Az Európai Parlament négy éve egy úgynevezett tényfeltáró bizottságot küldött Vajdaságba. A küldetés célja a 2004-ben tetőződött kisebbségellenes megmozdulások kivizsgálása volt. Becsey Zsolt és Tőkés László európai parlamenti képviselők, valamint az általuk képviselt Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Európai Néppárt (EPP) szervezésében az Európai Parlamentben tegnap került sor a bizottság négy éve elkészített jelentésének a bemutatására. Az előadók emellett elemezték a vajdasági nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének alakulását az elmúlt négy év folyamán.
A közmeghallgatáson előadóként részt vett Bozóki Antal ügyvéd, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke, Sonja Biserko, a Szerbiai Helsinki Bizottság vezetője, Sonja Licht, a Belgrádi Politikai Kiválóságok Alapítványának elnöke, Süge Zsolt, a szenttamási Emberi Jogi Központ aktivistája, Petar Teofilović, szerbiai tartományi ombudsman, Roksana Ninčić, Szerbia brüsszeli nagykövete, valamint Tőkés László és Becsey Zsolt.
Becsey Zsolt a tegnapi brüsszeli meghallgatás után lapunknak kijelentette, a vajdasági kisebbség alapvető problémái a mai napig jelen vannak. Szerbiát továbbra is a centralizáció jellemzi, Vajdaság helyzete a statútum megrekedésével változatlan, szögezte le Becsey. A képviselő az Európa Parlamentnek beszámolt a kisebbség ellen irányuló legújabb támadásokról is, ezeket pontos számokkal támasztotta alá.
Becsey Zsolttól a továbbiakban megtudtuk: Tőkés László záróbeszédében a vajdasági kisebbséget érintően a félelmet és a bizalomhiányt jelölte meg legnagyobb gondként.
BecseY Zsolt pedig a következőket hangsúlyozta ki: „Szerbiának szembe kell néznie azzal, hogy ha az országban idegen nyelveket beszélő személyeket üldöznek és vernek össze, akkor ez a civilizálatlan magatartás miatt az európai országok el fognak zárkózni Szerbia integrálásától az Európai Unióba.”
