A Szerbiai Képviselőházban tegnap összeült a képviselők megválasztásáról szóló törvény új módosítási javaslatát kidolgozó munkacsoport, hogy egyeztessenek a Velencei Bizottság kritikája és észrevételei kapcsán. A borítékolt lemondásokat és egyéb részleteket illetően sem sikerült megegyezniük, ezért kedden ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
A hatalmi koalíció elfogadhatónak tartja a Velencei Bizottság ajánlását, így a borítékolt lemondások intézményének megszüntetését illetően is nyitottnak mutatkoznak. Az ellenzéki Új Szerbia és a Szerb Radikális Párt azonban nem ért egyet a hatalmiakkal.
– Amíg Szerbiában részarányos rendszerben zajlanak a választások, addig nem támogathatjuk a borítékolt lemondások intézményének az eltörlését. A borítékolt lemondások megvédik a parlamentet a kereskedelemtől és a korrupciótól. Amint a képviselők maguk döntenek arról, hogy mikor hogyan szavaznak, akkor szinte azonnal börzét nyitnak a parlamentben – magyarázta Dragan Todorović, az SZRP frakcióhelyettese.
A Szerbiai Demokrata Párt szerint a borítékolt lemondások eltörlése alkotmányellenes lenne.
A képviselők megválasztásáról szóló törvény új módosítási javaslatát, amelyet a Velencei Bizottság kedvezőtlenül értékelt, a B92 értesülései szerint nem is a képviselőház munkacsoportja állította össze, hanem NadaKolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője
Kolundžijaszerint a törvény módosítási javaslata május első felében kerülhet a parlament elé. Nincsenek kétségek afelől, hogyan is kellene kinéznie a javaslatnak, szögezte le Kolundžija.
– A jogszabály a jövőben előírja majd, hogy a képviselők a választási listán meghatározott sorrend szerint kerüljenek be a képviselőházba. A borítékolt lemondásokat illetően az új törvény értelmében a képviselőknek személyesen kell átadniuk a lemondásukat, aláírásukat pedig az aláírások hitelesítéséért felelős szerv előtt kell hitelesíteniük. Az aláírás hitelesítése és a lemondás átadása között három napnál több nem telhet el. A képviselők szabadon rendelkeznek majd mandátumukkal: ha elhagyják képviselői csoportjukat, akkor egy másik frakcióba igazolhatnak át, vagy újat is alapíthatnak – részletezte Kolundžija.
Marko Blagojević, a CeSID képviselője a B92-nek nyilatkozva elmondta, hogy a törvényjavaslaton dolgozó munkacsoport számára már elejétől kezdve világos volt a Velencei Bizottság és a nemzetközi közösség elvárása. Ezért is volt ekkora a meglepetés a törvényjavaslat bemutatása után, tette hozzá Blagojević, aki szerint a javaslat nemcsak az európai mércékkel nincs összhangban, hanem a szerb alkotmánnyal sem.
– Egyébként azt sem értem, hogy miért kellett ekkora munkába kezdeni, hiszen az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium munkacsoportja néhány évvel ezelőtt tökéletes törvénytervezetet dolgozott ki a képviselők megválasztására vonatkozólag. A szóban forgó tervezetet szinte tapssal fogadta a nemzetközi közösség, mivel minden igényt és elvárást kielégített. Azt a tervezetet azonban kétszer is levették a kormány napirendjéről, és szép csendben megfeledkeztek róla – részletezte Blagojević.
A Velencei Bizottság által bírált javaslat értelmében a pártokat a jövőben nagyobb arányban pénzelnék a költségvetésből. Blagojević ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Szerbia a költségvetésből már eddig is sokkal nagyobb arányban pénzelte a politikai pártokat, mint bármelyik másik európai ország. A Velencei Bizottság és a nemzetközi közösség ebbe természetesen nem szólhat bele, a Nemzetközi Valutaalap azonban igen, fogalmazott Blagojević.
– A pártok Szerbiában közvállalatokká nőtték ki magukat – véli a CeSID képviselője.
