A Julianus-naptárnak megfelelően, január 7-én ünneplik Jézus születését.
Egy nappal előtte, karácsony böjtjén a családfő kivonul a közeli erdőbe, hogy tölgyfaágat, vagyis úgynevezett badnjakot vágjon, amely az ünneplő család otthonába kerül, böjtöt tartanak, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a bölcseknek.
Karácsonykor a hagyományos köszöntés a családban és barátokkal a „Krisztus megszületett!” amire a „Dicsőség neki!” fordulattal illik válaszolni.
Az ortodox karácsonyi menü hagyományosan hús- és alkoholmentes, csak halat, süteményeket, levest, savanyúságot fogyasztanak. Általában 12 különböző fogásból áll, melyek a 12 apostolt szimbolizálják.
A különbség a nyugati katolikus és az ortodox ünnep között abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak és máshogy értelmezik azt, mint keleti hittársaik.
1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-ei karácsony is.
Nyitókép: Karácsonyi előkészület (Fotó: Beta)
