Plenáris ülésén az Európai Parlament határozat formájában megszavazta a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról, valamint a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló 2022-es, éves jelentéseket, ezekben a nyugat-balkáni országok az említett politikákkal való harmonizációjának a kérdésére is kitérnek.
Fontos, hogy a Nyugat-Balkán országai maradéktalanul igazodjanak az EU egységes kül- és biztonságpolitikájához, mindenekelőtt a harmadik országokkal szembeni szankciópolitikához, húzzák alá a kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló határozatban. Az EP sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Szerbia kül- és biztonságpolitikai harmonizációja továbbra sem kellő mértékű, elsősorban Oroszország ukrajnai agressziójának tekintetében. A folytatásban nyomatékosítják az EP azon álláspontját, hogy a csatlakozás folyamatában újabb tárgyalási fejezeteket csakis akkor lenne indokolt megnyitni az országgal, ha a demokrácia és a joguralom területén Szerbia megerősíti a reformok iránti elkötelezettségét, valamint teljes mértékben igazodik az EU kül- és biztonságpolitikájához.
Az említettek mellett a határozatban az EP azon álláspontját hangsúlyozza, hogy az EU-nak hitelesebbé kell tennie a bővítés folyamatát, megőrizve a folyamatnak az érdemeken, illetve az eredményeken alapuló jellegét, ideértve a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetekkel összefüggésben a demokrácia, az alapjogok és a joguralom tekintetében megfogalmazott elvárásokat. Ezzel kapcsolatban az EP
a bővítési folyamat kétoldalú konfliktusok révén történő átpolitizálásának elkerülését sürgeti. Az uniós úton való előrehaladásnak a fenntartható és visszafordíthatatlan, mindenekelőtt a joguralom területén megvalósított reformokon kell alapulnia – teszik hozzá.
Az EP ebben a határozatban is aláhúzza, hogy határozottan támogatja a nyugat-balkáni térség országainak európai jövőjét, illetve csatlakozását az EU-hoz, az uniós tagállamokat pedig a csatlakozás támogatása iránti elkötelezettségük megerősítésére szólítja fel. A csatlakozással kapcsolatban az EP a szomszédságpolitikai és bővítési biztos tevékenységét is bírálta, abbéli véleményének adva hangot, hogy jelentéseiben a biztos „szándékosan megpróbálja megkerülni és aláásni a demokratikus, valamint a joguralmi reformok központi szerepét a csatlakozás útját járó országokban”. Ezzel összefüggésben az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a szomszédságpolitikai és bővítési biztos magatartása, illetve az általa támogatott politikák sértik-e az EB tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos szerződésekből eredő kötelezettségeit.
A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló határozatban „Szerbia Oroszországhoz fűződő kapcsolatára” hívták fel a figyelmet, valamint arra, hogy „az ország nem ítéli el Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és jogszerűtlen fellépését”.
|
Előítéletek és tényszerűtlenség DeliAndor európai parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében adott hangot sajnálatának amiatt, hogy „az európai parlamenti jelentések egyre gyakrabban épülnek politikai előítéletekre és a tények mellőzésére”. – Felszólalásomban rámutattam arra, hogy nem felel meg a valóságnak az EP közös biztonság- és védelempolitikai jelentésének azon állítása, mely szerint Szerbia nem ítélte el Oroszország fellépését Ukrajna ellen. A valóság az, hogy Szerbia csatlakozott az összes, ezzel kapcsolatos ENSZ-határozathoz és határozottan támogatja Ukrajna területi egységét. Ezek olyan tények, amelyeket már több korábbi jelentésében maga az Európai Parlament is elismert. Meggyőződésem, hogy a tényszerűség és a következetesség olyan alapelvek, amelyeknek még az EP-ben is érvényesek – fogalmazott Deli Andor. |
Nyitókép: Európai Parlament (Fotó: Beta/AP)
