A Szerbiai Restitúciós Hálózat tegnap Belgrádban a kormány és a pénzügyminisztérium épülete előtt szervezett tiltakozó felvonulást. Az eseményen több száz sértett jelent meg, akik követelik a kormánytól a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény meghozatalát. Az ország számos városából érkezett tiltakozók kihangsúlyozták, az állam viszonyulása a kérdéshez egyszerűen csak szégyenletesnek nevezhető.
1941-től 1955-ig Szerbia területén mintegy 700 ezer ingóságot koboztak el tulajdonosaiktól. Minden korszaknak megvannak a maga politikai tévedései, ezek ideális esetben leckéül szolgálnak a társadalomnak. A vagyonelkobzás a kommunizmus egyik legsötétebb mozzanatának nevezhető, ez ma már minden résztvevő számára világos. Európa mindegyik volt kommunista állama rendelkezik az ide kapcsolódó jogi szabályozással, illetve a gyakorlatban is lebonyolította, vagy esetleg még mindig végzi a vagyon-visszaszolgáltatást. Szerbia ebben a kérdésben is kivételnek számít. A Szerbiai Restitúciós Hálózat, és az ország különböző községeiben, régióiban működő egyéb szervezetek hosszú évek óta küzdenek a restitúcióról szóló törvény meghozatalának az érdekében. Mivel eddig nem történt előrehaladás az ügyben, a Szerbiai Restitúciós Hálózat a többi szerbiai szervezettel együttműködve tegnap tüntetést szervezett Belgrádban a kormány épülete előtt.
Az ország területéről több száz tüntető érkezett a fővárosba, tiltakozó táblákkal és sípokkal felszerelkezve szerettek volna hangot adni követelésüknek. A felvonulásban talán a sok idős ember látványa volt a legmegrendítőbb, akik fáradhatatlanul tartották magasba tábláikat, és ugyanolyan erővel fújták sípjaikat, mint a fiatalabb tüntetők.
A vagyon-visszaszármaztatással foglalkozó polgári egyesületek társasága és a Szerbiai Restitúciós Hálózat mintegy tíz nappal ezelőtt írásban küldte el követeléseit Mirko Cvetković kormányfőnek és Diana Dragutinović pénzügyminiszternek. A levélben feltüntetik, a tüntetők gazdasági, politikai, jogi és morális okokból kifolyólag követelik a restitúciós törvény mielőbbi meghozatalát.
Dragan Đoković, a Kezdeményezés a vagyon visszaszármaztatására Szerbiában nevű polgári csoportosulás elnöke a Magyar Szónak eképpen számolt be a kormány irányába megtett lépésekről:
– Küldöttségünk a pénzügyminisztériumból Slobodan Ilić államtitkárral tárgyalt néhány nappal ezelőtt, ekkor azt az ígéretet kaptuk, hogy a restitúcióról szóló törvénytervezet ez év június végéig a kormány elé fog kerülni. Ebben nehezen hiszünk, hiszen ugyanez a személy már 2007 decemberében hitegette szervezetünket, az akkor kitűzött dátum 2008. március 31-e volt. Azóta egy év telt el. Diana Dragutinović pénzügyminiszter tegnap viszont kijelentette, a törvénytervezet várhatóan az év végéig kerül majd a kormány elé. Állítólag azért tűzték ki ezt a távoli dátumot, mivel a már meglévő, eddig a fiókok mélyén lapuló két törvénytervezetet még át kellene szerkeszteni, illetve teljesen új törvénytervezetet kellene kidolgozni. Ez számunkra felfoghatatlan, hiszen az elmúlt 15 év folyamán számos restitúcióról szóló törvénytervezetet dolgoztak ki az illetékesek, ezek tartalmukban szinte mindegyik esetben megegyeznek, sőt, néhányuk már korábban parlamenti eljárásba került. Ezért joggal jelentem ki, a kormány ez ügyben nem is akar valós lépéseket megtenni, csupán húzza az időt – hangsúlyozta Đoković.
A kormány a tiltakozás megkezdése után fél órával úgy döntött, fogadja a tiltakozók öt tagú küldöttségét. Igaz, a kormányelnökéig nem sikerült eljutniuk, a Mile Antić vezette delegáció tagjainak Milorad Bjelopetrovićtyal, Mirko Cvetković tanácsadójával sikerült tárgyalniuk. A felek mintegy másfél órás tárgyalás után elégedetlen arccal léptek ki a kormány épületéből. Mile Antić a tiltakozóknak kijelentette, sajnos nem tud reménykeltő híreket közölni. Elmondta, a parlament eljuttatta a kormánynak a Vladan Batić parlamenti képviselő által megírt restitúcióról szóló törvénytervezetet. Antić kihangsúlyozta, ezzel alapjában véve elégedett lenne a szervezet, viszont a kormány ígérete szerint a törvénytervezet csak három hónap múlva kerül majd napirendre. Ez a határidő a vagyon-visszaszármaztatásért küzdő szervezeteknek és polgároknak elfogadhatatlan, szögezte le a szervezet elnöke. Hozzátette, az államtitkár elmondásából továbbá az is kiderült, hogy a kormány előbb a köztulajdon kérdését tervezi megoldani.
– Az ide kapcsolódó törvénytervezetet bárki elolvashatja a pénzügyminisztérium honlapján. Ennek a dokumentumnak az elfogadása esetén az állam a közvállalatoknak ajándékozná a polgároktól elkobzott vagyont. Ez sajnos nem nevezhető másnak, mint rablásnak. A közvállalatok a pártok játékszerei, amint egy politikai csoportosulás hatalomra kerül, azonnal megkezdődik a harc a közvállalatok vezetői tisztségeiért. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közvállalatokat privatizálni fogja az állam. A kimutatások szerint 2001-től 2008-ig a privatizációból az állam kasszájába 56 milliárd dinár, vagyis megközelítőleg 700 millió euró folyt be. A Privatizációs Ügynökség adatai alapján azonban valójában 2,8 milliárd eurónak kellett volna az államkasszába kerülnie. Valakinek meg kellene magyaráznia a hatalmas különbözet eltűnését. Ezeknek a tényeknek a tudatában jogos minden érdekelt félelme, mivel nagyon is egyértelmű, hogy mi lesz a polgárok vagyonának a sorsa, ha azok a közvállalatok tulajdonába kerülnek. Az országban ez lenne az elmúlt hatvan év legnagyobb katasztrófája – hallhatták a tiltakozók Mile Antić szavait, aki ezután felszólította a csoportosulást, hogy tábláikkal vonuljanak fel a pénzügyminisztérium épülete előtt. Ott azonban már senki sem fogadta a tiltakozókat, csupán üzentek nekik, Diana Dragutinović pénzügyminiszter, illetve az illetékesek nem tartózkodnak az épületben.
