Miközben a világ azt találgatja, hogy miként végződik a WikiLeaks alapítójának londoni kalandja, és azért szurkol, hogy az „igazság bajnoka” büntetlenül távozhasson az ecuadori nagykövetségről, csak kevesekben vetődik fel a kérdés, hogy miért éppen egy dél-amerikai „mintademokráciától” kért menedéket az a személy, aki ártatlan emberek életének kockáztatásától sem riadt vissza, csak hogy rivaldafényben tetszeleghessen.
Assange-nak nyilván szívesen adott volna azilumot az összes olyan ország, amelynek ideológiai vagy hatalmi vitája van a Nyugattal, ezen belül is az Egyesült Államokkal: Kuba, Észak-Korea vagy akár Irán – csakhogy egyik sem az a hely, ahol egy, a nyugati demokráciákban nevelkedett (és épp ezeknek az országoknak a demokratikus vívmányaival visszaélő) személy jól érezhetné magát. Dél-Amerika autoriter baloldali hármasa – Bolívia, Ecuador, Venezuela – viszont csábító bárki számára, aki a zavarosban kíván halászni, és az élettől rizikómentes kalandokat remél.
Újságíróként az ember csakis helyeselheti, ha valaki a mindenkori hatalom – lett légyen az diktatórikus rendszer, demokratikusan megválasztott kormány, tekintélyelvű egyház vagy legitim kisebbségi önkormányzat – működésének átláthatóvá tételéért küzd, esetleg még a szennyes kiteregetését is megengedi magának a tömegek tisztán látása érdekében. Ám a legdemokratikusabb országok sem nélkülözhetik az államtitok intézményét fejlődésük zavartalansága, polgáraik biztonsága érdekében. Hogy ezzel egyes kormányok vissza is élnek, nem kétséges, de az oknyomozó újságíró éppen attól az, ami, hogy képes a mérlegelésre, amikor a megszerzett információk nyilvánosságra hozataláról kell döntenie. Assange és a WikiLeaks azonban válogatás nélkül szivárogtatott ki mindent, ami a keze ügyébe került. (Hogy miként és kinek köszönhetően, az is megérne egy misét.) Érdekesmód Kína vagy Oroszország nem tartozott vadászterületei közé.
Julian Paul Assange 1971-ben született az északkelet-ausztráliai Townsville városában. Újságíróként, kiadóként, programozóként, internetes aktivistaként dolgozott. 2006-ban alapította a WikiLeakset, azt a nemzetközi nonprofit szervezetet, amely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál az interneten, miközben forrásainak névtelenséget biztosít. A WikiLeaks főszerkesztője, szóvivője volt, jelenleg a szervezet tanácsadó testületének tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról.
Igazán akkor vált világszerte ismertté, hírhedtté, amikor 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé. A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.
A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján. Az amerikai Time magazin olvasói 2010-ben az Év emberének választották.
Julian Assange számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról. 2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára, nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen, az ellene felhozott vádakat tagadja. Ez év júniusában kért és kapott is menedékjogot Ecuadortól. Attól tart, hogy ha kiadják Svédországnak, onnan egyenes út vezet az USA-ba, ahol titkok felfedéséért, kémkedésért súlyos büntetést róhatnak ki rá.
Julian Assange-t többrendbeli hackertámadásért elítélték hazájában. Nőtlen, korábbi kapcsolatából egy fia született.
