Saša Dragin mezőgazdasági miniszter pénteken terjesztette a Szerbiai Képviselőház elé a mezőgazdasági törvénycsomagot, amelynek részleteit Fremond Árpád , a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője ismertette tegnap Szabadkán. Mielőtt lapunk kérdéseire válaszolt volna, a képviselő a téma kapcsán a következő tudnivalókat foglalta össze:
– Pénteken 14 mezőgazdasággal kapcsolatos napirendi pont került a parlament elé: 7 törvény, 4 államközi megállapodás és 3 nemzetközi egyezmény. Mindez így, egy csomagban segíti az ország európai integrációját, és nagyon fontos a mezőgazdászok számára. A nemzetközi egyezmények esetében főleg állatjóléti és állatvédelmi egyezményekről van szó, valamint a nemzetközi folyók és tavak használatáról, illetve védelméről, az államközi megállapodások pedig főleg az állategészségügyhöz kapcsolódnak. A 7 jogszabály a következő: az állategészségügyi törvény módosítási indítványa, a nemesített növényfajtákról, a sörről, a biotermelésről, a mezőgazdasági tanácsadói szolgálatokról, a vizekről és az erdőkről szóló törvényjavaslat. A VMSZ nagyon fontosnak tartja mind a 7 jogszabályt, ezért azok jobbá tételének érdekében néhány módosítási indítványt is benyújtott.
Parlamenti megerősítés esetén a jövőben Szerbiában is jogszabály adna keretet a biotermelésnek. Miért fontos a mezőgazdaságnak ez az ágazata?
– Amikor biotermelésről beszélünk, akkor fontos tudni, hogy Vajdaságban a földterületek nem szennyezettek és kiváló minőségűek, ezért a tartomány rendkívül nagy lehetőségeket aknázhatna ki ebből az ágazatból. Az EU-ban nagyon keresettek a biotermékek. Az országnak és a minisztériumnak a biotermékek kivitelének megkönnyítésén kell dolgoznia, valamint szabályoznia kell a termékek előállításának folyamatát. Pozitív példákat már most be lehetne mutatni, vannak termelőink, akik igen szép haszonkulccsal dolgoznak. A biotermelés sok embernek adhat munkát, mivel a termelés nagyon kis százaléka folyik gépekkel.
Hagyományos termelésről áttérni biotermelésre nem kis költséggel jár. A törvényjavaslat esetleg különböző támogatásokat is előirányoz?
– A törvényjavaslat nem tér ki a támogatásokra, ezt a minisztériumnak a költségvetésből külön kell majd előirányoznia. A törvényjavaslat többek között azt szabályozza, hogy hogyan kell ezzel az ágazattal foglalkozni, milyen földterületen, mennyit kell pihentetni a földterületet, mit lehet a biotermékek melletti földekbe vetni.
Mezőgazdasági tanácsadói szolgálatok eddig is működtek. Milyen változásra kell számítani az ide vonatkozó törvényjavaslat elfogadása után?
– Vajdaság és Szerbia nagyobb városaiban a mezőgazdasági minisztériumnak már eddig is működtek különböző mezőgazdasági és szaktanácsadói állomásai, most ezt a hálózatot szeretnék kiszélesíteni. Pontos kritériumok határozzák meg, hogy ki lehet tanácsadó. Számunkra fontos, hogy a törvényjavaslat értelmében az egyetemek és a középiskolák is foglalkozhatnak tanácsadással. A terepen és főleg a szórványban nagyon nagy hiány van mezőgazdasági tanácsadókból. A mai modern világban sajnos csakis a minisztérium honlapján jelennek meg különböző rendeletek, és gyakran rövid idő múlva már nem lehet letölteni a teljes rendeletet. Mondjuk a tejre vonatkozó rendeletet a tavalyi év folyamán négyszer változtatták meg. Ez nem jó, a termelők semmiben sem lehetnek biztosak. Ha nem követik folyamatosan ezeket a változásokat, akkor nem lehetnek sikeresek. A tanácsadói szolgálatok ilyen téren is segítséget nyújtanak. A termelőknek tanácsot kell kérniük, a szolgálatok munkatársainak pedig járniuk kell a terepet, és át kell adniuk az információkat a termelőknek.
A vizekről szóló törvényjavaslat előirányozza az öntözőrendszer kiépítését pénzelő alap létrehozását...
– Erről az alapról semmi bővebb nem szerepel a törvényjavaslatban, csak annyi, hogy létrejön. Üdvözlöm az alap létrehozását, bár itt megemlíteném, hogy még a '70-es években elkészült egy tervezet a csatornahálózatokat illetően, ez azonban a mai napig sem valósult meg. Ennek a törvényjavaslatnak az esetében számomra sokkal fontosabb a lecsapolási illetékek kérdése. A lecsapolási illetéket a múlt század '80-as éveitől fizettetik meg az emberekkel. Sajnos ott is kell fizetni az illetéket, ahol nincsenek öntözési csatornák és a vízelvezetés sincs megoldva. Olyan terület is van, ahol a nagy esőzések idején sem áll a víz a termőföldeken. Ezért nem jó, hogy a termelők már hosszú évek óta fizetik ezt az illetéket, előrelépés eddig azonban nem történt. A törvényjavaslat nem szabályozza, hogy mekkorának kell lennie a lecsapolási illetéknek. Mi valahogy mégis szeretnénk belecsempészni ezt a törvényjavaslatba, ezért a Zentai Gazdakörrel közösen egy módosítási indítványt nyújtottunk be. Szerintünk a lecsapolási illeték legfeljebb 400 dinár lehet hektáronként, az eddigi 860, vagy elsőrangú földek esetén 1200 dinár helyett.
A közelmúltban egy gazdasági szakértő lapunknak kijelentette, hogy az államnak sokkal jobban kellene támogatnia a mezőgazdaságot, mivel Szerbiát ez a gazdasági ágazat húzhatná ki a válságból. Mennyire tartja valósnak ezt a állítást? Elegendő támogatást nyújt a szerb állam a mezőgazdaságnak, vagy inkább mostohagyerekként bánik a termelőkkel?
– Szerbiában csakis a 0,5 hektártól 100 hektárig terjedő termőföldet megművelő termelő kaphat támogatást, aki fizeti a nyugdíjalapot és az egészségügyi biztosítást. Számomra e téren az a legszörnyűbb, hogy sehol máshol a világban nincs a nyugdíjalaphoz kötve egy termelő támogatási jogosultsága. A 2008-as választások előtt elhangzott ígéretek miatt egy rövid ideig megnövelték a juttatásokat, minden magát bejegyeztető gazda kapott támogatást, a pénz időközben azonban elfogyott. A választások után a kormány szép lassan megfeledkezett erről az ágazatról. Szerbiának elsősorban mezőgazdasági országnak kell lennie. Nem más gazdasági forrásokat kell kutatni, hanem ki kell aknázni a mezőgazdaságban rejlő és már adott lehetőségeket. A fegyverkereskedelem mellett Szerbia legnagyobb bevétele a mezőgazdaságból származik. Egy komoly stratégiára van szükség: fejleszteni kell a mezőgazdasági gépparkot, növelni kell az emberek tudásszintjét. Az EU-ba versenyképesen kell belépnünk. Ezt az országot eddig mindig a mezőgazdaság húzta ki a bajból, majd vitte előre és fejlesztette. Én mindenkit kitartásra biztatnék, és arra kérnék, hogy foglalkozzon mezőgazdasággal, hiszen ha belépünk az unióba, akkor komoly támogatásra számíthatnak a termelők.
