folyósítónak nincs kötelezettsége arra vonatkozólag, hogy mikor, hogyan, miként utalja át az összegeket. A támogatásnak az a lényege, hogy egy lehetőséggel élünk.
Az interjút teljes terjedelmében a nyomtatott kiadásunkban olvashatják.
