Az utóbbi időben Magyarországon és az Európai Unió többi tagállamában egyre nagyobb méreteket ölt a cigarettacsempészet, a dohánytermékekkel való illegális kereskedelem, s mind virágzóbb üzletnek bizonyul a különféle cigaretták hamisítása is – hangzott el többek között azon a konferencián, amelyet a közelmúltban az EBESZ, a Japan International Tobacco és a Microsoft égisze alatt szerveztek meg a macedóniai Ohridban.
Az illegális cigarettakereskedelem formái közül az úgynevezett legális márkák tiltott kereskedelme okozza a legnagyobb fejfájást a nemzetközi dohánytermék- gyártó konszerneknek és az állami szerveknek egyaránt. No, de miről is van szó valójában? Egyrészt a népszerű cigarettamárkáknak egy adott országba történő becsempészéséről, de az utóbbi időben mind elterjedtebb a népszerű cigifajták elnevezéséhez vagy csomagolásához hasonló küllemű, olcsó cigaretták ellenőrizetlen kereskedelme, ami miatt az unió területén megkongatták a vészharangot, mivel ezek elterjedése hatalmas adóbevétel-kiesést jelent az érintett országok számára – mesélte a konferencián Karl Lallerstedt, a JTI európai központjának a szakértője. Hozzátette: az Europol, vagyis az Európai Rendőrségi Hivatal adatai szerint az európai országok évente 10 milliárd eurós, az Egyesült Államok pedig 5 milliárd dolláros adóbevételtől esnek el. No, de melyik cigarettamárka a legközkedveltebb a cigarettacsempészek körében? Marlboro? Kent? Winston? Szó sincs róla. A legnagyobb vétkes a Jin Ling elnevezésű kínai eredetű bagó, amelyet a 1997-ben a Lengyelország és Litvánia között elhelyezkedő orosz területen, Kalinyingrádban működő Baltic Tobacco Factory (BTF) kezdett el újra gyártani, s tíz év sem telt el, mire ebből foglaltak le a legtöbbet az EU vámhatóságai. A cigaretta csomagolása egyébként hasonlít a zentai dohánygyár által is gyártott Cameléra, azzal, hogy a dobozon található fő motívum a teve helyett egy hegyi kecske. Egy 2008-as kutatás eredménye szerint a kalinyingrádi gyár 102,5 ezer dollárt kért egy konténernyi, azaz több mint 10 millió szál cigarettáért. Ugyanez a cigarettamennyiség a svéd vagy a német piacon 3, 2 millió dollárt ér.
Komoly gondot okoz az is, hogy az unió területén tevékenykedő bűnszervezetek az utóbbi időben a kábítószerekről előszeretettel váltanak át a jóval kényelmesebb cigarettacsempészetre, mivel egyrészt nagyobb bevétel üti a markukat, másrészt ha lefülelik őket, jóval enyhébb büntetésekre számíthatnak, mint a drogkereskedelem esetében.
Rajtuk kívül a terrorista szervezetek is mind nagyobb fantáziát látnak a dohánytermékek nem éppen legális kereskedelmében. Az amerikai Terrorism Transnational Crime and Corruption Center jelentése szerint számos terrorszervezet, köztük a Hezbollah, a Hamász, az al-Kaida, az IRA, az ETA, az Islamic Jihad stb. is hasznot húz a bűnözés e formájából. Ennek ékes példája egy tavalyi eset, amikor is az MI5, vagyis a brit elhárítás ügynökei, magukat csecsen fegyverkereskedőknek kiadva, behálózták, majd letartóztatták a velük fegyvervásárlási üzletet kötni óhajtó Martin Campbellt, a Real IRA, vagyis az Ír Köztársasági Hadsereg szakadár csoportjának a tagját. A hat évig tartó akció egy jelentéktelen, cigarettacsempészettel kapcsolatos nyomozásból indult ki. 2009-ben a brit vámhatóságoknak 50 millió font értékű cigarettát sikerült lefoglalniuk az írországi Greenore kikötőjében, amelyet úgyszintén a Real IRA emberei szándékoztak becsempészni a szigetország területére.
A dohánytermékkel való illegális kereskedelem harmadik válfaja a cigarettahamisítás. A szólás szerint minden egyes cigaretta egy szöget jelent a dohányosok koporsójában, nos, a hamisított dohánytermékekkel is ugyanez a helyzet, a különbség csupán a szög nagyságában rejlik, ez utóbbiakat ugyanis a legtöbb esetben kétes higiéniai körülmények között, földalatti gyárakban készítik, s gyakran tartalmaznak kadmiumot, arzént s egyéb egészségre különösen káros anyagot, de sokkal magasabb a nikotin-, a szén-dioxid- és a kátránytartalmuk is. Ohridban természetesen szó esett arról is, hogy miképpen lehet megakadályozni a dohánytermékek illegális kereskedelmét. A Japan Tobacco International szakértője többek közt bemutatott egy Codify elnevezésű, 12 számjegyes kódrendszert, amit a dohánytermékek csomagolására terveznek nyomtatni. Ez egyrészt az adójegyet helyettesítené, másrészt a termelés ellenőrzésére is alkalmazhatnák. A számkód tartalmazná a gyártás pontos idejét, a gép kódját, amelyen legyártották az adott terméket, a cigaretta márkáját, típusát, a csomagolás nagyságát, a termék eladási úti célját, árát és a rá kirótt adó nagyságát. A számkódnak köszönhetően az interneten keresztül a kormányszervek le tudnák ellenőrizni a dohánytermék eredetét, természetesen úgy, hogy ezeket a számkódokat csak akkor nyomtathatja a termékeire a gyártó, ha bevitte őket a kormányszervek által ellenőrzött adatbázisba. Ennek a digitális kódolási és lekövetési rendszernek a népszerűsítésére a japán multinacionális cég a legnagyobb riválisaival együtt 2009-ben közös munkacsoportot hozott létre, amely tavaly a svájci székhelyű Digitális Kódolási és Lekövetési Szövetséggé alakult át. Ennek fő célja a fentiekben már megemlített Codify elnevezésű eljárás támogatása és más nyílt követési szabványok kifejlesztése, hogy mielőbb ipari szabvánnyá léptessék elő a rendszert – hangzott el az ohridi találkozón. Ezenkívül természetesen nagyon fontosak a felvilágosító jellegű kampányok is. Ezek közül talán a legjobb az interneten, a www.thecounterfeitfactory.com címen elérhető interaktív honlap, amelyen keresztül egy romániai, hamisított cigarettákat gyártó üzem szorgos hétköznapjaiba tekinthetünk bele és döbbenhetünk le, hogy miképpen is készül, s hogyan is jut el a fogyasztóig a feketepiacokon pult alatt kapható hamisítvány.
